A feljelentés hátterében egy 2016-os ügy állhat, bár ez egyelőre csak feltételezés, hiszen a pontos jogi indok még nem ismert – kezdte Mártonffy Balázs. Felidézte, az említett évben Stephanie Clifford, művésznevén Stormy Daniels pornószínész azzal vádolta meg Donald Trumpot, hogy korábban házasságon kívüli affért kezdeményezett vele.

A volt elnök ezt tagadta, ugyanakkor 130 ezer dollárnyi hallgatási pénzt fizetett ki a nőnek, hogy az ügy ne kerüljön a nyilvánosságra.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője emlékeztetett: maga a hallgatási pénz kifizetése nem ütközik az amerikai törvényekbe, az viszont már igen, hogy ezt az összeget jogi díjként könyvelte el akkor a Trump-kampány.

Szerinte a New York-i kerületi ügyész, Alvin Bragg most vélhetően ezt azzal próbálja kombinálni, hogy azért próbálták meg eltüntetni a kifizetést, hogy a Trump-kampányon ne essék csorba. A kettő összhatása ugyanis már elégséges lehet, hogy az amerikai büntetőjog szerint ne pusztán szabálysértésnek (misdemeanors), hanem büntetettnek (felony) minősüljön az ügy, ami akár már szabadságvesztést is vonhat maga után – magyarázta a szakértő.

Magyarán: a feltételezések szerint kampánypénzből fizették ki a hallgatási díjat.

Mártonffy Balázs szerint is jó kérdés, hogy Donald Trump miért nem fizette ki maga a hölgyet, hiszen bőven futotta volna rá neki. Viszont többször is megesett, hogy Donald Trump úgy fogalmazott a kampány és a saját pénze vonalán, mintha a kettőt egynek tartaná – tette hozzá az NKE munkatársa, aki szerint, amennyiben a volt elnök nem volt tisztában azzal, hogy helytelenül cselekszik, az jogilag még bonyolultabbá teheti az ügyet.

Mindazonáltal a vádemelés híre nem érhette meglepetésként Donald Trumpot, hiszen „kissé hangzatos módon” már a múlt héten bejelentette: börtönbe fogják vinni. Nem beszélve arról, hogy az ügy 2016 óta ott van New York állam ügyészségén, illetve az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumában, de egyikük sem vette elő az ügyet, mondván, „roppant kényes” aktív, vagy volt elnököt bármilyen módon is büntetőjogi vádeljárás alá vonni, hiszen erre még nem volt precedens.

Mártonffy Balázs szerint szigorúan vett jogértelmezésben a Donald Trump elleni vádemelés nem befolyásolhatja a 2024-es amerikai elnökválasztást, miután az Egyesült Államok alkotmánya nem tiltja, hogy büntetett előéletű, büntetőeljárás alatt, ad absurdum börtönben lévő amerikai állampolgár elnökjelölti kampányt folytasson, vagy legyen elnökjelölt, akár elnök.

Politikailag viszont már egészen más a kérdés

– tette hozzá. A vádemelés hírére a republikánus tábor egy része rögtön kiállt Donald Trump mellett, úgy foglalva állást, hogy boszorkányüldözés, ami zajlik. Mártonffy Balázs szerint ők valószínűleg a kongresszus – republikánusok által uralt – alsóházában górcső alá veszik majd, hogy a demokrata oldalon ki követhetett el hasonló dolgokat és hogy milyen pereket lehet indítani.

A republikánus tábor másik része viszont nehéz helyzetben van, mert egyrészt nem engedheti meg magának, hogy egy republikánus párti volt elnök politikailag büntetlenül kerülhessen a vádeljárás alá, miközben azt szeretnék kommunikálni a szavazóik felé, hogy bíznak az amerikai jogrendszerben – magyarázta az NKE munkatársa, aki szerint ilyen téren ütközőpályára kerülhet a Republikánus Párton belüli a két tábor.

Demokrata oldalon meg nyilvánvalóban örülnek a helyzetnek, hiszen egyértelműen amellett foglalnak állást, hogy az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának a heterogenitása, tehát a mindenkire való alkalmazása a fontos.

Mártonffy Balázs úgy véli, hogy a Trump-tábor a vádeljárással erősödni fog, hiszen a volt elnök már ezelőtt is gyakorta azzal szólította meg választóit, hogy ő vele szemben bizony boszorkányüldözés zajlik, mert nem olyan mint a többi politikus, és ezért a többi politikus vele szemben kettős mércét alkalmaz.