Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Lampedusa, 2023. szeptember 19.Illegális bevándorlók érkeznek az olasz pénzügyőrség hajóján a dél-olaszországi Lampedusa szigetére 2023. szeptember 19-én. Az olasz kormány megszigorította az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat, mert az előző évhez képest megkétszereződött az idén mostanáig Olaszországba érkezett migránsok száma.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Egyre több menekült érkezik Európába

Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma - közölte szerdán az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA).

A hivatal adatai szerint összesen 1,14 millió menedékkérőt regisztráltak 2023-ban az unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban. A tavalyelőtt rögzített számokhoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent.

A menekültügyi ügynökség éves jelentése szerint a menedékkérők többsége továbbra is a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból érkezett. Az év vége felé, a Gázai övezeti háború kirobbanása után a palesztin menekültek száma is érezhetően megugrott.

Németország maradt változatlanul a legfontosabb úti cél: 334 ezer új kérelmet nyújtottak be ott január és december között.

Tavalyelőtt az Európában regisztráló menedékkérők száma 996 ezer volt, tehát még az egymilliós küszöb alatt maradt. A 2010-es évek közepén jelentősen magasabb számokat rögzítettek: 2015-ben 1,4 millió, 2016-ban pedig 1,3 millió menedékkérőt jegyeztek fel az európai országokban.

Az EUAA szerdán közölt adataiban nem szerepel az a több mint 4,4 millió ember, aki Ukrajnából menekült el a háború miatt és részesült ideiglenes védelemben valamelyik uniós országban.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×