Csizmazia Gábor elsőkén arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok történetében példa nélküli, hogy akár egy hivatalban lévő, akár egy már leköszönt elnök ellen eljárás indítottak volna. Ahogyan precedens nélküli az is, hogy miről is szól a vádemelés – fűzte hozzá.

Bár a részletek egyelőre nem ismertek, állítólag 30-34 pontban emeltek vádat Donald Trump ellen. Ezek egyike ki is szivárgott, ami alapján a vádemelés legfőbb oka a 2016-os elnökválasztás során felmerült kampányfinanszírozási vétség lehet.

A NKE tudományos munkatársa megjegyezte, az, hogy egy – később megválasztott – elnök esetleg áthágja a kampányköltésekre vonatkozó szabályokat, nem lenne példa nélküli, és bár több vizsgálat is folyt az ügyben, ezeket végül rendre félretették. Vagyis Donald Trump ellen nem volt külön eljárás szövetségi szinten. Kizárólag – az ügyben szintén érintett – Michael Cohent, az elnök volt ügyvédjét sújtották szabadságvesztéssel kampányfinanszírozási vétség miatt.

Most viszont New York állam törvényeibe ütközőnek tartják a Trump-kampány lépését, ami miatt szövetségi kérdésben nyomoznak – magyarázta a szakértő, aki szerint a bírónak bölcs ítéltet kell majd hoznia, mert maga a konstrukció egy jogi teóriának a tesztelését is jelenti.

Csizmazia Gábor emlékeztetett, annak idején Bill Clintonnak is volt hasonló ügye, de esetében annyival egyszerűbb volt a „történet”, hogy ő nem egy választáson indult volna, és annak során próbálta elhallgattatni az őt megvádoló magánszemélyeket – akár Paula Jonest, akár Monica Lewinskyt –, hanem már eleve a második, egyben utolsó hivatali ciklusát töltötte.

Hozzátette: miután maga a kampányfinanszírozási vétség vádja egyáltalán nem bagatell, ezért „érthetetlen”, hogy miért csak ennyi idő után veszik elő. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Donald Trump ellen további három ügyben zajlik nyomozás, és ha valamiért mindenképp „elő akarják venni”, akkor annak komolyabb ügynek kellene lennie – vélekedett a szakértő, konkrét példaként említve azt, amikor a 2020-as választáskor Donald Trump még elnökként letelefonált Georgia állam jegyzőjének, jelezve, hogy még 80 ezer szavazatra lenne szüksége, hogy jobb helyzetben legyen az elektori szavazatszámláláskor. Még a demokrata oldalon is voltak olyan jogászok, illetve közszereplők is, akik furcsállták, hogy miért pont a kampányfinanszírozási vétség miatt kell elővenni Donald Trumpot – jegyezte meg.

Ki profitál mindebből?

Első ránézésre úgy tűnhet, a vádemelés elsősorban Donald Trump republikánus ellenlábasainak kedvezhet, ami Csizmazia Gábor szerint közép- és hosszú távon lehetséges is; vagyis végül az jár rosszul, akit megvádoltak, függetlenül attól, hogy ez igaz-e. A valóság azonban ennél összetettebb, ugyanis rövid távon borítékolhatóan Trump fog profitálni az ügyből, az ugyanis mobilizálni fogja a szavazótáborát. Bár ettől nem fogják többen támogatni, a „kemény mag” hangosabb lehet, ami fellendítheti a kampányát – magyarázta Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Szerinte közép- és hosszú távon az lesz a releváns, hogy mi lesz a vádemelés vége: ha sikerül elítélni a volt elnököt, azt a szavazóbázisa boszorkányüldözésnek fogja tartani, ha mégsem, abból egyértelműen profitálni fog a Trump-kampány. Megjegyzendő, voltaképp a demokratáknak is érdekük lenne, hogy 2024-ben Donald Trump legyen a republikánus elnökjelölt – de legalábbis „vegye el a levegőt” a többi, nehezebben támadható jelölttől –, mert a körülmények folyton változnak ugyan, de

két félidős választás és egy elnökválasztás alkalmával ő már verhetőnek bizonyult.

Csizmazia Gábor szerint ha Donald Trumpot elítélnék, ami esetleg végleg betenne a politikai karrierjének, a demokraták győzelmet hirdethetnének.