Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
A török külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott kép Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és török hivatali kollégája, Mevlüt Cavusoglu találkozójáról Ankarában 2020. június 30-án.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és török hivatali kollégája, Mevlüt Cavusoglu találkozójáról Ankarában 2020. június 30-án. MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtószolgálata/Fatih Aktas

Szijjártó: kössön új migrációs megállapodást Ankarával Brüsszel, ha kell

Kössön az Európai Unió új migrációs megállapodást Ankarával annak érdekében, hogy Törökország megfékezze a migrációt saját határán - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ankarában, a török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter emlékeztetett: Brüsszel korábban 6 milliárd eurót ígért Törökországnak, de vita van arról, hogy az Európai Unió mennyit fizetett ki ebből. A miniszter arra hívta fel Brüsszelt, hogy gyorsan tisztázza ezt a kérdést Ankarával, az Európai Bizottság pedig fizesse ki, amit vállalt.

Szijjártó Péter a koronavírus-járványra utalva rámutatott: korábban a migrációs hullámok még biztonsági és kulturális kockázatokat jelentettek, most viszont már komoly egészségügyi és gazdasági rizikójuk is van.

Törökországban több mint négymillió migránsról gondoskodnak jelenleg, és több százezren élnek a török-szíriai határ túloldalán.

Miután a koronavírus-járvány könnyen válthat ki újabb migrációs hullámokat, az EU-nak életbe vágó érdeke a migrációs megállapodás fenntartása - közölte.

Példaként említette Líbiát, amely jelenleg "zöld folyosóként" szolgál az illegális bevándorlók számára. Közölte: egyetértettek abban, hogy a líbiai helyzetet stabilizálni kell, amihez Brüsszel és Ankara együttműködése ugyancsak szükséges.

A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: az Európai Unió jövőjét nagymértékben meghatározza, hogy miként alakul Brüsszel és Ankara együttműködése az elkövetkezendő időszakban.

Magyarország továbbra is egyenes, őszinte és a kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédet szorgalmaz Törökországgal és Törökországról, Brüsszelnek a képmutatást és a kétszínűséget pedig a háta mögött kellene végre hagyni - fogalmazott Szijjártó Péter.

Kiemelte: jó lenne, ha minden európai uniós tagország ugyanazt mondaná akkor, amikor a török kormány képviselője a teremben van, mint amikor nincs.

Bizonyos tagországok például zárt körben határozottan világossá teszik, hogy nem támogatják Törökország európai uniós tagsági perspektíváját - tette hozzá.

Jelezte: július 13-án az EU külügyminiszteri tanácsa a jövőbeni együttműködés kérdését is napirendre tűzi.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a világjárvány az EU gazdasági környezetében is új helyzetet teremtett, ezért jó lenne, ha Brüsszel a gazdaság területén is minél szorosabban együtt tudna működni Ankarával. közölte: Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy legyen minél kevesebb vámjellegű és bürokratikus akadály, ezért azt szorgalmazza, hogy jöjjön létre az Európai Unió és Törökország között szabadkereskedelmi megállapodás.

Szólt arról is, hogy a magyar vállalatok esélynövelése érdekében a török piacon százmillió dolláros hitelkeretet nyitottak meg a magyar Eximbanknál.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Törökország szerepe jelentős mértékben nőni fog a magyar gázellátás biztonságában. Kifejtette: a Török Áramlat gázvezeték törökországi és szerbiai szakasza megépült, a bolgár épül, Magyarország pedig jövő év októberéig felépíti azt a gázvezetéket, amely összeköti a magyar nemzeti gázvezeték-rendszert a szerbiai vezetékkel, így évente összesen hatmilliárd köbméternyi gáz tud érkezni Magyarországra. Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy a Kaszpi-tenger térségéből azeri gázt szállító, Törökországon keresztül futó vezetékhez is létrejöjjön a fizikai kapcsolata legkésőbb 2023-ig.

Jelezte: kötöttek egy atomenergetikai megállapodást is, amely szoros képzési, mérnöki és műszaki elemeket tartalmaz.

Cavusoglu arról beszélt, hogy Magyarország - ahogy mindig is - határozottan támogatja Törökországot az uniós kapcsolatok terén. A török miniszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, amiért minden platformon nyíltan szóba hozza az európai unió által alkalmazott kettős mércét. Aláhúzta: az EU-nak felül kell vizsgálnia, miért teljesített rosszul a koronavírus-járvány időszakában, és őszintébbnek, átláthatóbbnak kell lennie Törökország felé.

Cavusoglu a járvány kapcsán arra is kitért, hogy Törökország és Magyarország különös szolidaritást mutatott egymás iránt ebben az időszakban.

Magyarország gyógyszerek, Törökország pedig különféle szövetek exportját illetően kezelte prioritásként a másik felet. "Bajban ismerszik meg a barát" - fogalmazott magyar nyelven szólva Cavusoglu.

A török diplomácia vezetője végül azt is bejelentette: a Turkish Airlines részben állami török légitársaság július 15-én indítja újra járatait Budapestre.

Szijjártó Péter Mevlüt Cavusoglu mellett Fatih Dönmez energetikai miniszterrel, Ruhsar Pekcen kereskedelmi miniszterrel, Mustafa Varank ipari miniszterrel is tárgyalt.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×