A Pandzsír-völgy már a szovjet időkben is bevehetetlennek bizonyult, ami elsősorban a földrajzi adottságaiból fakadt. A területet akkor egy Ahmed Sah Maszúd nevezetű parancsnok irányította.

Az InfoRádinak nyilatkozó Wagner Péter elmondása szerin, a leírtaknak köszönhetően a Pandzsír-völgy katonai elitje 2001 után az új afgán demokratikus állam egyik nyertesének tekinthető, miután védelmi miniszterek, alelnökök, katonai- és rendőrparancsnokok nagy számban kerültek ki innen. Így

gyakorlatilag ők maradtak azok mára, akik a tálib hatalomátvétel során folytatni kívánják a harcot.

A kutató megjegyezte, a számos rendőr és katona mellett, akik az elmúlt hetekben a Pandzsír-völgybe vonultak vissza, pár napja az afgán elnök egyik helyettese is feltűnt, aki bejelentette: magát tekinti a legitim afgán kormány birtokosának, lévén, hogy a főnöke és a közjogi méltóságok zöme elmenekült az országból. Hozzá csatlakozott Ahmed Maszúd, aki a már említett egykori parancsnok fia. A mindössze 30 éves Maszúd az elmúlt két évtizedet főként a Nyugaton, Nagy-Britanniában töltötte, majd 2016-ban tért haza Afganisztánba, majd 2019-ben politikai pályára lépett.

„Ők ketten, akik most kvázi felemelték a zászlót, és bejelentették, hogy nem adják meg magukat.”

Azt, hogy hányan lehetnek az ellenállók, pontosan nem tudni, de a völgy lakossága nagyjából 150-180 ezerre tehető, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint pedig reális becslés, hogy a fegyveresek száma körülbelül 10 ezer. A szakember megjegyezte, miután a völgy mindentől elzárt, hosszú távon gondot jelenthet az emberek élelmezése, vagy az üzemanyagtartalékaik is jócskán megcsappanhatnak. Vagyis védekezésben akár még hosszasan is kitarthatnak, arra viszont

nagyon kicsi az esély, hogy a völgyből ismét meghódítsák Afganisztánt

– összegezte a kutató.

„Pár körzetet visszafoglaltak, de ezek inkább olyan területek voltak, amit a tálibok még nem foglaltak el, vagy épp csak felhúzták a zászlót, és mentek tovább.”

Wagner Péter szerint azonban azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy csak idő kérdése-e, hogy mindent a tálibok uraljanak Afganisztánban, hiszen a '90-es években sem tudták a Pandzsír-völgyet bevenni, ami most is alakulhat hasonlóképpen. Ebben olyan dolgok is szerepet játszhatnak – jegyezte meg –, hogy például az Egyesült Államok közli, ha a tálibok megpróbálják elfoglalni a völgyet, akkor bombázással beavatkoznak. Ráadásul meglehet, hogy a tálibok nem rendelkeznek kellő katonai erővel ahhoz, hogy olyan területeket uraljanak, ahol korábban semmilyen jelenlétük nem volt, és emellett egy jelentős áldozatokkal kecsegetető offenzívát is végrehajtanak – hívta föl a figyelmet a kutató, aki úgy véli, a tálibok össze tudnának elég katonát gyűjteni talán, hogy megtámadják a Pandzsír-völgyet, de ez az jelentené, hogy Kabulból, vagy a többi nagyvárosból, az ország más területeiről nagyszámú katonát kellene elvonniuk, amivel felkeléseket, lázadásokat reszkírozhatnak. „Tehát nagyon meg kell gondolniuk, hogy megéri-e ezért a kis szegletéért, hogy a frissen kivívott uralmukat kockáztassák.”