Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Járőröző lengyel határőr a fehérorosz határon, Czeremcha környékén 2021. december 17-én. A Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt a lengyel határőrség támogatására mintegy 12 ezer katonát mozgósítottak. Az év eleje óta csaknem 40 ezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Bekeményítettek a lengyelek az illegális bevándorlókkal szemben

Felfüggesztette Lengyelország csütörtök éjféltől hatvan napra a menedékkérelmek benyújtásának jogát a Fehéroroszországgal közös határszakaszon - az erről szóló kormányrendeletet Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter tette közzé az X-en.

A rendeletet azt követően adták ki, hogy Andrzej Duda lengyel elnök szerdán aláírta az ugyancsak a menedékkérelmekre vonatkozó törvénymódosítást.

A rendelet "kulcsfontosságú eszközzel ruházza fel a határőrséget a Lengyelországgal szembeni hibrid hadviselés elemét képező illegális bevándorlással folytatott harcban" - fogalmazott Siemoniak a bejegyzésben.

A varsói kormányfői hivatal szerda esti közleménye szerint az intézkedés célja az, hogy megelőzzék a lengyelországi belbiztonsági helyzet stabilitásának megingatását. Fehéroroszország "több éve egy szervezett műveletet folytat", amelynek célja "a közrend megzavarása" Lengyelországban és más európai uniós tagállamokban, és ez a művelet a határsértések számának "hirtelen megnövekedését" eredményezte a fehérorosz határszakaszon.

A közlemény szerint márciusban ugrásszerűen megnőtt a törvénytelen határátlépési próbálkozások száma a fehérorosz határon, és a következő hónapokban várhatóan jelentősen tovább fog növekedni. A menedékkérelmi rendelet hatályát a varsói kormány a szejm jóváhagyásával szükség esetén további 60 nappal meghosszabbíthatja.

A szerdán hatályba lépett törvénymódosítás szerint - amely lehetővé tette a rendelet kiadását - az intézkedés foganatosításakor törekedni kell a nemzetközi védelemért folyamodni szándékozó külföldiek jogainak "minél kisebb körű korlátozására". Az érintett határszakaszon a felnőtt kíséret nélkül érkező kiskorúak, a várandós nők, az egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt kivételes bánásmódra szorulók továbbra is benyújthatják majd a menedékjogi kérelmet.

A határőrség azoktól a belépőktől is fogad kérelmeket, akiknek az esetében egyértelmű, hogy a származási országukban "komoly bántalom valós kockázata" fenyegeti őket. A jogszabály tiltja a határátkelőre érkező családok szétválasztását is.

A törvénymódosítást a parlamenti vitához kapcsolódva több lengyelországi emberi jogi és jogászi szervezet, valamint az ombudsman is kifogásolta. A lengyel határőrség adatai szerint a lengyel-fehérorosz szakaszon az év elejétől több mint 2200 határsértési kísérlet történt, ezen belül márciusban 1400-at regisztráltak.

Andrzej Duda szerdán felszólította Donald Tusk miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket Lengyelország nyugati határának védelme érdekében is. Rámutatott, hogy a hivatalos adatok szerint a német rendőrség az utóbbi hónapokban több ezer migránst szállított a lengyel határra a dublini menekültügyi eljárásra hivatkozva.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×