eur:
403.49
usd:
385.72
bux:
88019.38
2025. február 23. vasárnap Alfréd
Autók haladnak át a lengyel-német határon, a lengyelországi Lubieszynben 2020. június 13-án. Lengyelország ezen a napon megnyitotta határait ez Európai Unió polgárai előtt.
Nyitókép: MTI/PAP/Marcin Bielecki

Megnyíltak az uniós határok - néhány kivétellel

Június 15-től, hétfőtől nyílhatnak meg az unió belső határai. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy július elejétől az EU külső határai is megnyíljanak az utazók előtt.

Az új típusú koronavírus-járvány enyhülésével együtt Magyarország az elmúlt héten is tovább folytatta határai megnyítását. Legutóbb erre múlt pénteken került sor Horvárország esetében – jelentette be még korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Azóta a magyar és a horvát állampolgárok a karanténba vonulás kötelezettsége nélkül léphetik át a két ország határát, így megteremtődött a korlátozásmentes utazás lehetősége egymás országaiba. Már korábban megnyitották a határt Ausztria, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Szerbia felé, és egyik határnyitás sem okozott negatív fordulatot a vírus terjedésében.

A gyorsan javuló járványügyi helyzetre hivatkozva az Európai Bizottság csütörtökön ajánlással fordult a schengeni övezet tagállamai felé, hogy június 15-vel mindenhol számolják fel a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a belső határokon. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: Európa nagy részén ismét összenyílnak a határok és megszűnnek a belső határellenőrzések, néhány eset, például Spanyolország kivételével, ahol június 21-től fogadják korlátozás nélkül az uniós állampolgárokat (de a portugálokat nem, mivel e két ország csak július elsején nyitja meg határait egymás felé).

Az Európai Bizottság egyébként feloldaná a korlátozásokat a nem uniós tag nyugat-balkáni országok irányába is – jelezte Ylva Johansson belügyi biztos. “Ezekkel az intézkedésekkel a polgáraink egészségét védjük, ugyanakkor az európaiak így találkozhatnak a határon túl élő szeretteikkel, az emberek pedig egyre több határ menti régióban térhetnek vissza a munkához. Ezt koordinált módon, együttműködve kell végrehajtani, ezt kérik a tagállamok is. Szerintem nehéz út áll előttünk, hogy megvalósítsuk ezt az együttműködést."

Az Európai Bizottság a Nyugat-Balkánon kívül más országok felvételét nem javasolta a majdani listára, a döntés megkönnyítése érdekében viszont előterjesztett három kritériumot, amelyeket a kormányoknak figyelembe kellene venniük a listázásnál.

  • Ezek közül a legfontosabb az EU-n kívüli ország járványügyi helyzete.
  • A második, hogy a unióéhoz hasonló elővigyázatossági intézkedések legyenek érvényben az országban.
  • A harmadik pedig a kölcsönösség, azaz csak olyan országok felvételét javasolja a listára, amelyek maguk is készek engedélyezni a beutazást valamennyi uniós polgár számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar kutatás: meddőséget okozhatnak az élelmiszerekben lévő penészgombák

Magyar kutatás: meddőséget okozhatnak az élelmiszerekben lévő penészgombák

Egy magyar kutatócsapat a világon elsőként igazolta penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban, továbbá megvizsgálta azok termékenységre gyakorolt hatását is. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa az InfoRádióban elmondta: a tüszőérés rendkívül érzékeny folyamat, és minden egyes olyan tényező, ami ezt megzavarja, könnyen meddőséghez vezethet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.24. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Az internet egyre gyorsabban felejt, a politikusok és a kormányok okozzák az amnéziát

Az internet egyre gyorsabban felejt, a politikusok és a kormányok okozzák az amnéziát

Tíz év alatt az internetes oldalak közel 40 százaléka tűnt el, ha pedig ott is maradt a helyén, akkor a Google-höz hasonló keresők nem hajlandók megmutatni a találatokat. A webes történelem egyszerre pusztul az oldalak és szerverek megszűnése miatt, másrészt magán személyek és a világ kormányai is egyre nagyobb arányban tüntetik el a róluk szóló adatokat. Mindennek a vége az, hogy hiába keletkezik egyre több adat, sokkal nehezebb lesz az internetet történelmi kutatásokhoz, oknyomozásokhoz felhasználni. Ráadásul a kormányok és politikusok egyre inkább próbálják kitöröltetni a róluk szóló cikkeket, adatokat. Magyarországon is egyre több oldal és tartalom válik kereshetetlenné.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×