eur:
393.73
usd:
365.34
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja (b) Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a berlini kancellári hivatal előtt 2020. szeptember 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool/Sean Gallup

Ursula Von der Leyen és Angela Merkel is magyarázkodni kényszerült

Erősödik oltás-ügyben a felelősséget firtató nyomás, így az EU két legbefolyásosabb vezetője is defenzívába szorult (de az első reakciók szerint egyelőre kivágták magukat).

Személy szerint Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is támadások kereszttüzébe került a koronavírus járvány kezelése, mindenekelőtt az oltás lassúsága miatt, amit Von der Leyen esetében az északír-ügyben hozott (majd gyorsan ejtett) döntés kérdése is tovább színez. Az utóbbi eset kapcsán amúgy a szerdai brüsszeli székhelyű nemzetközi sajtóban

erőteljes visszhangja volt, hogy német bizottsági elnök egy keddi európai parlamenti meghallgatáson az északír botlás kapcsán magára vállalt „minden felelősséget”, ami láthatóan jó benyomást tett a hallgatóságra.

Angela Merkel esetében napok óta van bizonyos „morgolódás” a német sajtóban, melyek között szerda reggelre erőteljes támadásba fordult a Bild és a Die Tageszeitung (TAZ) értékelése. Mindkettő lényegében a kancellárt tette felelőssé a halálesetek változatlan nagy száma miatt, ami szerintük elkerülhető lett volna, ha Merkel nem áll a járványkezelés EU-intézményi menedzselése mögé. Ezt a döntését különösen kiemelte az a tény, hogy az előző félévben éppen a német kormány látta el az EU soros elnökségét is.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a negyedik ciklusát teljesítő kancellár

népszerűségének tavalyi, újbóli megerősödése jelentős részt a járvány kezelése kapcsán tett intézkedéseinek volt köszönhető, azonban az európai oltóanyaghiány láthatóan a német bizalmi rátát is kikezdte.

Kedden mindenesetre a német ARD-nek ismét terjedelmes interjúban értékelte az eddigi intézkedéseket, és visszajelzések szerint nem is eredménytelenül.

Hasonló támadás éri egyre inkább az Európai Bizottságot és ennek elnökét is, azzal a többlettel, hogy az utóbbi politikai tőkéjét továbbra is erőteljesen terheli a pénteki északír exporttilalmi szándék nyilvánosságra kerülése. Az Európai Parlament középpártjai kedden beszélgetésre hívták meg Von der Leyent, amelyen jelentős részt az északír ügyet, illetve ennek kapcsán a bizottsági elnöki felelősséget firtatták.

Sokak meglepetésére a német testületi elnök magára vállalta az eset kapcsán a „teljes felelősséget”, miközben a szokott magyarázattal szolgált (hirtelen döntéskényszer). Von der Leyen nyíltsága a meghallgatáson láthatóan sokakat lefegyverzett, mások azonban már továbbléptek a konkrét északír-kérdésen, és az eset lehetséges mögöttes okait, elsősorban a német bizottsági elnök munkamódszerét kezdték firtatni.

A szerdai brüsszeli Euractiv ennek kapcsán több névtelenséget kérő bizottsági tisztviselőt is idézett, akik felpanaszolták, hogy szerintük Von der Leyen csak egy szűk körű – jobbára Berlinből magával hozott – csoportra támaszkodik, és elhanyagol olyan szervezeti egyeztetési, konzultációs és visszacsatolási mechanizmusokat, amelyek megléte esetén például a pénteki incidens sem következett volna be.

Az idézett tisztviselők szerint az esetből a brüsszeli testületnek is, és személy szerint Von der Leyennek is tanulnia kell, mert – mint az EP-meghallgatás után Dacian Cioloș, a liberálisok frakcióvezetője is fogalmazott –

sem a járványkezelésben, sem az északír kérdésben nincs lehetőség hibázásra, minden azonnal élessé válik, az EU és a Bizottság hitelessége a tét.

Az elnökasszony mindezt maga is visszaigazolta, midőn a szerda reggeli Irish Times-nak nyilatkozva külön kiemelte, hogy a pénteki esetből „sokat tanultak” és a történtek után megkettőzött erőfeszítéseket fognak tenni, hogy „gyors munka mellett is jusson idő még nagyobb körültekintésre is”.

Ennek ellenére, akadt olyan bizottsági belső vélemény, hogy a múlt heti hiba és annak utóhullámai még kikezdhetik Von der Leyen jövőjét a bizottság élén, ha sürgősen nem sikerül javítani az oltási helyzeten, ezzel egyúttal maga oldalára állítva ismét a támogatók többségét.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×