eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavazó a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Michal Dyjuk

Szakértő: korai lehetett az ünneplés a lengyel ellenzék részéről

Az első hivatalos részleges adatok szerint növelte támogatottságát a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi vezető kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció a vasárnap este kiadott exit pollokhoz képest. Stepper Péter Lengyelország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Érdemes lenne talán kivárni a végső hivatalos eredményeket, hiszen bár az exit pollok alapján a kormányváltásra készülő ellenzéki erők nagy ünneplésbe kezdtek az elmúlt este folyamán, az első hivatalos eredmények alapján árnyalódott a kép; Stepper Péter szerint a feldolgozottság még hétfő reggel is csak 3-4 százalék volt, amiből messzire menő következtetéseket nem lehet levonni. A Lengyelország-szakértő szerint az viszont teljesen bizonyos, hogy végül a PiS fut majd be az élen.

Az eddigi adatok alapján arra következtethetünk, hogy

egyik pártkoalció sem lesz képes stabil kormányt alakítani,

bár ez attól is függ, hogy mit értünk stabilon – jegyezte meg a kutató. Érdekességnek nevezte, hogy a jelek szerint a Jog és Igazságosság hiába nyerte meg a jobboldalon a vasárnapi szavazást, nem fog tud egyedül összeszedni 231+1 mandátumot.

Ráadásul potenciálisan nem akar vele partnerésgre lépni a szélsőjobboldali Konföderáció, miután eleve arra építették a kampányukat, hogy a PiS táborából vonjanak el jobboldali szavazókat. Tehát kizárták, hogy bármilyen forgatókönyv esetén koalícióra lépjenek, amire peresze sokan szkeptikusan azt mondták, hogy majd amikor a tárgyalások megindulnak, kérdéses hogy ezt mennyire fogják tudni betartani, és mennyire lesz vonzó számukra esetleg a kormányzás.

Ugyanakkor, miután jelen állás szerint az ellenzék nagy könnyedséggel össze tudna szedni akár 240-nél is több képviselői helyet, kérdéses hogy miért változtatna az eddigi álláspontján a potenciális kisebb jobboldali partner – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Ami a választási kampányt illeti, egy nagyon megosztó, polarizált lengyel társdalom esetében próbáltak a pártok megszólítani újabb választói csoportokat. Sokak szerint a

nyolc év kormányzás után a Jog és Igazságosság egy megfáradt párt képét mutatja, ugyanez azonban a nagy visszatérő Donald Tuskról is elmondható,

aki szintén nem most kezdte a politikai karrierjét – jegyezte meg a Lengyelország-szakértő.

Kampány

Furcsa, Európában nem megszokott politikai üzenetekre is sor került, elsősorban a protest pártok részéről, akik főként az establishment formációkból kiábrándultakra „lőttek” – tette hozzá. A nagypártok közben a hagyományos politikai ideológiájukkal próbáltak tematizálni; a PiS a lengyel népet védő üzeneteket fogalmazott meg, alapvetően az ukrajnai háborúval kapcsolatban többször kiemelve, hogy növelték a lengyel katonai képesség ütőerejét, és képesek megvédeni az országot egy esetleges jövőbeni fenyegetéstől. Az ellenzék legfőbb üzenete pedig az volt, hogy rendezni fogják a viszonyt az EU-val, és véget vetnének az évek óta tartó, uniós források visszatartásával járó vitákat.

Stepper Péter arra is kitért, hogy a Jog és Igazságosság hagyományosan mindig is atlanti vonalat vitt a külpolitikájában, és – minden más lengyelországi politikai erőhöz viszonyítva is hatványozottan – jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, ami a nyugat-európai partnerek leértékelődéséhez vezetett. Ha Donald Tusk ténylegesen kormányt tud alakítani, akkor várható, hogy megpróbálja majd normalizálni a kapcsolatokat például Németországggal és Franciaországgal, ami részint az EU-val és annak intézményrendszerével való kapcsolatok javulásához is vezethet – magyarázta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×