Infostart.hu
eur:
384.06
usd:
332.73
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Elfogórakétát lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen az izraeli Asdódnál 2019. november 12-én. Reggelre virradóra egy célzott izraeli légicsapás megölte Bahá Abu al-Attát, az Irán támogatását élvező Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet műveleti parancsnokát gázai otthonában. A szervezet megtorlóakcióba kezdett, Izrael déli részén háborús készültséget rendeltek el.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael megakadályozta, hogy Ukrajna megkapja a vaskupolát

Attól tartott Jeruzsálem, hogy közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal.

Izrael megakadályozta a rövid hatótávolságú rakéták ellen kifejlesztett izraeli vaskupola légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Ukrajna még a jelenlegi háborús feszültség előtt arra kérte az Egyesült Államokat, hogy megszerezhesse a vaskupola légvédelmi rendszert, de

Jeruzsálem attól tartott, hogy átadása esetén közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal, és ezért megtorpedózta a fegyverüzletet

– fogalmaz a ynet.

A hírportál szerint Izrael mindent elkövet, hogy ne kerüljön egyrészt a Nyugat és Ukrajna, másrészt Oroszország közé. Az ukrajnai vezetés kifejezte Izrael álláspontja miatti csalódottságát.

Tavaly nyár óta Jeruzsálem több lépést tett, hogy megakadályozza Ukrajna felszerelését a vaskupolával, és sikerült levennie a napirendről ezt az amerikai igényt.

Izraelben úgy vélik, hogy a Biden-kormány és a Kongresszus vezetői megértik Izrael óvatosságát, és ezért a lap jeruzsálemi forrásai szerint "érzékenyen" és "felelősségteljesen" jártak el a vaskupolával kapcsolatban.

A vaskupola légvédelmi rendszert Izraelben fejlesztették ki, de közös vállalkozásban az amerikai védelmi minisztériummal, a Pentagonnal.

A két ország közötti megállapodás alapján csakis kölcsönös beleegyezéssel lehet harmadik országnak értékesíteni a rendszert.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet elleni harcokban rendre bevetett, radar észlelésen és elfogó rakéták kilövésén alapuló rendszer rendkívüli sikere világszerte nagy nyilvánosságot kapott, és Ukrajna megpróbálta elérni Washingtonban, hogy az amerikai törvényhozók kezdeményezzék az átadását. Az ukrán kormány tavaly tavasszal hivatalosan is felkérte a Biden-kormányt, hogy adjon Patriot rakétákat és vaskupola rendszert Ukrajnának.

Az amerikai kormány és a Kongresszus mindkét háza, a republikánusok és a demokraták is erőteljesebb fellépést láttak helyesnek Moszkvával szemben, és ezért az Egyesült Államok 2022-es védelmi törvényébe bekerült egy módosítás, mely a Biden-kormányt arra ösztönözte, hogy adjon el Kijevnek légvédelmi, rakétaelhárító és aknavető rendszereket - vagy a vaskupola elfogó rakétáit, amelyeket maga az amerikai hadsereg irányítana.

Izrael emiatt került kényes helyzetbe, melyben vagy el kell utasítania az amerikai elképzelést, hogy vaskupolát küldjenek az ukránoknak, vagy meg kell kockáztatnia a konfrontációt Moszkvával.

Jeruzsálem informális tárgyalásokon világossá tette Washington számára, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok miatt nem tud beleegyezni a vaskupola egységek Kijevbe szállításába, és ezek után a Biden-kormány lemondott átadásukról. Ezt követően az ukránok az elmúlt hónapokban közvetlenül az izraeli kormányhoz fordultak támogatásért.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter február elején mindezek után azt közölte, hogy a vaskupola eleve nem tudna megfelelő védelmet nyújtani országa stratégiai létesítményeinek, a repülőtereknek és a nukleáris létesítményeknek, mert azokat szerinte garázsokban gyártott rakétákhoz és aknavetőhöz tervezték.

Ukrajna a ynet szerint továbbra is érdeklődik a Patriot rakéták iránt.

Címlapról ajánljuk
Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Toroczkai László: nem koalícióban gondolkodunk, hanem abban, hogy a mérleg nyelveként érvényesítsük a programunkat

Álprobléma-e akár a migráció, akár a közelünkben dúló háború? Mit tenne a Mi Hazánk a demográfiai katasztrófa megfékezésére? Miért lenne alapvető fontosságú a magyar vidék fejlesztése? A Fidesszel vagy a Tiszával lépne-e koalícióra a Mi Hazánk Mozgalom, vagy egyikkel sem? Miért lehetne minta Magyarország számára Dél-Dakota? Egyebek között erről beszélt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, a párt választási listavezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump megszólalt az iráni háborúról - Csúnya lefordulás a tőzsdéken

Trump megszólalt az iráni háborúról - Csúnya lefordulás a tőzsdéken

Folytatódik a tőzsdei hullámvasút, a befektetők most Donald Trump megszólalását emésztik az iráni konfliktus kapcsán. Szerda esti beszédében az elnök egyrészt arról beszélt, hogy az USA egyre közelebb került a háború lezáráshoz, másrészt viszont azt is elmondta, hogy "extrém keményen" fognak lecsapni Iránra a következő 2-3 hétben. A beszéd nem adott világos menetrendet a deeszkalációra vagy a tűzszünetre, viszont további kemény fellépést vetített előre Iránnal szemben. Ez csalódást okozott azoknak a befektetőknek, akik a háború gyors lezárásában reménykedtek. A beszédet követően látványos hangulatromlást lehetett megfigyelni a piacokon, az ázsiai tőzsdék rögtön lefordultak, miközben az olajár kilőtt. A gyenge nemzetközi hangulat nap közben is kitart, világszerte esnek a tőzsdék, beleértve a magyar piacot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×