eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Várakozó utasok az amszterdami Schiphol repülőtér indulási oldalán 2022. április 23-án, a KLM holland légitársaság dolgozóinak sztrájkja idején. A munkabeszüntetést azt követően kezdték meg, hogy értesültek a légitársaság azon tervéről, hogy a dolgozóinak munkája egy részét egy független szolgáltató céghez szeretné kiszervezni.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Ramon van Flymen

Káosz a reptereken: a légitársaságok csak irányadónak tekintik a dátumokat

A mostani áldatlan állapotok azonban rámutatnak arra, hogy szükség van a légitársaságok fogyasztóvédelmi regulázására is – egyebek között ezt hangoztatta az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Az északi féltekén júliusbab, augusztusban, a nyaralási főszezonban mindig a kapacitásaik maximumát használják ki a légitársaságok – kezdte helyzetértékelését az "Egek ura" blog szerkesztője. Varga G. Gábor szerint ezt a helyzetet most az is bonyolítja, hogy az ágazat Amerikában és Európában nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd. Ezért a nagy, gyűjtő-elosztó repülőtereken óriási a tömeg, akárcsak a legnépszerűbb városok és nyaralócélpontok, illetve a fapados légitársaságok által használt légikikötőkben. Így már napi gyakorlat, hogy a légitársaságok járatokat törölnek. Pedig – emlékeztetett a szakújságíró – korábban már, az áprilisban meghirdettek járatokból is, mintegy 10 százaléknyit töröltek. Mint mondta, egészen egyszerűen nincsen személyzet a járatok az üzemeltetésére.

Amszterdamban óriási problémák vannak – folytatta Varga G. Gábor. Ott már a helyi hatóság kénytelen volt egy bizonyos utasszámban maximálni a repülőtér napi áteresztő képességét. Ez nagyon ritka, szinte példa nélküli gyakorlat. Ugyanakkor a Lufthansa már a teljes nyári szezonra vetítve, körülbelül nyolcezer járat törlésénél tart, és az Egyesült Királyság légitársasága, illetve a London Heathrow repülőtér is szintén nagyon komoly gondokkal küzd. Az "Egek ura" blog szerkesztője azt is elmondta, hogy Nagy-Britannia szinte minden repülőtéren, például Stansteden vagy a lutoni légikikötőben is óriási tumultus van.

Szerencsére Budapesten a helyzet ebből a szempontból konszolidált és a déli országok népszerű turista helyei is képesek menedzselni a forgalmat. Ezeken a helyeken nyilván olcsóbb a munkaerő és jobban is mozgósítható – mondta Varga G. Gábor. De mint közölte, azért

minden mindennel összefügg, így, ha Londonban baj, van, akkor mindenhol baj van.

Ráadásul szerdára sztrájkot jelentett be a Lufthansa, így aki ezzel a légitársasággal akart utazni, az biztosan nem fogja elérni tervezett úti célját. Sok utas kerül abba a helyzetbe, hogy nem indul el a járata és későbbi gépekre kell őket áttenni. Viszont szinte az összes repülő zsúfolásig tele van, ezért hosszú napokba telik majd, mire a sztrájk után rendeződik a helyzet.

Arról is beszélt, hogy az ágazat szabályozása eddig csak a repülési és a pénzügyi biztonságra terjedt ki. A mostani áldatlan állapotok azonban rámutatnak arra, hogy szükség van a légitársaságok fogyasztóvédelmi regulázására is. Mint mondta, az Európai Unió intézményrendszere eddig vajmi keveset foglalkozott ezzel. Pedig már nagyon-nagyon sok problémára fény derült, amiken a jövőben javítani kellene.

Most joggal érzik úgy az utasok - folytatta a szakértő -, hogy vettek egy repülőjegyet adott hónap, adott napjára, de a légitársaságok ezt lényegében csak irányadónak tekintik.

A repülős cégek ezt úgy értelmezik, hogy az utas vett egy jegyet valahonnan, valahová, a dátum körüli időre.

Közelíteni kell majd az álláspontokat, és az egészen biztos, hogy a szabályozóknak, vagy a politikának ebbe bele kell nyúlnia - közölte az InfoRádióval Varga G. Gábor, az "Egek ura" blog szerkesztője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×