eur:
393.11
usd:
367.78
bux:
67042.09
2024. április 26. péntek Ervin
Jean Castex újonnan kinevezett francia miniszterelnök látogatást tesz egy félvezetőket gyártó üzemben Le Coudray-Montceau-ban 2020. július 4-én. Az előző nap folyamán az Édouard Philippe vezette francia kormány lemondott hivataláról, Emmanuel Macron francia államfő Castext bízta meg az új kormány megalakításával.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Thomas Coex

Kevés az új arc az új francia kormányban

A jobbközép Gérarld Darmanin volt költségvetési miniszter váltja a szocialista Christophe Castanert a belügyminiszteri tisztségben a kinevezett új francia kormányban, amelynek legtöbb tagja már az előző kabinetben is szerepet vállalt.

Az Emmanuel Macron államfő által múlt héten kormányátalakítással megbízott Jean Castex (a képen) 31 tagú kabinetjéből 22-en már az előző kormányban is miniszterek voltak. A köztársasági elnök ügyelt a nők (17) és férfiak (14) közti arányok megtartására. A tárcavezetők átlagéletkora 50 év.

Emmanuel Macron a Twitteren jelezte, hogy azt szeretné, ha a "küldetéssel és összefogással" megbízott új kormány olyan politikát képviselne, amely "alkalmazkodni tud a nemzetközi változásokhoz és válságokhoz". Az államfő a gazdaságösztönzést, a szociális kérdések újragondolását, a környezetvédelmet, a köztársasági rend helyreállítását, és az európai szuverenitás védelmét jelölte meg.

A 37 éves Gérald Darmanin a modern francia történelem legfiatalabb belügyminisztere, Nicolas Sarkozy egykori államfő (2007-2012) politikai felfedezettjének számít, 2017-ben csatlakozott Macron táborához. Kinevezése a belügyi tárca élére hatalmas ugrás lehet a politikai karrierjében. Egy állítólagos 2009-es nemi erőszak miatt ugyanakkor két héttel ezelőtt a semmítőszék döntése nyomán újraindult ellene az az eljárás, amelyet korábban egyszer már lezárt az ügyészség.

A tárcát eddig a szocialistáktól érkezett, és Macron egyik legközelebbi politikusbarátjának számító Christophe Castaner vezette, de a rendőrökkel történt sorozatos konfliktusai miatt végleg távoznia kellett a kormányból.

A szocialista Jean-Yves Le Drian maradt a külügyminiszter, a jobboldali Bruno Le Maire megőrizte a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményei miatt kibővített gazdasági tárcát. A népszerű jobbközép politikus Macron kormányainak egyik fő pillérévé vált, és az idei 11 százalékos deficit mellett az ő dolga lesz őszre összeállítani a gazdaságösztönző csomagot.

Környezetvédelmi miniszternek a baloldalról érkezett, de 2017 óta a kormánypárthoz tartozó Barbara Pompilit nevezte ki Emmanuel Macron államfő. Az előző szocialista államfő, Francois Hollande kormányában a biodiverzitásért felelős államtitkárként dolgozó 45 éves politikus lesz az új kormány harmadik legerősebb embere az új hierarchia szerint, miután a köztársasági elnök kiemelt kérdésként kezeli a környezetvédelmet, és kibővítette a minisztérium hatásköreit. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a múlt heti önkormányzati választásokon a legtöbb nagyvárosban előretörtek a Zöldek.

Sajtóhírek szerint az államfő több Zöld-párti politikusnak is posztot ajánlott az új kormányban, de egyikük sem vállalta,

mert már a 2022-es elnökválasztásra készülve Macron legfőbb ellenzékeként kívánnak politizálni.

A környezetvédelmi tárca előző vezetője, Elisabeth Borne lett az új munkaügyi miniszter. Jean-Michel Blanquer maradt az oktatási, Olivier Véran pedig az egészségügyi miniszter, ahogy Florence Parly vezetheti továbbra is a védelmi minisztériumot.

Óriási meglepetést jelent a baloldali kötődésű Eric Dupond-Moretti sztárügyvéd kinevezése igazságügyi miniszternek, aki perben áll az ügyészséggel, amiért a Nicolas Sarkozy ellen folyó egyik eljárásban őt is megfigyelték. Sajtóhírek szerint Macron már régóta konzultált az ügyvédek folyamatos tiltakozása miatt a tárca átalakításáról a sztárügyvéddel, de a kinevezés akár provokációként is értelmezhető.

"Az igazságügy élére egy olyan szélsőbaloldali aktivistát kinevezni, aki a legfőbb ellenzéki párt, a Nemzeti Tömörülés betiltását szeretne, ígéretes" - írta ironikusan Marine Le Pen pártelnök a Twitteren.

Roselyne Bachelot, aki Nicolas Sarkozy államfősége alatt az egészségügyi tárcát vezette - majd népszerű televíziós műsorvezető lett - az új kulturális miniszter, a tárca eddigi vezetője, a szintén jobboldali Franck Riester ezentúl a külkereskedelmi miniszteri posztot tölti be.

Az ötéves mandátumának több mint felénél tartó Macron, több vitatott reform után saját szavai szerint szeretné politikáját megújítani, miközben a tetszési mutatója 38 százalékon stagnál, az ország a koronavírus-járvány miatt recesszióval küzd, a kormánypárt pedig vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon.

Emmanuel Macron "új arcokat, új tehetségeket" ígért, de a személyeket tekintve ennek Eric Dupond-Morettin kívül nincsen jele az új kabinetben. A francia hírtelevíziók kommentárjai szerint olyan, mintha Nicolas Sarkozy ízlése és tanácsai alapján állította volna össze a névsort az államfő. Az köztudott, hogy a jelenlegi államfő gyakran konzultál az elődjével.

Az új kormány kedden tartja első ülését, majd Emmanuel Macron a július 14-i nemzeti ünnepen hosszabb televíziós interjút ad, amelyben bemutatja a 2022-es választásokig a kormányzati célokat, Jean Castex miniszterelnök pedig a rákövetkező napokban tartja meg programbeszédét a nemzetgyűlésben.

Címlapról ajánljuk
Már az egészségügyi rendszereket is veszélyeztetik a kiberbűnözők

Már az egészségügyi rendszereket is veszélyeztetik a kiberbűnözők

A pénzügyi szektor sokkal jobban fel van készülve a különféle kibertámadásokra, mint az egészségügyi szolgáltatók – mondta az InfoRádióban Palicz Tamás egészségügyi kiberbiztonsági szakértő. Arról is beszélt, hogy az utóbbi időben előfordult, hogy bizonyos támadások után teljesen újra kellett szervezni egy-egy kórház vagy egyes estekben egy teljes régió működését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Szép csendben egy új háborúba csúszott Európa, amit még nem veszített el

Szép csendben egy új háborúba csúszott Európa, amit még nem veszített el

Uniós szintű ellenintézkedéseket javasolnak a kínai „Övezet és Út” kezdeményezéssel (BRI), valamint Oroszország terjeszkedésével szemben. Az Európai Bizottság számára készült jelentés szerint Kína a BRI révén növeli gazdasági és geopolitikai befolyását, valamint azt szorgalmazzák, hogy az EU-nak aktívabb és stratégiai megközelítést kell alkalmaznia nemzetközi partnerségeit illetően, ha diverzifikálni akarja ellátási láncait és kezelni akarja az olyan kihívásokat, mint a klímaválság által kiváltott migráció. A szerencse az, hogy az EU még nem veszítette el teljesen a titkos gazdasági háborút, ráadásul több pénzt sem kell elköltenie, csak uniós szintű összefogásra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×