Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Lávát lövell ki a Fagradalsfjall tűzhányó krátere az izlandi Reykjanes-félszigeten magasodó Litli-Hrútur-hegy közelében 2023. július 13-án. A hatóságok lezárták a lávafolyamhoz vezető túraösvényt, mert több kiváncsiskodó is felkapaszkodott a kráter közelébe.
Nyitókép: MTI/EPA/Anton Brink

Vészhelyzet és kitelepítés Izlandon, óvatosságra int a magyar külügy

Folyamatosan reng a föld, kitörni készül a Reykjanes.

Az utóbbi időszakban megnövekedett a földrengések száma a Reykjanes-félszigeten, ami újabb vulkánkitörést vetíthet előre - írja figyelmeztetésében a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata.

Azt írták: a helyi hatóságok polgári védelmi vészhelyzetet hirdettek és evakuálták Grindavík települést, mivel a közelben található Thorbjörn-hegy környékén jelentős a szeizmikus aktivitás. Arra figyelmeztetnek, hogy egy kitörés esetén a világhírű turistacélpont, a Blue Lagoon területe is érintett lehet.

A Konzuli Szolgálat óvatosságra inti a kint tartózkodókat, az utazni készülőknek pedig azt javasolja, fontolják meg, elindulnak-e.

Több száz rengés, elmozdulások, kettétört utak

Tegnap késő délután óta több mint 500 földrengés pattant ki Grindaviktól északkeletre, ebből 14 haladta meg a 4-es erősséget és volt egy 5.1-es rengés is. A földmozgások jelentős elmozdulásokat okoztak az utakon és károk keletkeztek épületekben - írta a Tűzhányó Blogon Harangi Szabolcs vulkanológus.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nap alatt Festarfjall és Svartsvengi között 120 centiméter horizontális felszíntávolodást tapasztaltak, ami tízszer nagyobb, mint a 2021-es Fagradalsfjall kitörés előtt történt.

Bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatok arra utalnak, hogy bármikor megindulhat a vulkáni működés. A szakemberek a korábbinál nagyobb kitörésre számítanak.

Harangi Szabolcs azt írja, hogy a kitörés jellege - amennyiben ez szárazföldön történik - továbbra is alapvetően lávaöntéses lesz, amihez járulhatnak lávaszökőkút kitörések, különösen az elején. Nincs azonban kizárva az sem, hogy Grindaviktól délnyugatra, óceáni területen, víz alatt is megnyílik a föld, ebben az esetben lehet heves freatomagmás kitörés (amikor a felszínre törekvő magma nagy mennyiségű vízzel találkozik, keveredik és a keletkező vízgőz okoz robbanásos vulkánkitörést - a szerk.), ami nagyobb gondot okozhat.

Ennek veszélye miatt a partokhoz küldött őrhajó a parttól távolabbi vizekre vezényelték.

Az alábbi webkamera élő képet közvetít a térségről:

800 év nyugalom után

Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2019 vége óta megváltozott a békés világ. Ismétlődő magma felnyomulások a földkéregben és már három lávaöntő kitörés jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat - írja az InfoStartnak küldött elemzésében Harangi Szabolcs.

Szakember szerint ez nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és az Eurázsiai kőzetelemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon felszik, ami a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére és egy transzform vető zóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, folytatódik a Krafla területen, ahol 1975 és 1984 között volt egy mostanihoz hasonló intenzív vulkáni időszak. Azt írta:

a jelenlegi állapot teljesen törvényszerű a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve.

Azonban a kőzetlemez távolodás, a kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, ez epizodikusan zajlik, itt a Reykjanes térségben több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva.

Most október 27-én kezdődtek olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben. Ezen a területen, a Kék Lagúna melletti Thorbjörn hegy közelében 2019 vége óta ez az ötödik ilyen esemény. Négy alkalommal ehhez nem társult vulkáni működés, most azonban minden jel arra mutat, hogy a magma felszínre fog törni - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×