Infostart.hu
eur:
366.71
usd:
333.21
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
ATACMS rakéta.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Nagy durranás: régóta várt amerikai szuperfegyvert kaphatnak az ukránok

Kijev már szinte a háború kitörését követően kérte Washingtontól, hogy küldjön több száz kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.

Az amerikai vezetés sokáig mereven elzárkózott az MGM-140 ATACMS rakéták átadásától. Arra hivatkoztak, hogy azokkal az ukránok az orosz hátországot is támadhatnák, és ez a háború további eszkalálódásához vezetne. Ez a vélemény azonban úgy tűnik, gyökeresen megváltozott. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke ugyanis bejelentette, hogy a most elfogadott segélycsomagban már lesznek ilyen rakéták is. Sőt, Mark Warner a CBS News-nak adott nyilatkozatában azt is elárulta, hogy a fegyverek e hét végéig már meg is érkezhetnek Ukrajnába.

Persze csak akkor, ha a törvényjavaslatot elfogadja a szenátus, majd pedig aláírja az elnök. Ez eléggé valószínű, mivel a törvényhozás demokrata többségű felsőháza korábban már jelezte, hogy támogatja Ukrajna további segélyezését, Joe Biden elnök pedig közölte: a szenátorok jóváhagyása után ő haladéktalanul alá is fogja írni a törvényt.

Mark Warner az interjúban egyébként elképesztő adatokat közölt az ukrajnai háborúról. Mint mondta,

a hadjáratot kezdő orosz erőknek már a 87 százaléka megsemmisült. Az ukránok kilőtték az orosz tankok 67 százalékát és a gyalogsági harcjárművek harmadát.

A szenátor szerint mindezt az USA védelmi kiadásainak kevesebb mint három százalékának megfelelő, amerikai és európai támogatásból.

Ezzel kapcsolatban a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) emlékeztetett az amerikai védelmi miniszternek arra a hét végi kijelentésére, hogy az Ukrajnának, Izraelnek és a csendes-óceáni térség néhány államának most megszavazott támogatás révén mintegy 50 milliárd dollár áramlik az amerikai hadiiparba. Lloyd Austin szerint ezzel az USA több mint 30 szövetségi államában jönnek létre új munkahelyek.

ATAMCS rakéta kilövése egy HIMARS sorozatvető járműről. Csak az indító konténert kell kicserélni és a fegyver máris harckész. Forrás: Lockheed-Martin
MGM-140 ATACMS rakéta kilövése egy HIMARS sorozatvető járműről. Csak az indítókonténert kell kicserélni és a fegyver máris harckész. Forrás: Lockheed-Martin

Persze Moszkva a kezdetektől hevesen tiltakozott a fegyver szállítása ellen. Az orosz vezetés arra hivatkozott, hogy ezek a rakéták atomrobbanófejjel is felszerelhetők, hatótávolságuk révén pedig akár oroszországi városokat is elérhetnek. Az érvelésből azonban kihagyták, hogy az oroszok által bevetett Iszkander rakéták ugyancsak elláthatók nukleáris töltettel, és nagyjából ugyanolyan messzire tudnak repülni mint az MGM-140 ATACMS. Vagyis legfeljebb arról lehet szó, hogy

az ukránok némileg kiegyenlítik az oroszok technikai fölényét.

Ha pontosak Mark Warner szenátor értesülései, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon mi indokolja az MGM-140 ATACMS rakétákkal kapcsolatos washingtoni vélemény megváltozását. Ennek több oka is lehet, állítják nyugati szakértők. Az egyik az, hogy Kijev mindeddig szigorúan tartotta magát az ígéretéhez, és az orosz hátországot nem támadta a Nyugattól kapott fegyverekkel. Ilyen akciókhoz kizárólag az Ukrajnában gyártott rakétákat és drónokat használták.

A másik ok az ukránok számára a frontokon kialakult meglehetősen kedvezőtlen helyzet. Mivel a washingtoni kongresszus – a republikánus képviselők ellenkezése miatt – hónapokig még csak napirendre sem tűzte a Kijevnek szóló újabb segélycsomagot, az ukrán haderő egységei kritikus helyzetbe kerültek. A front több szakaszán elfogyott a lőszer és az alapvető ellátmányból is nagy a hiány. Így az ukránok kénytelenek voltak feladni olyan településeket, mint Avgyijivka, amelyet pedig hónapokon keresztül sikerrel védtek.

Az MGM-140 ATACMS rakéták persze valószínűleg nem fognak csodát tenni. Ahhoz ugyanis több száz darabra lenne szükség, márpedig az orosz Telegram-csatornák szerint nagyjából hatvanra számíthatnak az ukránok. A viszonylag csekély mennyiséget az indokolja, hogy a Lockheed-Martin 2007-ben beszüntette a gyártását. Összesen 3700 darab készült ebből a fegyverből, amely az Öböl-háborúban debütált.

Ebből a mennyiségből a Közel-Keleten és Afganisztánban az amerikaiak fel is használtak legalább 560 darabot, 900-at pedig a szövetséges országokba exportáltak. Így nem sok felesleg maradt az USA raktáraiban. Bár már megkezdődött a váltótípus fejlesztése, de amíg nem indul be a Precision Strike Missile elnevezésű utód gyártása, addig szükség van a régiekre is. Az is kérdéses, hogy az ukránok a korábbi, mindössze 165 kilométeres hatótávolságú M39-es változatból kapnak-e, vagy a tovább fejlesztett, M39A1-ből, ami akár 300 kilométerre lévő célok ellen is bevethető.

Az MGM-140 ATAMCS rakétákkal az ukránok feltehetően a Krím-félszigeten lévő katonai és haditengerészeti bázisokat fogják célba venni. Forrás: Lokheed-Martin
Az MGM-140 ATACMS rakétákkal az ukránok feltehetően a Krím-félszigeten lévő katonai és haditengerészeti bázisokat fogják célba venni. Forrás: Lokheed-Martin

Az MGM-140 ATACMS legnagyobb előnye az, hogy az ukránok által is nagy sikerrel használt HIMARS sorozatvetőkből indítható. Igaz, egy hordozó jármű egyszerre csak egyetlen ilyen rakétát tud magával vinni. Viszont a fegyver újabb változata már GPS-vezérlésű, így a találati pontossága is rendkívüli. Az ukrán hadseregnek valószínűleg a kazettás robbanófejjel ellátott MGM-140 ATACMS-ekből fognak szállítani, amelyek elsősorban úgynevezett területcélok, például repterek, katonai bázisok vagy kikötők ellen hatékonyak. A rakétánként 300-950 darab résztöltet jókora térséget képes letarolni. Viszont nem elég hatásosak az ukránok számára kiemelten fontos Krími-híd ellen.

Van a mostani Washingtoni döntésben még egy mögöttes szándék is. Mégpedig az, hogy az MGM-140 ATACMS rakéták átadásával az amerikai kormány nyomást akar gyakorolni a német vezetésre: ne halogassa tovább a Taurus cirkálórakéták szállítását. Az ukránok ezeket is már régóta kérik, mivel a brit-francia Storm Shadow/SCALP-hoz képest messzebbre tud repülni és valamivel nagyobb a robbanófeje is. Így eszményi fegyver lenne ahhoz, hogy lerombolják vele a Vlagyimir Putyin számára oly' kedves Krími-hidat.

Címlapról ajánljuk

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek aztán ráerősítettek a rossz hangulatra, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hálózatának leállásáról szóló hírek tovább erősítették az ország technológiai infrastruktúrájának stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat, ezek a hírek szintén hozzájárulnak a tőzsdei eséshez.     A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×