eur:
404.94
usd:
375.42
bux:
76591.21
2024. november 7. csütörtök Rezső
Szavazó a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Michal Dyjuk

Szakértő: korai lehetett az ünneplés a lengyel ellenzék részéről

Az első hivatalos részleges adatok szerint növelte támogatottságát a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi vezető kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció a vasárnap este kiadott exit pollokhoz képest. Stepper Péter Lengyelország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Érdemes lenne talán kivárni a végső hivatalos eredményeket, hiszen bár az exit pollok alapján a kormányváltásra készülő ellenzéki erők nagy ünneplésbe kezdtek az elmúlt este folyamán, az első hivatalos eredmények alapján árnyalódott a kép; Stepper Péter szerint a feldolgozottság még hétfő reggel is csak 3-4 százalék volt, amiből messzire menő következtetéseket nem lehet levonni. A Lengyelország-szakértő szerint az viszont teljesen bizonyos, hogy végül a PiS fut majd be az élen.

Az eddigi adatok alapján arra következtethetünk, hogy

egyik pártkoalció sem lesz képes stabil kormányt alakítani,

bár ez attól is függ, hogy mit értünk stabilon – jegyezte meg a kutató. Érdekességnek nevezte, hogy a jelek szerint a Jog és Igazságosság hiába nyerte meg a jobboldalon a vasárnapi szavazást, nem fog tud egyedül összeszedni 231+1 mandátumot.

Ráadásul potenciálisan nem akar vele partnerésgre lépni a szélsőjobboldali Konföderáció, miután eleve arra építették a kampányukat, hogy a PiS táborából vonjanak el jobboldali szavazókat. Tehát kizárták, hogy bármilyen forgatókönyv esetén koalícióra lépjenek, amire peresze sokan szkeptikusan azt mondták, hogy majd amikor a tárgyalások megindulnak, kérdéses hogy ezt mennyire fogják tudni betartani, és mennyire lesz vonzó számukra esetleg a kormányzás.

Ugyanakkor, miután jelen állás szerint az ellenzék nagy könnyedséggel össze tudna szedni akár 240-nél is több képviselői helyet, kérdéses hogy miért változtatna az eddigi álláspontján a potenciális kisebb jobboldali partner – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Ami a választási kampányt illeti, egy nagyon megosztó, polarizált lengyel társdalom esetében próbáltak a pártok megszólítani újabb választói csoportokat. Sokak szerint a

nyolc év kormányzás után a Jog és Igazságosság egy megfáradt párt képét mutatja, ugyanez azonban a nagy visszatérő Donald Tuskról is elmondható,

aki szintén nem most kezdte a politikai karrierjét – jegyezte meg a Lengyelország-szakértő.

Kampány

Furcsa, Európában nem megszokott politikai üzenetekre is sor került, elsősorban a protest pártok részéről, akik főként az establishment formációkból kiábrándultakra „lőttek” – tette hozzá. A nagypártok közben a hagyományos politikai ideológiájukkal próbáltak tematizálni; a PiS a lengyel népet védő üzeneteket fogalmazott meg, alapvetően az ukrajnai háborúval kapcsolatban többször kiemelve, hogy növelték a lengyel katonai képesség ütőerejét, és képesek megvédeni az országot egy esetleges jövőbeni fenyegetéstől. Az ellenzék legfőbb üzenete pedig az volt, hogy rendezni fogják a viszonyt az EU-val, és véget vetnének az évek óta tartó, uniós források visszatartásával járó vitákat.

Stepper Péter arra is kitért, hogy a Jog és Igazságosság hagyományosan mindig is atlanti vonalat vitt a külpolitikájában, és – minden más lengyelországi politikai erőhöz viszonyítva is hatványozottan – jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, ami a nyugat-európai partnerek leértékelődéséhez vezetett. Ha Donald Tusk ténylegesen kormányt tud alakítani, akkor várható, hogy megpróbálja majd normalizálni a kapcsolatokat például Németországggal és Franciaországgal, ami részint az EU-val és annak intézményrendszerével való kapcsolatok javulásához is vezethet – magyarázta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×