"A felajánlások megváltozása összefügg azzal, hogy a háború első időszakában úgy volt, hogy Ukrajna meg tudja védeni önmagát, ezért az első körben zömmel olyan fegyverrendszereket küldtek nekik – például egy ember által hordozható légvédelmi rakétákat –, amelyek a támadó orosz csapatok megállításához voltak szükségesek" – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense emlékeztetett, hogy az ukránok szeptemberben az ellentámadással Harkiv térségében komoly sikereket értek el. Novemberben sikerült visszafoglalni a Dnyepertől nyugatra lévő területeket Herszonnal együtt.
Kaiser Ferenc szerint azóta megmerevedtek az arcvonalak, az oroszok pedig vélhetően támadni fognak. El is indultak, de ebben egyelőre nincsenek komoly eredmények, csak borzasztó veszteségek, főleg a támadó orosz csapatoknál. Ukrajna pedig még mindig hisz abban, hogy az oroszok által álnépszavazással elfoglalt, nemzetközi jogi szempontból illegitim, és erkölcsileg "finoman szólva kifogásolható módon" megszerzett területek legalább egy részét visszaszerezheti.
A szakértő szerint ehhez viszont másféle haditechnikára lenne szükség, és "nem ártana", ha a legújabb harckocsikat nagy mennyiségben megkapnák, mert ezek páncélzata, tűzereje, mozgékonysága lehetővé teszi az orosz védelmi vonalak áttörését. Ugyanezek az eszközök kiválóan alkalmasak védelemre, és egy esetleges orosz támadás megállítására.
A vadászgépek kérdése "nagyon más tészta", ettől egyelőre még ódzkodnak a nyugati partnerek,
tehát az ukránok belátható időn belül valószínűeg nem kapnak ilyen eszközöket.
Kaiser Ferenc elmondta, a repülőgépek felajánlásától azért tartanak a nyugati országok, mert egy F-16-os a megfelelő póttartályokkal könnyen elérheti Moszkvát. A repülőgép ára is fontos tényező: egy újonnan gyártott F-16-os 70 millió dollárba kerül, ami már "döbbenetesen nagy összeg". Ehhez egyetlen irányított légi harcrakéta az olcsóbbak közül is 50-70 ezer dollárnál kezdődik. A korszerűbb légiharc-rakéták esetében akár egymillió dollár is lehet csupán egyetlenegy rakéta darabára.
Ráadásul az ukránok a háború miatt nem spórolnának sem a lőszerrel, sem a repülőgép üzemórájával. A Nyugatnak még ez is beleférne, de ahhoz, hogy az ukránok sikeresen védekezzenek, nem szükségesek feltétlenül korszerű vadászbombázó gépek. Másfelől az ukrán légierő gépei már eddig is nagyon komoly segítséget kaptak. Zömmel egyébként a volt varsói szerződéses tagállamok kvázi elfekvőben lévő tartalékalkatrészeit és régebbi rakétáit kapták meg.
Kaiser Ferenc szerint az esély, hogy újabb ellentámadást indítsanak az ukránok, vagy újabb területeket foglaljanak vissza, nagyban attól függ, hogy a mostani orosz támadás mire jut. Egyelőre úgy tűnik, hogy komoly területi eredményeket nem sikerül elérni, már csak azért sem, mert ott is olvad a hó, és nagy sár kezd kialakulni, amiben a nehéztechnika nem igazán tud mozogni.
"Ha folytatják az emberhullám-támadásokat – ami irgalmatlan véráldozattal jár –, akkor előbb-utóbb elégetik a humán erőforrások egy részét a rossz harcászati eljárás erőltetésével"
– mondta.
Így az ukránoknak szerinte lehet arra reális esélyük, hogy területeket foglaljanak vissza. Harkivnál és Herszonnál ez még működött, mert ott az oroszok nem építettek ki olyan úgynevezett mélységben tagolt, több állásból álló védelmi vonalat, amit az ukránok 2014-2015-től kezdve kiépítettek Kelet-Ukrajnában. Az a védekezési rendszer az oka egyébként annak is, hogy az oroszok hat hónapja nem tudják bevenni Bahmutot. Ráadásul ha be is vennék, akkor a következő településen megint megállítanák őket.
Most viszont már az orosz oldalon is megépítették ezeket a védelmi állásokat, tehát már az ukránok sem tudnak olyan könnyen előretörni. Ha az oroszok nagyon elmérik magukat, rossz lesz a morál, és akadozni fog az utánpótlás – bár ezek közül egyelőre egyik sem látszik –, akkor van reális esély arra, hogy jelentős területeket vissza tudnak foglalni abból, amit az oroszok 2022-ben elfoglaltak.
A Krím visszaszerzésére a szakértők minimális esélyt látnak.
Egyrészt amiatt, mert oda csak egy keskeny földnyelven lehet bejutni, másrészt ott csaknem 90 százalékban orosz és orosz érzelmű a lakosság, vagyis az ukránok nem felszabadítóként érkeznének oda.
"Emiatt nem tűnik valószínűnek a Krím visszafoglalása, de persze arra sem fogadott volna senki nagy tétben egy picit kevesebb mint egy évvel ezelőtt, hogy Ukrajna még egy év múlva is tudja tartani az orosz túlerőt. Ez a háború számos szempontból rácáfolt a szakértőkre, és rácáfolt a katonai logikára is" – zárta gondolatait Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
