Kétségtelen, hogy sok csapat előretört a semmiből, mint ahogy az is, hogy reális esélye csak egynek volt a bajnoki címre. A fehérváriak "belső embereit", funkcionáriusait, illetve természetesen a játékosait kivéve szinte mindenki kimondta már március közepén, miután a Vidi túljutott a Debrecen és a Ferencváros elleni mérkőzésén is - története során először, a Videoton lesz a bajnok.

Sem a játékosállomány erősségében (különös tekintettel arra, hogy nem csak az alaptizenegyet, hanem a teljes keretet vesszük figyelembe), sem a klub adta hátország tekintetében nem akadt párja ebben a szezonban a 2007-2008 telén még a megszűnés által fenyegetett Videotonnak.

Játékban feltétlenül előrelépett az egy évvel korábbi önmagához képest a 2010 nyarán a nemzetközi porondon még könnyűnek találtatott csapat. Az idény előtt csatlakozott játékosok közül a montenegrói Bozsovics kapus, valamint Dusan Vasziljevics különösen jó erősítésnek bizonyult. A Horváth Gábor helyére érkezett Vaskó Tamás gyorsan és hatékonyan épült be a védelembe. Elek Ákos, Lipták Zoltán és Lázár Pál megvetette a lábát a válogatottban.

André Alves külön klasszist képviselt a magyar mezőnyben. 24 góllal szerezte meg a gólkirályi címet, ami kiváló teljesítmény, legutóbb 2002-ben, Tököli Attila (28 gól) zárt ennél jobb produkcióval, tegyük hozzá, nem 30, hanem 38 forduló után. A brazil játékos technikai képzettsége virtuóz, többször is ámulatba ejtette nemcsak a szurkolókat, de az ellenfeleket (sőt, esetenként saját csapattársait is) megoldásaival. Ám akár 30 gólig is juthatott volna, ha nem kifejezetten könnyelmű - s ha érthetetlen okból nem esik éppen úgy vissza a formája, mint tavaly tavasszal.

Az utolsó nyolc fordulóban "csak" négy gólt szerzett, azokat is három mérkőzésen. Másképpen: az idény szűk háromnegyed részében 20 gólt vágott, aztán az utolsó negyedben négyet. Gyengén játszott a kupadöntőben is, az ő formaingadozása alapvetően befolyásolta a Videoton hajrábeli gyenge szereplését. (André Alves tavaly az utolsó 12 fordulóban csak 3 gólt szerzett - ez akkor a Videoton bajnoki címébe került.)

A Videoton vezetői nyilván szeretnének rájönni az okára, miért esik vissza a csapat látványosan immár második éve az idény végére. A Videoton 2010 tavaszán az utolsó hét fordulóban mindössze nyolc pontot szerzett, s tizenhármat veszített. Meg a bajnoki címet.

Idén az utolsó nyolc fordulóban a megszerezhető 24 pontból 11 került a "zsákba", s tizenhármat veszített el a csapat. A kísérteties hasonlóság ellenére most ötpontos előnnyel bajnok lett - nagy volt a korábban megszerzett előnye. Ugyanakkor a boldogság és az elégedettség nem lehet teljes: amióta ismét 16 csapat alkotja az NB I-et, s ismét 30 bajnoki meccsből áll a szezon, ilyen alacsony pontszámmal (61) még senki sem nyert aranyat.

Igaz ez még akkor is, ha ugyancsak tény: Debrecen kétszer is 62 ponttal nyert (egy pont ebben az összefüggésben nem nagy különbség), s nemcsak az első, de a második (Paks 56) és a harmadik (Ferencváros 50) pontszáma is az utóbbi hét szezont tekintve negatív rekord. (A tolnaiakat tekintve: beállítás.)

A Videoton kapcsán még egy (szomorú) érdekesség: a hazai átlagnézőszám (a HLSZ statisztikája szerint 4161) ugyan az NB I-ben kiemelkedőnek számít, ugyanakkor a Vác kivételével még soha nem nyert ilyen alacsony nézőszámmal vidéki csapat bajnoki címet az NB I-ben.PAKS A tolnai zöld-fehérek a bajnokság legkellemesebb meglepetését okozták bajnoki szereplésükkel. 2006 őszétől szerepelnek az NB I-ben, korábbi bajnoki idényeikben (2006-2007: 11., 2007-2008: 11., 2008-2009: 11., 2009-2010: 14.) még a mezőny első felébe sem tudtak bekerülni. 2010 tavaszán elért tizennegyedik helyük a leggyengébb "nem kieső" pozíció volt.

2010 őszén a hatodik helyen zárta a Paks a fél szezont, igaz, csak négy ponttal lemaradva a második helyezett Zalaegerszegtől. A tavasszal ellenben egyetlen csapat sem szerepelt nála jobban, sőt, egyetlen csapat sem szerzett a paksiaknál több gólt.

Ugyan hazai pályán 31, idegenben 25 pontot gyűjtött, pályaválasztóként csak a hatodik, vendégként első lett. Óriási szerepe van a sikerben Kis Károly vezetőedzőnek, valamint a stábjának, együtt a magyar élmezőny egyik legjobb erőnlétű csapatává emelték a PSE-t.

A szezon legjobb játékosa a paksiak közül az egy év alatt rengeteget fejlődött Böde Dániel lett. A 25 éves, 190 centiméter magas középpályás két idénnyel korábban csak egy, a 2009-2010-esben hét gólt szerzett. A mostaniban 15 találatig jutott, s ezzel, André Schembrivel holtversenyben, az NB I "ezüstcipőse" lett. Még fontosabb: a 2010-2011-es NB I legeredményesebb magyar játékosa!

A Paks a második számú kupasorozatban is nagy sikert ért el: miután tavaly kikapott a Debrecentől a Ligakupa fináléjában, most visszavágott a Lokinak, s kupagyőztes lett.

FERENCVÁROS Az utolsó fordulóban megszerzett három ponttal a Fradi bajnoki bronzérmes lett, s 2005 óta először szerezte meg a nemzetközi kupaindulás jogát. Prukner László a nyáron vette át a fővárosi zöld-fehéreket, s - különösen a játékosállomány erejét figyelembe véve - remek bemutatkozó félévet produkált. Az első kört a harmadik helyen zárta a Fradi, amely csak az újpesti hatost, s az azt követő, a Siófok elleni hazai vereséget sajnálhatta.

A télen kirobbant tulajdonosi válság, a klub anyagi helyzete nyilvánvalóan rossz hatással volt a szakmai munkára, sőt, az újsághírek szerint több játékos között különösen elmérgesedett a viszony. Ennek is betudható, hogy a Ferencváros hat ponttal kevesebbet gyűjtött a bajnokság második felében, mint az elsőben, ám így is elérte a harmadik helyet.

A játékosok közül André Schembri kiválóan teljesített, utolsó kilenc mérkőzéséből csak hármon nem szerzett gólt.

KECSKEMÉT A lila-fehérek történetük során először harcolták ki a nemzetközi kupaszereplést, s először nyerték meg a Magyar Kupát. Tomiszlav Szivics, a csapat edzője azt mondta az utolsó forduló után, hogy a bajnoki hajrát feláldozták a kupaszereplés érdekében.

A kupasiker elfedi, hogy a bajnoki szereplés (12.) nem éppen dicséretes. Igaz, ősszel még a kiesés elkerüléséért kellett hadakozni, az akkor még Urbányi István által irányított csapat a nyolcadik forduló után hét vereséggel, s a Szolnok ellen szerzett három ponttal állt.

Szivics visszatérése után sokat javultak az eredmények, az utolsó négy őszi fordulóban 12 pontot gyűjtött a csapat. Április elejétől az utolsó tíz fordulóban, megint visszaesett a KTE, mindössze két mérkőzését tudta megnyerni.

A játékosok közül a válogatottba visszakerült Tököli Attila kiemelkedett eredményességével (13 gól), a házi góllövőlistán Litsingi, s a kupadöntő hőse, az ott mesterhármast szerző Foxi végzett a második-harmadik helyen (6-6).