Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai "agytröszt" legújabb jelentésében arról számol be, hogy az oroszok ötödére csökkentették az ország Norvégiával határos északnyugati részén, a Kola-félszigeten állomásozó erőik létszámát. A katonákat valószínűleg az ukrajnai frontra irányították, ahol egyre súlyosabb harcok dúlnak. Ugyanakkor a szakértők szerint a lépés azt is jelzi: Moszkva valójában nem tart attól, hogy a NATO meg akarná támadni.
Az amerikai kutatók arról is beszámoltak, hogy az oroszok jelenleg minden erejüket a front északi részére összpontosítják. A céljuk a két szakadár "oblaszty", Luhanszk és Donyeck teljes területének elfoglalása. Csakhogy ezt akadályozzák például a Bahmutnál is keményen védekező ukránok.
Az ISW szakértői ellenben vitatják azt a hivatalos washingtoni álláspontot, amely szerint
Ukrajna feleslegesen pazarolja erőit Bahmut térségében
és ehelyett Kijevnek inkább a készülő nagy, tavaszi offenzívára kellene tartalékolnia a fegyvereket és a katonákat. A kutatóintézet munkatársai úgy látják, hogy Bahmut védelme és a tervezett tavaszi ellentámadás nagyon is összefügg egymással.
Az ukránok ugyanis hatalmas veszteségeket okoznak az oroszoknak, akik elkeseredetten próbálják bevenni Bahmutot, illetve előrenyomulni a Kupjanszk–Szvatove–Kreminna vonalon. Az ISW megítélése szerint ezeknek a rettenetes felőrlő harcoknak a legfőbb értelme az, hogy szó szerint kivéreztessék az orosz hadsereget, így az tavasszal bizonyára csak sokkal gyengébben tud majd ellenállni.
Az ISW megállapítása szerint a súlyos veszteségek pótlására
Moszkva mégsem akar újabb, tömeges mozgósítást elrendelni,
mert az orosz vezetés tart ennek negatív belpolitikai hatásaitól. Egyelőre az orosz védelmi minisztérium inkább utánozza a Wagner csoport módszerét, és a börtönökből toboroz újoncokat.
Az elítéltekből verbuvált egységeket viszont nem integrálják az orosz hadseregbe, mert ez korábban már súlyos problémákat okozott. A hivatásos és sorállományú katonák ugyanis lenézték az egykori rabokat, és gyakran kegyetlenkedtek velük. Egy börtönből toborzott katona szerint még az is előfordult, hogy szándékosan lőttek rájuk a sajátjaik.
Azért, hogy elkerüljék a hadsereg moráljának rombolását, a moszkvai katonai vezetés
a besorozott bűnözőket a két szakadár "népköztársaság" fegyveres erőihez csatolja.
Ezeket az alacsony harcértékű csapatokat aztán a frontvonal legkritikusabb részein vetik be, ahol rendszerint tömeges támadásokba hajszolják őket. Ezt is a Wagner csoporttól vették át, amely a korábbi börtöntöltelékeket szokta elsőként rohamra küldeni. Csak amikor elestek már vagy megsebesültek az első hullámok katonái, akkor támadnak a képzettebb zsoldosok.
Ám Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője túl messzire ment (erről az Infostarton már írtunk), amikor egyre nyíltabban és keményebben bírálta az orosz katonai, illetve politikai elit tagjait – állapították meg az ISW szakértői. Idézték a Gulagu.net orosz civil szervezet egyik jelentését, amely szerint Moszkvában sokan már félnek Prigozsin kegyetlen és mind nagyobb létszámú zsoldos seregétől. Ezért a Kreml megvonta a zsoldosvezértől azt a jogot, hogy elítélteket toborozzon.
Ezt most már az orosz hadügy hivatalnokai végzik.
Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök arra törekszik, hogy a fegyencekből létrehozott alakulatokat a minisztérium magán cégein keresztül, a hivatalos eljárásokat megkerülve tudják mozgatni. Így mindenféle adminisztratív akadály nélkül küldhetik az újoncokat a kelet-ukrajnai húsdarálóba – állítja legújabb jelentésében az ISW.
