Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Illusztris nevekkel bővült Európában az orosz vakcinát támogatók tábora

Hamar elterjedt a hír a nemzetközi sajtóban, hogy az EU külpolitikai főképviselője pénteken, több más európai politikus után reményét fejezte ki Moszkvában, hogy az orosz Szputnyik V vakcina hamarosan az unióban is használatossá válhat.

Az elmúlt napokban egymást érték vezető európai politikusok nyilatkozatai arról, hogy amennyiben az orosz oltóanyag megkapja az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, célszerű lehet azonnali beszerzése és forgalmazása az unióban. Ahogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter fogalmazott, ha megbízható, akkor mindegy, hogy melyik országban gyártották.

Angela Merkel német kancellár csütörtöki, hasonló szellemű nyilatkozata után pénteken Emmanuel Macron francia elnököt idézte a nemzetközi sajtó, aki szintén arról beszélt, hogy a maga részéről nyitott lesz az orosz szer forgalmazását, persze csak ha megvan már az amszterdami EU-ügynökség jóváhagyása.

A német kancellár hozzá képest annyival előbbre tartott az orosz vakcina megítélésében, hogy Berlinben napok óta visszatérően téma,

német gyártók akár rá is állhatnának az orosz szer készítésére.

A formális EU-engedély szükségességét persze itt is leszögezték.

Szerbiát nem köti az amszterdami ügynökség engedélye, miután Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken a Reuters szerint közölte, hogy Szerbia „kész annyit invesztálni, amennyit csak kell”, hogy megkezdődjön az országban a Szputnyik V gyártása. Mint elmondta, ez ügyben a jövő héten várnak Moszkvából orosz szakértőket, akikkel a projekt részleteit vitatják majd meg.

Mindezt tetézte ugyancsak pénteken Josep Borrell európai uniós külpolitikai főmegbízott nyilatkozata. Borrell az egyéb vonatkozásban a nemzetközi sajtóban amúgy inkább sikertelennek minősített moszkvai tárgyalásai végén tartott sajtóértekezleten jelentette ki, hogy

erősen reméli, az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi majd az orosz szer uniós forgalmazását,

ami úgymond „igen jó volna”, lévén az EU pillanatnyilag vakcinahiánnyal küszködik.

Borrell szavai azért is keltettek feltűnést, mert jóllehet, a bizottság alelnöki posztját is betölti, de a járvány kezelésével kapcsolatos teendők nem tartoznak tevékenységi köréhez, így oltásügyben sem számít illetékesnek például közvetítésre.

Sajtójelentések cserébe megjegyzik, hogy európai bizottsági közlések szerint az orosz gyártó valójában eddig még nem is folyamodott engedélyért Amszterdamban – egy megkeresésük volt csak, de az tájékozódó jellegű volt –, és így persze az EU-ügynökségi elfogadási eljárás egyelőre el sem kezdődött.

Megfigyelők megjegyzik, hogy EU-intézményi és tagállami politikai vezetőkre egyaránt növekvő nyomás nehezedik az európai oltási kampány lassúsága miatt. Sokak szerint ez késztette például Macron elnököt is arra, hogy beálljon a Szputnyikot elviekben támogatók táborában, lévén mind több olyan jelzés születik, hogy az elégtelen oltási akció könnyen alááshatja a francia elnök jövő évi újraválasztási reményeit.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×