A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közlése szerint szombaton délelőtt 11 óra 13 perckor a Békés vármegyei Gyomaendrőd közelében a Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengést regisztráltak. Mindössze három perccel később, 11 óra 16 perckor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkeve mellett 4-es, 12 óra 51 perckor pedig a Békés vármegyei Szarvasnál 2,8-as magnitúdójú földrengés történt. Ezeket több utórengés követte. Szombaton egy 2,8-as és egy 3,5-ös, vasárnap pedig egy 4,2-es és egy 3,5-ös. Térben és időben is közel voltak egymáshoz ezek a földrengések. Mi okozhatta ezeket?

Egy délnyugat‒északkelet irányú törésvonal mentén történt elmozdulás volt, ami több földrengéssel járt. Ha két kőzettest elmozdul egymás mellett, ott felszabadul szeizmikus energia, amely aztán hullámokat vet és miután ennek a mélysége nagyjából 10 kilométer mélységben volt, lehetett érezni elég széles területen.

Voltak ezeknek a földrengéseknek előjelei? Esetleg csak műszerekkel érzékelhető, de feltűnő földmélyi mozgások?

Nem, nem tudjuk. Alapvetően az az álláspont, hogy a tudomány nem tudja előre jelezni a földrengéseket. Vannak olyan nagy földrengések, amelyeknek, mondjuk úgy, vannak előjelei, de csak visszatekintve mondjuk, hogy voltak már rengések, és aztán jön egy nagyobb földrengés. Ám vannak olyan esetek, mint például ez is, amikor gyakorlatilag a semmiből hirtelen egy földrengés elindul. Azt lehet mondani, hogy nem tudjuk előre jelezni a földrengéseket, szemben például a vulkánkitörésekkel, ahol van bizonyos esélyünk. Jelenleg is vannak olyan kutatások, hogy vannak esetleg előjelek, de ez ahhoz hasonlítható, amikor egy pálcikát, ha elmozdítunk, meghajlítunk, mikor törik el. Nyilván megvan ennek a fizikája, de rettentő nehéz lemodellezni, hiszen nem látunk le, hogy tíz kilométer mélységben mi van.

Azt, hogy Magyarországon a hétvégén pontosan mi okozta ezeket a földrengéseket, mi, mennyire mozdult el, már tudják?

Ahhoz, hogy mi, mennyit mozdult el, még szükségesek további munkák. A 4-es magnitúdójú földrengés nem olyan nagy, hogy látványos elmozdulás történjen, mint akár Törökországban vagy Új-Zélandon, ahol láthatóan elmozdult a ház mellett a kert a földrengésnél. Az okokról vannak jó ismereteink. Mindennek az alapját a lemeztektonika elmélete adja meg, ami azt jelenti, hogy a földnek a külső része nem egy merev, összeforrt rétegkéreg, hanem kisebb-nagyobb kőzetlemezekből áll és ezek a kőzetlemezek mozognak egymáshoz képest. Ez az elmélet bő ötvenéves mindössze, de nagyon jó keretet ad a gondolkodásunkhoz. Az adriai kőzetlemez, ahol az Appennin-félsziget is van, az óramutató járásával ellentétesen mozog és nyomódik neki a mi területünknek is, amit nevezzünk Kárpát-medencének vagy Pannon-medencének. Volt olyan időszak, amikor volt elég tér és a kőzetlemezek tudtak még mozogni. Most már nem, mert eljutottak egy olyan helyzetbe, ahol már a vastag ukrán pajzs, ahol egy több mint 200 kilométer vastag litoszféra, kőzetburok van nem engedi. A mi térségünket, ami sok-sok kislemezből áll, nyomja neki ennek a vastag pajzsnak. Ez a nyomás időszakonként előidéz kőzetlemez- vagy kőzettest-elmozdulásokat. Alapvetően úgy néz ki a térségünk szerkezeti képe, hogy délnyugati, északkeleti pásztában vannak törésvonalak. Ezeket nem úgy kell elképzelni, hogy látjuk a törést, ahogy megy át a mezőn, hegyen-völgyön keresztül, nem, ezek beforrott kőzettesten belül lévő olyan repedések, amelyek valamikor működtek és nagy az esély, hogy ismét ott mozdul el a kőzettest egymás mellett. Van a nyomóerő, és akkor hol itt, hol ott több törés, pászta, megtörténik az elmozdulás. Egymás mellett mozdulnak el a kőzettestek, erre azt mondjuk, hogy oldalelmozdulásos tektonikai esemény történik.

Magyar viszonylatban mennyire voltak erősek, nagyok a hétvégi földrengések?

Voltak ennél erősebbek már. Magyar viszonylatban azt mondjuk, hogy az 5-ösnél nagyobb erősségűek tudnak komolyabb károkat is okozni. Volt 6-os magnitúdónál nagyobb rengés, Komáromban például, vagy korábban, a 400-as évekből Savariában. Azok már erőteljesebbek. Egy-egy fokozat között ezres szorzó van, ez azt jelenti, hogy egy 4-es és egy 6-os között nagyon nagy a különbség. A 4-es magnitúdó olyan, ami, mondjuk, évtizedenként néhány előfordul, 2013-ban volt, ha jól emlékszem, Heves és Nógrád megyében 4-es magnitúdónál nagyobb rengés, de nem voltak rettentő károk ott sem. Hozzá kell tenni, hogy szerencsére sérülés sem volt, amennyire tudom, mint ahogy most is úgy tudom, hogy nem volt ilyen hatása a földrengésnek.

A földrengés erőssége, amikor halljuk a skálának bizonyos fokozatát a híradásokban, az a rengés hosszára vonatkozik, tehát arra, hogy hány percig tart, vagy a pusztítás mértékére is utal, esetleg csak a felszabaduló energia mennyiségére?

A magnitúdó a felszabaduló energia mennyiségére utal, amely a közembernek nem biztos, hogy sokat mond. Ami a pusztításra vonatkozik, az már valóban megfogható, de azt nem a magnitúdó fejezi ki, hanem az intenzitás. A nagyság az egy dolog, a lényeg az, hogy hol történik a földrengés. Alaszkában is vannak nagyon nagy földrengések, nyáron is volt 7-es magnitúdójú földrengés, de lakatlan területen, nagy veszélyt nem jelentett. Törökországban 7-esnél nagyobb földrengések voltak, nagyon sűrűn lakott területen, emiatt nagy pusztítást végeztek. Az intenzitás jobban kifejezi azt, hogy milyen veszélye van a földrengésnek. Kiváló szeizmológusaink vannak, nemrég jelentek meg olyan térképek, amelyek mutatják a szeizmikus veszélyeztetettséget, a szeizmikus kitettséget. A veszélyeztetettség azt jelenti, hogy milyen mértékben hat az emberekre, köszönhetően a geofizikus, szeizmológus szakemberek munkájának, van egy nagyon jó veszélyeztetettségi térképünk, tudjuk nagyjából, hogy melyik a leginkább veszélyeztetett terület, Komárom, megyünk dél felé, a Balaton felé. A mostani térség nem kifejezetten, de azért voltak itt már földrengések, a térképen ez a törésvonal látszik, és az is, hogy voltak itt rengések. Ez azt jelenti, hogy ez aktív törésvonal. Még egyszer: nincs eltörve, de benne van a kőzettestben az a gyengeségi zóna, amely mentén történik adott esetben az elmozdulás és nem máshol.

Ha lesz földrengés, akkor ott lesz legnagyobb valószínűséggel? Így kell érteni a törésvonalat?

Így van, a törésvonalak mentén vannak a gyengeségi zónák, amelyek mentén nagyobb valószínűséggel mozdul el a kőzettest.

A földrengéseknek ön által említett intenzitása függ-e attól, hogy hol van az epicentrum? Ezt a kifejezést is sokat használjuk mi, laikusok. Mi függ attól, hogy ez hol van?

Az epicentrum az a földfelszínen a hely, ahol kipattant a földrengés. Megyünk lefele, akkor eljutunk a hipocentrumba, a fészekmélységbe. Hozzá kell tenni azt is, nem egy pontban, hanem egy sík mentén történik az elmozdulás több helyen és ráadásul ez nem egy elmozdulás, még fészkelődik egy ideig, ezért vannak utórengések. Az utórengések esetében sokszor nehéz dolgunk van, hiszen Szarvas mellett volt egy 4,3-as rengés, amely talán nagyobb is volt, mint az előző rengés Békésben. Ez azt jelenti, hogy itt az elmúlt napokban fészkelődött a kőzettest és pattantak ki szeizmikus energiahullámok. Nem kizárt, hogy ez még a következő napokban is folytatódik. Talán nem 4-es magnitúdójú rengésekkel.

Az szeizmológiai törvényszerűség, hogy mindig vannak utórengések és azok kisebbek, mint a főrengés?

Utólag mindig okosak vagyunk, szoktuk ezt mondani. Az a főrengés, amelyik a legnagyobb volt. Ami előtte van, az előrengés, ami utána, az utórengés. Hosszú időn keresztül történhetnek még utórengések, Törökországban hónapokon keresztül pattantak ki földrengések. Ráadásul vannak olyan esetek is, amikor van feszültségátadás. Ha több törésvonal van egymás mentén, akkor lehet, hogy egy rengés aktivizálhat egy másik törésvonalat is, és ott is történik elmozdulás. Megint csak Törökországban volt ilyen példa. Ebben az esetben azért alapvetően egy törésvonalhoz köthető. Volt egy másik földrengés is, Romániában, és felvetődhet a kérdés, ezek között van-e kapcsolat. Én azt gondolom, hogy nincs, de azért ezt nagyon nehéz biztosan állítani. A tudomány nem igenek és nemek kérdése. A Zsil-völgyi földrengés nagyléptékben ugyanahhoz a történéshez, ugyanahhoz az eseményhez kapcsolódik, csak egyik helyen más miatt mozdul el a kőzettest. Talán februárban jött hirtelen elő, hogy hoppá, ott is van földrengés, pedig az elmúlt évszázadban nem voltak ilyenek. Ezeknek a természeti eseményeknek, beleértve a földrengéseket, az ismétlődési ideje sokszor hosszabb, mint amit az emberi képzelet átfog, mondjuk, száz év.

Lent lassabban mennek a dolgok néha.

Néha lassabban mennek, de az emberi agynak, amely rákattan erre a nagyon gyors világra, ha valami nem a közelmúltban történik, akkor olyan, mintha nem is lenne. Magyarország nem egy kifejezetten földrengésveszélyeztetett terület, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek földrengések, és most bőven volt rá példa. Néhány évtized időtávlatban azért még akár 5-ös magnitúdójú földrengések is előjöhetnek. Lehet ennél nagyobb is. Nagyon fontosak a szakemberek által lerakott és mindenki által elérhető veszélyeztetettségi térképek, mert ezek alapján lehet tudni, hogy hol a veszély. Mit lehet tenni? Fel lehet készülni. Kivédeni nem lehet ezeket az eseményeket, de lehet rájuk készülni, ugyanúgy, mint amikor megyünk az autópályán, tudjuk, hogy veszélyes, fel kell készülni rá, csak az mindennapos dolog, a földrengések meg nem mindennapos dolgok.

Bízzunk a legjobban, készüljünk a legrosszabbra. 1763. június 28-án volt Komáromban egy 6,3-as erősségű rengés, ami a város egyharmadát elpusztította, több mint 60-an meghaltak. Ha egyszer volt egy ennyire erős mozgás, akkor ezek szerint bármikor lehet? Vagy van ennek egy ismert ciklikussága, mint például az üstökösök visszatérésének vagy más természeti jelenségeknek?

Nincs ilyen ciklikusság, nem lehet azt mondani, hogy minden év augusztus 12-én felnézünk az égre és jönnek az üstökösök, a földrengések nem ilyenek. Valószínűséggel tudunk kifejezni ismétlődési rátákat, ami alapul azon az ismereten, amit a szakemberek összeraknak, mikor történtek földrengések, mekkorák voltak, ez alapján lehet összetenni azt, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a jövőben valami bekövetkezik. Nem vagyunk megáldva a jövőbe látás képességével, nem tudunk előre jelezni ilyen eseményt. Valószínűséggel tudjuk megadni, hogy néhány évtizeden belül lehetnek akár 5-ös magnitúdójú földrengések Magyarországon. Nem tudjuk megmondani, hogy hol. Van ismeretünk, van veszélyeztetettségi térkép, de senki ne várja el egy szakembertől, hogy a jövőt megmondja. Készülni kell arra, hogy lehet földrengés, különösen azon a területen, amely veszélyeztetettebb. Ez nem rossz útravaló, nem rossz üzenet, mert ez segíthet nagyon sok mindenen.

Említette, hogy voltak Magyarországon 4-es erősségű földrengések. Csak a mi életünkben 1985, 1989, 2006, 2011, 2013, 2019, ezek különböző területeken Magyarországon észlelt, 4-es vagy annál erősebb földrengések voltak. Csak nekem tűnik úgy, hogy egyre gyakoribbak Magyarországon az ember által is érezhető és nemcsak a műszerek által jelzett földrengések? Vagy ez illik a történelmi trendbe?

Az elmúlt évtizedeket jobban ismerjük, a műszeres megfigyelés miatt több az információ. A földrengések vagy a vulkánkitörések esetében nagyon sokszor felvetődik, hogy nő a számuk, és ez igaz is. Valójában nem a számuk nő, hanem az ismeretünk. Már regisztrálva vannak ezek a rengések, tudjuk, hogy melyik mikor történt. Egy nagyon kiváló szeizmológusunk, Bondár István egy olyan algoritmust fejlesztett ki, amellyel nagyon gyorsan meg tudják határozni azt, hogy hol a fészek mélysége. Ha sekély, az azt jelenti, hogy egy kisebb területen intenzívebben fogják érezni, ha mély, akkor nagyobb a terület, ahol érzik, de nem lesz annyira erős. Emiatt is fontos az, hogy tudjuk, hogy hol van a hipocentrum, mert ez alapján azért a veszélyeztetett terület jobban körülhatárolható, és most már vannak olyan eszközök, amelyekkel jelzéseket leadva jól körül lehet határolni azt is, hogy honnan érkeznek visszajelzések. Most már az emberek is tudják, hogy vannak olyan helyek, mint a seizmology.hu vagy a Kövesligethy Radó, ahova lehet jelezni, hogy földrengést éreztek. Ez rendkívül fontos információ, mert ennek alapján lehet jobban megtudni, hogy hol, mekkora veszélyeztetett területen érezték, esetleg hol kell közbelépni. Az elmúlt időszakról jelentősen javultak az információk, ezért tudunk többet. A 4-es magnitúdójú földrengés azért nem annyira erős. Az a 6,3-as Komáromban, durva lehetett. 1911-ben Kecskeméten is voltak rombolások, vagy 1956-ban Dunaharasztiban, azok erős földrengések voltak. Ezekből tudjuk statisztikailag azt mondani, hogy néhány évtizedenként várható egy ilyen.

Ha most nem tudják előre jelezni a földrengéseket, vannak olyan kutatások, vannak olyan tudományos eredmények és technológiai fejlesztések, amelyek alapján van megalapozott remény arra, hogy a tudomány világa egyszer majd eljut oda, hogy akár a helyet, akár az időpontot, akár az intenzitást illetően előre tudja jelezni a földrengéseket?

Nagyon jó kérdés. Van-e szükség szeizmológusra, van-e szükség olyan szakemberre, aki ezt meg tudj tenni, mert az embereket ez érdekli. Elmegy hétvégén valahova, az érdekli, hogy esik-e az eső. Meteorológusra van szükség. Vannak kutatások, például Magyarországon is, a soproni Geofizikai Intézet munkatársai végeznek kutatást, vannak úgynevezett geodinamikai laborok kihelyezve Badacsonyba vagy most már Romániába is. Ők azt gondolják, hogy a gázoknak a mérésével tudnak valamiféle trendet kimutatni, előre jelezni. Az egy tudományos vitakérdés, hogy ennek mennyi a valóságalapja, a radont szokták emlegetni, az egy gyorsan mozgó gáz, és akkor az is előre jelezhet, de a tudomány jelenlegi állása szerint azt lehet mondani, hogy nem tudjuk pontosan előre jelezni. Az előrejelzés azt jelenti, hogy az időt, a helyet és a nagyságot meg kell mondani. Ezt a hármat nagyon nehéz. Ha nem ez történik, akkor óriási káosz lehet. Olaszországban volt olyan eset, amikor szakembereket ítéltek el, mert már annyira nyomás alatt voltak, hogy azt mondták, márpedig nem lesz ennél nagyobb földrengés és lett, mégpedig nagyon sok halálos áldozattal járt. A szakemberen óriási a nyomás, főleg, amikor már helyzet van, mondja meg, hogy mi lesz holnap. De még egyszer le kell szögezni, hogy azt, hogy milyen az esélye egy földrengés bekövetkezésének, valószínűséggel lehet előre jelezni. Eddig lehet elmenni. De azért van remény, azt gondolom, hogy közelebb fogunk jutni. Például helymeghatározással, nagyon pontos GPS-szel, a műholdas megfigyelésekkel, a műholdas radarképekkel, hihetetlen, hogy milyen fejlődésen ment át ez a terület is. De ha van is feszültség, hogy mikor fog eltörni, mert akkor lesz a földrengés, azt nehéz megmondani.

Augusztus közepén az Etna is kitört. A laikusokat meglepte, de a szakembert is?

Meglepett, mert nagyon gyorsan jött, és amikor előrejelzésről beszéltünk és azt mondtam, hogy a vulkánkitöréseket nagyobb eséllyel tudjuk előre jelezni, az igaz, de ez a vulkánkitörés nagyon gyors előjeleket adott. Ez azt jelenti, hogy voltak előjelek, egy-két órával a nagyobb kitörés előtt. Délután még nem volt semmi, este már lehetett látni az úgynevezett szeizmográfon, a földrengéseket regisztráló ábrán, hogy rezdülések történnek. Elkezdődtek kisebb kitörések. Aztán éjfél előtt talán 20-30 perccel volt a nagy paroxizmális kitörés. Nagyon gyorsan történt, néhány óra alatt. Nappali időszakban ez már sokkal nagyobb problémát jelent, hiszen turistaszezon van, sok ember megy fel az Etnára. Ha már ott van, mindenki fel akar jutni megnézni a krátereket. Relatív, hogy mi is a veszély. Ha az ember ott van, akkor van veszély.

A vulkánkitörésnél, konkrétan az Etna kitörésénél említette, hogy vannak előjelek, amelyeket a szeizmográfon, a műszeren látnak. Amikor már azt látjuk, hogy „pöfékel”, akkor már régen rossz, akkor már tudjuk, hogy mindjárt ki fog törni?

Vagy igen, vagy nem. A vulkánkitörést még az óráimon is úgy írom körül, hogy nem olyan egyszerű definiálni. A legelején már azt mondjuk, hogy elindul egy vulkánkitörés, igen, de igazán mindenkit az érdekel, hogy mikor lesz a vulkánkitörés, ami már áttöri, mondjuk, a média falát is. Azt nevezzük az Etna esetében paroxizmális kitörésnek, amikor a legnagyobb energiájú a kitörés, akkor hatalmas, van, amikor több mint egy kilométer magas lávaszökőkút emelkedik a kráter fölé, meg több kilométer magasra tornyosul a vulkáni hamufelhő. Aztán az adott légmozgásnak megfelelően valamely terület felé ez elsodródik, ha úgy adódik, hogy dél, délkelet felé meg, akkor a cataniai repteret le kell zárni, ez a csúcspontja a kitörésnek. Az előjel ebben az esetben a kisebb lávatűzijátékos kitörés, ez csak a kráterben zajlik. De az elmúlt években már látjuk azt a mintázatot, ami alapján fel lehet ismerni, hogy ez vajon eljut-e a paroxizmális kitöréshez vagy heteken keresztül csak lávatűzijáték zajlik. A szeizmográfon a földrengésmintázat a fontos ismertető. Beszéltünk földrengésekről, amikor két kőzettest elmozdul egymás mellett, az egy nagy jelként jelenik meg, ezt is néha látjuk már a közzétett hírekben. A vulkánok esetében többféle jel lehet, mert nemcsak kőzettest-elmozdulás van, hanem amikor a magma bugyborogva megy fölfele, más jelet fog adni. Ezt fel lehet ismerni, és ez ad lehetőséget a szakembereknek is, hogy tudják, hogy most csak helyezkedés van, vagy pedig már jön a magma. Igazán az a kulcs a vulkáni kitörés előrejelzésében, hogy a magma feljövetelét hogyan lehet észlelni és hogyan lehet előre jelezni, hogy mikor fog felszínre jönni. A vulkán esetében ott vannak a kürtőcsatornák. Ezek viszonylag nyíltak, tehát a magma tud jönni úgy is, hogy nem szól senkinek, csak megy, megy, megy föl és csak nagyon a végén lehet érezni. Így, ahogy már a magma közeledik a felszín felé, vibráló jelzést ad, ez egy úgynevezett földremegés, folyamatos kisebb rengéshullámok formájában jelenik meg. Amikor ennek az amplitúdója megnő, azt lehet látni – egyébként fent van a weben is, a laikusok is meg tudják nézni –, hogy nagyon gyors az Etna esetében. A cataniai obszervatóriumnak a szakemberei már olyan fél nyolckor, fél kilenckor emeltek a készültségi szinten, azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen sikeresen előre jelezték, hogy itt nagy az esélye annak, hogy egy nagy vulkánkitörés bekövetkezzen.

A vulkánkitöréseket ezek a pici földremegések, pici földrengések tudják előre jelezni? Ezt azért kérdezem, mert július közepén Izlandon, Reykjavík közelében is kitört egy vulkán. Arról azt olvastam, hogy a kitörést megelőzően 12 ezer földrengést regisztráltak. Lehet, hogy az csak nekem tűnik soknak, de arra biztos jó, hogy gyanakodjanak, ez a vulkán mindjárt aktív lesz.

Izland esetében volt egy jó egyéves szünet. 2021-ben volt egy vulkánkitörés, amely nagyjából 800 év szünet után történt. Azért a 800 év azt jelenti, hogy nyugalom van, senki sem gondol arra, hogy bármi történhet, de aztán mégiscsak meginog a föld és megindul egy vulkánkitörés. Az fél évig tartott. Tavaly, 2022 augusztusában is volt egy rövidebb vulkánkitörés és most megint. Ez nem azt jelenti, hogy most minden évben be lehet állítani, hogy jövőre akkor augusztusban utazzunk Izlandra, mert ott vulkánkitörés lesz. Ott a helyzet annyiban más, hogy a magmának kell egy kicsit erőlködnie, és az a bizonyos 12 ezer földrengés azt jelenti, hogy a magmának a nyomása repeszti a felette lévő kőzettestet. Nem az történik, hogy ott megnyílik a föld és a magma feljön, él és virul, nagy örömet szerezve a nézőknek, hanem az egy óriási nagy fizikai munka. A magma azért tud feljönni, mert van egy felhajtóerő, ami ha meghaladja a fölötte lévő kőzettest szakítószilárdságát, megrepeszti a kőzettestet, feljebb jut a magma. És ezekből a repesztékekből, hasadásokból adódik a sok-sok egyedi kis földrengés. Ezek picik. De még egy fontos dolgot hozzátennék. Azért tudjuk, hogy 12 ezer, mert nagyon nagy érzékenységű szeizmográfok vannak kitéve. Az emberek nagy többsége szinte semmit sem észlel. Ezek csalóka dolgok. Visszajutunk oda is, hogy miért tudjuk az elmúlt időben, hány földrengés volt. Kellenek műszerek, kellenek szakemberek, és akkor tudjuk. A kérdés az, hogy erre hogyan tudunk építeni. Ez napokon keresztül zajlott, rengett a föld, volt 4-es magnitúdójú rengés, a mintázatból már azt is tudjuk, hogy akkor van a legnagyobb esélye ott egy vulkánkitörésnek – de nemcsak ott, máshol is, például La Palmán 2021-ben ugyanez volt –, amikor a földrengések száma lecsökken. Ez azt jelenti, hogy ott a magma már annyira felhevíti a fölötte lévő kőzettestet is, hogy szétnyomja a fölötte lévő kőzettesteket, rugalmasan deformálja.

Ez olyan, mint a vihar előtti csend?

Vihar előtti csend, igen, amikor a sok-sok földrengés után hirtelen lecsökken a rengések száma és mellesleg azt is lehetett tudni, hogy a magma már nagyon közel van a felszínhez, 600-800 méter mélyen, onnan már bármikor bekövetkezhet a kitörés. De annak már nem lesz rengése, hanem akkor elindul a vibráló rengés, és a magma a felszínen van, mint ahogy ez meg is történt.

Néha a geológiában az is gyanús, ami nem gyanús, ezek szerint. Mindig gyanakodni kell?

Mindig résen kell lenni, ahogy a cserkészmondásban, és azért nemcsak a földrengések segítenek. Izland esetében is, de más vulkánok esetében is fennáll, hogy most már vannak műholdas radarképek, amelyeken lehet látni azt, hogy milyen elmozdulások vannak. Lejön a radarhullám, visszaverődik, és hogyha még egyszer elmegy a műhold, megint ugyanezt megteszi és hogyha a kettő között eltérés van, az azt jelenti, hogy a földfelszín emelkedik vagy süllyed. A magma lejövetelét kell előre jeleznünk. Az nemcsak a rengésekből fog kialakulni. Nő a hegy. Vannak olyan vulkánok, ahol ez fél métert, sőt, Argentína és Chile határán, a La Laguna del Maule területen másfél métert emelkedett az elmúlt egy-két évtizedben a földfelszín. Hihetetlen nyomást tud kifejteni, de mégsem tör még a felszínre, és az a nagy kérdés, hogy mikor és hol fog ez bekövetkezni. Izland esetében is ment a találgatás, hogy hol fog ez a felszínre jutni és nem ott jutott, ahol a legnagyobb valószínűséggel gondolták. De szerencsére az egy lakatlanabb terület, és így nem okozott nagy veszélyt.

Jó pár vulkán van még, amely nincs sztárstátuszban, mint az Etna, de amelyet mindenki ismer. Például, Nápolynál részben a tenger alatt van egy vulkán, Indonéziában, Java szigetén is van egy vulkán, a Merapi. Idén tavasszal az is kitört és Hawaii legnagyobb vulkánja is aktivizálódott. Ezekre is érdemes odafigyelni, nemcsak azokra, amelyek a híradásokban gyakran szerepelnek és katasztrófafilmekben megjelentek, ugye?

Lehet ezt mondani, vannak sztárvulkánok és vannak a szürke eminenciások és vannak, amelyekről nem is tudunk, de léteznek. A nápolyi Campi Flegrei esetében azt mondjuk, hogy vulkán, mindenki azt mondja, hogy szépen, magasan tornyosuló, nagyjából szabályos, kúp alakú hegyről van szó. Nápoly esetében, ha vulkánról beszélünk, mindenki a Vezúvra gondol, de nem feltétlenül az a legveszélyesebb azon a területen, hanem a Campi Flegrei, ami egy kaldera vulkán. A kaldera vulkán az, amely nem fölfele építkezik, hanem lefele mélyül, az egy nagy mélyedés, nagy része a Nápolyi-öböl alatt van. Nagyon nagy veszélyt jelent arra a területre. Egyébként megjegyzem, ott aztán a napokban rengeteg földrengés pattant ki. Azt jelenti, hogy aktív. Nem azt jelenti, hogy a magma jön fölfele, nagy valószínűséggel a gázok okozzák ezeket a földrengéseket, de ebből lehet tudni azt, hogy az egy aktív vulkán. A vulkanológiában a kalderák természetének a kutatása egy kiemelt terület, hogy jobban megértsük, mi okozhat egy kalderaformáló kitörést. Ezek a mélyedések úgy alakulnak ki, hogy egy hatalmas robbanásos kitörés következtében nagy mennyiségű vulkáni anyag jut a felszínre, hogy a magmatározónak a teteje beszakad. Ezért tulajdonképpen tál alakú lesz a vulkáni forma, és a felszínre került vulkáni anyag egy része vagy ebbe a tál alakú medencébe halmozódik fel, de messze-messze, akár több mint száz kilométer távolságba is eljuthatnak azok az úgynevezett piroklaszt árak, amelyek vulkáni gázok és törmelékek elegyei és nagyon energetikusan, több mint 100 kilométer per óra sebességgel tudnak mozogni, mindent elsöpörve. A kalderaformáló kitörés egy borzalom, szerencsére nem volt még ilyen a megfigyelésnek a közelében, az elmúlt évszázadokban nem voltak ilyen kitörések. Megjegyzem, a Hunga Tonga vulkánkitörés tavaly januárban ilyen volt, de az víz alatt történt, ott csak az azt követő kutatások mutatták ki, hogy egy masszív beszakadás történt, egyfajta kaldera alakult ki, és a víz alatt történtek ezek a piroklaszt árt hozó mozgások. Ha ez a felszínen történik, akkor az nagyon durva eseményt okoz.

Egy vulkánkitörés alkalmával milyen anyagok jutnak ki a környezetbe, és azok milyen hatással vannak arra?

Egy vulkán nagyon sokféleképpen képes kitörni, és a vulkanológusok munkája azt jelenti, hogy megérteni azt, hogyan működnek a vulkánok. Az Etna esetében most alapvetően a csúcsi területen történnek a vulkánkitörések, de a legnagyobb veszélyt nem ezek adják, hanem amikor az oldala hasad fel és lávafolyások indulnak el, ott, ahol már települések vannak. A vulkanológiai veszély elsősorban abból adódik, hogy egyre nagyobb a népesség, a települések egyre jobban felkúsznak a vulkánok oldalára, elfoglalnak vulkáni területeket, például La Palma területén is annyi új ház épült ott, ahol adott esetben – és ez be is következett 2021-ben – megnyílhat a föld és vulkánkitörés lehet. Az új-zélandi Auckland városa rátelepült egy vulkáni mezőre, ahol bármikor lehet vulkánkitörés. Ezek adják a veszélyt. Az a kérdés, hogyan történik majd egy ilyen kitörés. Nagyon különbözik egyik eset a másiktól.

Miért szeretünk mi, emberek ennyire vulkánok mellett, urambocsá’ vulkánokon élni?

Igen, sokszor úgy is elhangzik a kérdés, hogy minek mennek oda az emberek? Veszélyes hegy, vulkán.

Valami oka biztos van, mert a pompeiek után a mai napig is sokan csinálják ezt.

Így van, mert nagyon nagy az előny. Egyrészt, amikor nem működik a vulkán, a vulkáni talaj nagyon produktív. Rengeteg kávé-, szőlő-, rizstermesztő terület van, amelyek vulkáni talajon vannak, produktívak, nyomelemek, a porozitás nagyon elősegíti azt, hogy ott termékenyebb a talaj. Az ember ehhez vonzódik, különösen a nagy népességű területeken. Persze, hogy oda mennek az emberek, ahol produktívabb a talaj és élelmiszerrel el tudják látni a családot meg a környezetet. A másik pedig az, hogy terjeszkedik az ember, tehát La Palmán is lehetne mondani, hogy nem egy nagy sziget, de azért lehetne máshol is építkezni, vagy éppen Hawaii nagy sziget, ha vesszük. 2018-ban ott a kertekben tört fel a magma és folyt a láva, mert felosztották, felparcellázták, eladták a területeket, építkeztek ott, ahol még 40 évvel ezelőtt lávafolyás volt. Egyszerűen érthetetlen, hogyan lehet azt engedélyezni, de megtörtént, és aztán felnyílt ott is a föld és a láva elpusztított településeket. A veszély nem a vulkánkitörés nagyságától függ, hanem attól, hogy az ember ott van-e. Nápoly azért kifejezetten veszélyeztetett, mert több millióan laknak ott. A nyolcvanas években volt ott egy olyan veszélyhelyzet, amelyben több tízezer embert kitelepítettek már. De azóta is még többen élnek ott, és hogy hogyan lehet levezényelni egy ilyen kitelepítést ennyi emberrel, arra nincsen még gyakorlatunk, tapasztalatunk. De nem felejtettem el a kérdését, hogy vajon a klímát hogyan befolyásolja a vulkánkitörés. Nem azzal, mert olyan baromi sok vulkáni hamu kerül a légkörbe, hanem a gázoknak van itt szerepe. Ezen belül is elsősorban a kén-dioxid-gáznak, amely a magmából kiszabadulva, ha a mennyisége eléri a néhány millió tonnát, a vulkánkitörés során eljuthat a sztratoszférába is, ez a magas légkörnek már az a része, ahol eléggé ritka a levegő. Ott néhány évig is meg tud maradni, ráadásul reakcióba lép az oxigénnel és a vízgőzzel és kénsav-aeroszolokat, mütyür kis picike cseppecskéket fog létrehozni, tehát a kén-dioxidból kénsav-aeroszol lesz.

Ez nagyon rosszul hangzik.

Ez már rosszul hangzik, de a még rosszabb hír az, hogy ez a sztratoszférában szétterjed, ott kialakul egyfajta szőnyeg és a bejövő napsugarakat visszaveri. Azaz a napsugarak nem fognak a felszínre jönni, a felszínen lehűlés lesz a nagy vulkánkitörések esetében, ahol ez az eseménysor bekövetkezett. Fontos, hogy lássuk a receptet, hogy miután ez megtörténik, a következő néhány évben lehetnek nagyon hideg telek, hideg nyarak. 1815-ben, több ezer éves szünet után kitört a Tambora vulkán Indonéziában, több mint 40 kilométer magasra jutott a kitörésfelhő, bent volt a sztratoszférában 120 millió tonna kén-dioxid. Elképesztő mennyiség. És 1816-öt a történelemkönyvek úgy írják le, hogy nyár nélküli év volt. Akkoriban történt egy nagyon erős kivándorlás Észak-Amerikába, de a keleti partvidéken jött egy olyan nyár, ahol elfagyott a termés, katasztrofális helyzet alakult ki. Akkor indult a vadnyugat felfedezése, mert tovább kellett menni. Az, hogy Napóleon is elvesztette a waterloo-i csatát, mellékszál, de valahol azért ott is voltak olyan történések, vihar és nagy eső áztatta el a csatateret, nem működött olyan jól a haditechnika. Vagy a kolerajárvány 1817-ben, a Gangesz partjáról indult el. Miért? Azért, mert szárazság volt, nem jött a monszuneső, mert nemcsak az történik ilyenkor, hogy ott van a kénsav-aeroszolfelhő, visszaverődnek a napsugarak, hanem ami a földfelszínről sugárzik vissza, az megreked a sztratoszférában. Felmelegszik a magas légkör és ez megváltoztatja a magas légköri mozgásokat, változik a hőmérséklet a sarki területek és az Egyenlítő között, más lesz az a légköri mozgás, amelyik a monszunt mindig elhozza Délkelet-Ázsiába. Nem jött a monszun, és ez a baktérium el tudott szaporodni és elindult a kolerajárvány. Nagyon sokat tudunk most már arról, hogy a történelmi időkben hány olyan esemény történt, ahol egy társadalom megrogyásához vagy akár összeomlásához, valamilyen módon egy vulkáni kitörés, egy vulkánkitörés okozta klimatikus környezeti változás járult hozzá. A jövő számára is nagyon fontos jelzés, hogy ilyen lesz a jövőben is, csak még nem tudjuk, hogy mikor.

A földrengésekről és vulkánokról beszéltünk. Ezek a katasztrófafilmeknek is kedvenc témái. Tűzhányó, Dante pokla, Törésvonal, Pompeii 2012, csak néhány cím. Ezeket megnézi egy olyan ember, aki földrengésekkel és tűzhányókkal foglalkozik? Ha igen, akkor szakmai érdeklődéssel, jól szórakozva vagy inkább idegenkedő mosolygással?

Érdeklődően. Sőt, minden évben van a Kutatók Éjszakája, és amikor elindult ez a kezdeményezés, csináltunk olyan programot is, ahol bemutattunk ilyen filmeket, például a Földrengés címűt, a Dante poklát többek között és arról beszélgettünk az érdeklődőkkel, hogy mi a fikció és mi a valóság.

Sok badarság van bennük?

Van, amelyekben igen, de a Dante pokla nagyon érdekes és izgalmas film, egyébként a rendezője valamikor geológus volt, csak pályát váltott. Felhasznált nagyon sok olyan elemet, amely a Mount Saint Helens 1980-as kitöréséhez kapcsolódott, illetve a legutóbbi legnagyobb vulkánkitörés, a Fülöp-szigeteki Pinatubo kitörésnek egy olyan jelenetét, amikor a piroklaszt ár mozog oldalirányban. Van egy pici kocsi, amelyen fotósok voltak, azzal menekültek, ezt a jelenetet használták fel, amikor hősünk, aki valamikor a 007-et is megjárta, megmenti a csodaszép polgármester asszonyt, és végül is happy end a film. Nagyon sok olyan elemet használtak fel, amely valós, de mindenki nézze meg és valószínűleg lesznek olyan jelenetek is, amiről azt gondolja, hogy azért ez biztos nem így történik valóban. Mégiscsak Hollywoodban készült ez a film, ezért vannak olyan jelenetek, amelyeket egy kicsit túltoltak, de ez benne van a filmgyártásban.