Infostart.hu
eur:
373.62
usd:
340.68
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: jandenouden

Koronavírus: a nyérctetemek vizet szennyezhettek, másfél milliónyit pedig nem találnak

A covid-világjárvány talán legbizarrabb mellékszálában hétről hétre új fordulat következik be: nyércek millióival végeztek a dánok egy, az állatokban kifejlődött koronavírustörzs miatt. Később az elhantolt állatok "zombiként visszatértek", ezután elégették őket. Mikor már azt hitték, nyugvópontra jutott az ügy, két újabb probléma bukkant fel.

Valami bűzlik Dániában, és a receptet akár Stephen King is megirigyelheti, ha épp Skandinávia felé figyel thrillertémát keresve. A dán nyércek sztoriját mégis az élet írta: miután kiderült, hogy több százan betegedtek meg a tenyésztésükre létrehozott farmokon egy, a nyércekben létrejött és az embereknek zoonózissal átadott koronavírustörzstől, az ország miniszterelnöke, Mette Fredriksen az ország összes, mintegy 15 millió nyércének kivégzését rendelte el.

A sokkos tenyésztőknek a rendőrség és a katonaság "segített", ha esetleg nem sikerült volna határidőre leölniük az állatokat, majd kiderült, hogy a kormány illegálisan rendelte el a nyércmészárlást.

Kikeltek sírjukból

A Stephen King-i fordulat ezután következett. Ennyi tetemtől megszabadulni jókora feladat, és utóbb kiderült, az állatok maradványainak elhantolása során nem sikerült a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni. Az állatok testét tömegesen földelték el vékony réteg talajjal fedve, ám egyes területeken ezek a sekély sírhantok bizarr eseményekhez vezettek: az oszlásnak induló tetemek a bennük keletkezett gázoknak köszönhetően kiemelkedtek a rögök alól, írja a Washington Post. A dán sajtó által zombinyérceknek keresztelt állatok esetével kapcsolatosan Rasmus Prehn agrárminiszter úgy nyilatkozott: ő első perctől fogva inkább a testek elégetése mellett állt. Prehn egyébként viszonylag friss tagja a kormánynak, elődje, Mogens Jensen éppen a nyércbotrányba bukott bele.

A dán nyércthriller következő állomásában az állatok tetemének tömegsírokból hasonlatos helyekről történő exhumálása és elégetése következett, miközben Mette Frederiksen miniszterelnök egy üres nyércfarmot látogatott meg, ahol teljes védőfelszerelésben és könnyek között beszélt arról, milyen érzékenyen érintette őt is saját intézkedése. Ebben a videóban látható, milyen körülmények közt temették el a nyérceket, ám a képsorok megtekintését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

Másfélmillió nyérc nincs meg

A saga azonban itt még mindig nem ér véget: a legfrissebb fordulatban amellett, hogy nyilvánosságra került, egyes sírok helyét rosszul választották meg Dél-Jütlandban, így az oszlásnak indult nyércek szennyezhetik a talajvizet, fény derült még arra is, hogy másfél millió tetem hollétéről senki sem tud semmit.

A The Guardian számolt be arról, hogy az agrárminisztérium nem tud elszámolni azzal, hova került ez a rengeteg állat.

"Vadnak és megkérdőjelezhetőenk tűnik, de nem tudunk minden egyes tetemmel elszámolni. Sajnos ez az igazság. Valószínűleg többet temettek el, mint amennyiről tudtunk, jelenleg ez a legjobb tippünk" - nyilatkozta Rasmus Prehn. A minisztérium szerint 31 ezer tonna, azaz hozzávetőlegesen 11 millió nyérctetem ártalmatlanítására adott megbízást, viszont csak az alábbi adatok kerültek birtokukba a folyamattal kapcsolatban:

  • 10 400 tonnát temettek el a nyugat-dániai Holstebro és Karup tömegsírjaiban,
  • 14 000 tonnát egy egyébként is a szőrmeipar által használt gyárban ártalmatlanítottak,
  • 2300 tonnát elégettek vagy hamarosan elégetnek,
  • 4700 tonna, azaz nagyjából 1,5 millió tetem hollétéről azonban senki sem tud.

Ulla Tørnæs ellenzéki politikus szerint nagyon aggályos, hogy ennyi tetem holléte ismeretlen: a tömegsírok közelében élőknek véleménye szerint ugyanis joga van tudni, pontosan mennyi nyérc került lakhelyük közelében a földbe és milyen szennyezésre számíthatnak ebből kifolyólag.

Nem tudni, megérte-e

Csütörtökön a dán parlament vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, egy környezetvédelmi ügynökség pedig a hatóságok gyors cselekvését szorgalmazza, mivel úgy vélik, a vizek szennyezése már meg is kezdődhetett.

A nyércek végét elhozó vírusmutáció a dán egészségügyi minisztérium december eleji közlése szerint szeptember 15. óta sehol nem volt kimutatható, az a legvalószínűbb, hogy eltűnt. Kérdés, hogy volt-e így értelme az azóta botrányt botrányra halmozó események láncolatát elindítani, de azt is a következő hónapok döntik el, hogy Frederiksen kormánya hogyan éli túl a nyércmészárlást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban kezdetben megnyugvás látszott, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődtek a mínuszok, ez azonban nem tartott sokáig. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×