A háznagy Kövér László, az Országgyűlés elnöke megbízásából vett részt a kétnapos konferencián, mert a házelnök a vasárnapi választásokhoz kapcsolódó elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni az eseményen.

A magyar Országgyűlés háznagya elmondta: a találkozón két témakör volt napirenden.

Elsőként arról cseréltek eszmét, hogy a parlamentek hogyan kezelik a vészhelyzeteket, így a pandémia miatti különleges jogrendi helyzetet. "A téma fókusza azonban megváltozott és a legtöbb felszólaló az ukrajnai háború, mint a demokratikus értékek elleni alapvető támadásról beszélt" - fogalmazott.

A második napirend az Európai Unióról, mint a stabilitás, a biztonság és jólét garantálójáról szólt a régióban, és azon túl - mondta Mátrai Márta, hozzátéve, hogy a témában online módon bejelentkezett Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke is, aki beszámolt az ukrajnai helyzetről.

"Valamennyien biztosítottuk szolidaritásunkról Ukrajnát és elítéltük az orosz agressziót"

- húzta alá.

A Fidesz országgyűlési képviselője arról is beszámolt: tételesen és tényszerűen tájékoztatta a konferenciát, hogy Magyarország minden lehetséges fórumon kiáll Ukrajna mellett és minden humanitárius, politikai és gazdasági segítséget megad az országnak.

"Mindenkinek világossá tettem: mint minden NATO-tagállamnak, így Magyarországnak is alapvető célja a béke és a területén elő emberek biztonságának védelme, ezért ebből a háborúból Magyarországnak ki kell maradnia" - szögezte le.

Szavai szerint fontosnak tartotta elmondani azt is, amit az Országgyűlés március 10-én elfogadott határozatában is kijelentett: Magyarország nem küld katonákat, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket, és nem járul hozzá ahhoz sem, hogy a magyar-ukrán határon keresztül az élet kioltására alkalmas fegyverek szállítására kerüljön sor.

Ugyancsak sokszor éri vád Budapestet az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban - mondta, hozzátéve: ezért elmondta, hogy az energiaszankciók kérdésében Magyarország az EU több más tagországához hasonlóan az Oroszországtól való azonnali energiafüggetlenséget nem tartja megvalósíthatónak.

A konferencia margóján kétoldalú megbeszélésre is sor került. Belga kezdeményezésre Stéphanie D'Hose szenátusi elnökkel és Eliane Tillieux képviselőházi elnökkel a spanyol-belga-magyar EU elnökségi trióra való felkészülésről. Magyarország 2024 őszén lesz az Európai Unió Tanácsának elnöke, aminek kormányzati és parlamenti feladatai lesznek. Ezek konkrét előkészítése a választások után kezdődhet meg - közölte a háznagy.

Az esemény végén zárónyilatkozat is elfogadtak, amelyben a magyar módosítók nagy részét tekintetbe vették. Így a parlamenteknek a pandémia idején betöltött nélkülözhetetlen szerepére, a digitális együttműködés biztonságára, az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi jogrendre, az EU védelempolitikai együttműködésének következő 5-10 éves elképzeléseit tartalmazó Stratégiai Iránytűre, vagy a fiataloknak a nyugat-balkáni régióban maradásának ösztönzésére vonatkozó javaslatokat.

"Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésével kapcsolatos módosító kérésünknek azonban a konferencia nem adott helyt, így e tekintetben jeleztük fenntartásunkat"

- mutatott rá a politikus. "Ezt az Európai Bizottság által készített, egyoldalú állításokat tartalmazó jelentést ugyanis nem tekintjük az EU-ban általánosan elfogadott eszköznek, amit szükséges volt megjeleníteni" - mondta Mátrai Márta.

Az európai nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumán, amelyet évente egyszer rendeznek meg, 25 tagállami parlamenti kamara elnöke, illetve hét alelnöke vett részt. Három parlamenti kamara bizottsági szinten, egy ország, Görögország pedig nagyköveti szinten képviseltette magát. Ezen kívül három tagjelölt ország, illetve különleges meghívottként Bosznia-Hercegovina, Norvégia, Izland és Svájc parlamenti elnöke is jelent volt.