Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelölt a Kormányzók Nemzeti Szövetsége (NGA) bizottsági ülésén Wilmingtonban 2020. november 19-én. A november 3-án tartott elnökválasztások hivatalos eredményeit még nem hitelesítették, ezért nem hirdették ki, mivel Donald Trump elnök és jogászcsapata több tagállamban perkeresetet indított.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Szakértő: bizonyosan kiújul majd a magyar–amerikai adok-kapok

Körvonalazódik Joe Biden kormánya, a megválasztott elnök leendő kabinetje több tagját is megnevezte. A külügyi tárca élére például azt az Antony Blinkent szánja, akinek édesapja Magyarországon volt nagykövet, édesanyja pedig magyar származású. Kaló Máté külpolitikai elemző szerint biztosan több kritikát kap majd ezentúl Magyarország, de a magyar kormány is támadhatja majd az új külügyminisztert.

Mostani állás szerint jól bevált politikusok kerülnek majd a legfontosabb tárcák élére, leginkább olyan „arcok”, akik korábbi demokrata adminisztrációk során, elsősorban Barack Obama elnöksége idején már kipróbálták magukat a politikában és a szakpolitikai területeken – fogalmazott az InfoRádiónak Káló Máté. Vagyis amellett, hogy a Biden-kabinet felkészítő csapata igyekezett egy „sok színű” csapatot összerakni, a szakértelem is kulcsfontosságú tényező. Így például adta magát a választás, hogy a külügyminiszter szinte bizonyosan a tapasztalt külügyér, a magyar felmenőkkel rendelkező Antony Blinken lesz, aki már Joe Biden alelnöksége alatt is fontos pozíciót töltött be a külügyi területen.

A külpolitikai elemző a lehetséges jövőbeni magyar és amerikai viszonyról úgy fogalmazott, hogy a stratégiai együttműködés területén aligha érdeke bármelyik félnek is, hogy fennakadások legyenek. Ugyanakkor irreális lenne azt gondolni, hogy azok a kritikák, amelyek Barack Obama regnálása alatt érték Magyarországot, majd Trump kormányzása alatt alábbhagytak, ne térnének vissza valamilyen formában a következő négy év során.

Erre például a demokrácia vagy a sajtószabadság kapcsán számíthat a magyar kormányzat,

a kritikák pedig várhatóan belpolitikai térre fogják terelni az amerikai külügyminiszternek, esetleg a leendő elnöknek a megközelítését, aminek a jelei már most is mutatkoznak a médiában. Elsősorban annak lesz kiemelt jelentősége – vélekedett a szakértő –, hogy budapesti nagykövetsége során Blinken édesapja előszeretettel támogatta a Közép-európai Egyetemet (CEU), és miután ez Soros Györgyhöz kapcsolható, várhatóak ezzel kapcsolatban támadások.

Káló Máté a belbiztonsági tárcára áttérve megjegyezte, azzal, hogy a kubai származású Alejandro Mayorkast jelölik a pozícióra, alapvetően egy érzékenységre próbálhat appeláni a Biden-kabinet. Arra, hogy igen, a bevándorlási törvény szigorát továbbá is meg kell tartania az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának, de nem érzéketlen módon. A kinevezése tehát azt a komoly üzenetet hordozza magában, hogy részéről vélhetően nem kell olyan lépéseket várni, mint mondjuk a Trump-adminisztráció tisztségviselőitől korábban.

Ugyanakkor a nők szerepe is megnőhet a Biden-kabinetben, hiszen várhatóan a pénzügyminiszter a Fed – Trump által leváltott – korábbi elnöke, Janet Yellen lehet, míg a nemzetbiztonsági főtanácsadó Avril Haines, aki a CIA helyettes vezetője is volt. Tehát felkészült szereplők érkezhetnek – nők személyében – az említett kulcspozíciókba.

Azonban azt is látni kell, hogy

a szimbólumok önmagában nem elegendőek,

és bár a választók konstatálhatják, hogy megjelennek az őket úgymond delegáló társadalmi csoportoknak a tagjai, de ettől függetlenül, érdemi szakpolitikai kérdésekre is szükség lesz, elsősorban a szociális és egészségbiztosítási területeken, mert attól függetlenül, hogy milyen etnikumú, nemű a pozíciókat betöltők személye, a szakpolitikának az előrelépése fogja eldönteni, hogy 2022-ben milyen félidős választásra számíthat a demokrata párt, és menyire fognak rászolgálni a választói bizalomra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×