Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Autók haladnak át a lengyel-német határon, a lengyelországi Lubieszynben 2020. június 13-án. Lengyelország ezen a napon megnyitotta határait ez Európai Unió polgárai előtt.
Nyitókép: MTI/PAP/Marcin Bielecki

Megnyíltak az uniós határok - néhány kivétellel

Június 15-től, hétfőtől nyílhatnak meg az unió belső határai. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy július elejétől az EU külső határai is megnyíljanak az utazók előtt.

Az új típusú koronavírus-járvány enyhülésével együtt Magyarország az elmúlt héten is tovább folytatta határai megnyítását. Legutóbb erre múlt pénteken került sor Horvárország esetében – jelentette be még korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Azóta a magyar és a horvát állampolgárok a karanténba vonulás kötelezettsége nélkül léphetik át a két ország határát, így megteremtődött a korlátozásmentes utazás lehetősége egymás országaiba. Már korábban megnyitották a határt Ausztria, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Szerbia felé, és egyik határnyitás sem okozott negatív fordulatot a vírus terjedésében.

A gyorsan javuló járványügyi helyzetre hivatkozva az Európai Bizottság csütörtökön ajánlással fordult a schengeni övezet tagállamai felé, hogy június 15-vel mindenhol számolják fel a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a belső határokon. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: Európa nagy részén ismét összenyílnak a határok és megszűnnek a belső határellenőrzések, néhány eset, például Spanyolország kivételével, ahol június 21-től fogadják korlátozás nélkül az uniós állampolgárokat (de a portugálokat nem, mivel e két ország csak július elsején nyitja meg határait egymás felé).

Az Európai Bizottság egyébként feloldaná a korlátozásokat a nem uniós tag nyugat-balkáni országok irányába is – jelezte Ylva Johansson belügyi biztos. “Ezekkel az intézkedésekkel a polgáraink egészségét védjük, ugyanakkor az európaiak így találkozhatnak a határon túl élő szeretteikkel, az emberek pedig egyre több határ menti régióban térhetnek vissza a munkához. Ezt koordinált módon, együttműködve kell végrehajtani, ezt kérik a tagállamok is. Szerintem nehéz út áll előttünk, hogy megvalósítsuk ezt az együttműködést."

Az Európai Bizottság a Nyugat-Balkánon kívül más országok felvételét nem javasolta a majdani listára, a döntés megkönnyítése érdekében viszont előterjesztett három kritériumot, amelyeket a kormányoknak figyelembe kellene venniük a listázásnál.

  • Ezek közül a legfontosabb az EU-n kívüli ország járványügyi helyzete.
  • A második, hogy a unióéhoz hasonló elővigyázatossági intézkedések legyenek érvényben az országban.
  • A harmadik pedig a kölcsönösség, azaz csak olyan országok felvételét javasolja a listára, amelyek maguk is készek engedélyezni a beutazást valamennyi uniós polgár számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×