eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump amerikai elnök, miután ünnepélyesen aláírta az 1994-ben létrejött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) felváltó Egyesült Államok-Mexikó-Kanada Megállapodást (USMCA) a washingtoni Fehér Ház kertjében 2020. január 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Magyarics Tamás: a demokraták balra tolódása Donald Trump malmára hajtja a vizet

Donald Trump megerősödve jött ki a kudarcos impeachment eljárásból, és pártja is nagyobb egységet és erőt mutat most, mint a vádeljárást megindító Demokrata Párt. Az InfoRádiónak Magyarics Tamás Amerika-szakértő elemezte az Egyesült Államokban kialakult politikai helyzetet.

A demokraták szempontjából a leglényegesebb az volt, hogy az eljárás minél hosszabban elhúzódjon, Donald Trumpra pedig „ráégjen”, hogy vád alatt áll, valamint a republikánus szenátorokat is megpróbálták olyan színben feltüntetni, hogy egy korruptnak vélt elnök mellett tűzön-vízen keresztül kiállnak – magyarázta Magyarics Tamás Amerika-szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva. Vagyis, nemcsak az elnökről szólt az ügy, hanem a szenátorokról, illetve a képviselőkről, akiktől pontokat próbáltak belopni a demokraták a novemberi kongresszusi választásokra. Jelek szerint mindez azonban a visszájára fordult, miután a friss felmérések alapján rekordszinten, 49 százalékon áll Donald Trump támogatottsága.

Az eljárás során azonban nem csak Donald Trump és a republikánusok kerültek céltáblába, hanem a Demokrata Párton belül a bal szárny, akik magukat progresszívnek neveznek, a párt mérsékeltebbnek tartott politikusait is támadták, tehát ilyen értelemben

többfrontos küzdelem alakult ki

– tette hozzá az ELTE tanára. Vagyis az elnök népszerűségét szolgálhatta, hogy a Demokrata Párton belüli ellentétek a felszínre kerültek, ahogyan az is, hogy magát az impeachment eljárást sem a legkompetensebb módon hajtották végre, amely során több taktikai hibát is elkövettek. Mindent tetézendő, az iowai előválasztás is meglehetősen zűrzavarosra sikeredett – sorolta Magyarics Tamás, aki szerint ennek fényében nem véletlen, hogy a közvéleményben az a kép alakult ki, hogy a demokraták megosztottak, ráadásul egyre inkább a radikálisak, vagyis

a szocialisták kezdenek dominálni, amit azért az amerikaiak nem nagyon tolerálnak.
Des Moines, 2020. február 4.
Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns egyik támogatója az amerikai elnökválasztási folyamat kezdeteként Iowa államban tartott jelölőgyűlések (caucus) egyikén Iowa fővárosában, Des Moines-ban 2020. február 3-án. A Republikánus Párt iowai jelölőgyűlésein Donald Trump elnök győzött a szavazatok 96,6 százalékával. A Demokrata Párt egyelőre nem tette közzé az eredményeit.
MTI/AP/John Locher
Des Moines, 2020. február 4. Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns egyik támogatója az amerikai elnökválasztási folyamat kezdeteként Iowa államban tartott jelölőgyűlések egyikén. MTI/AP/John Locher

Eközben a republikánus oldalon, bár sokan elismerik, hogy az elnök nem a legszerencsésebben működik, fő érvük mellette, ami szemlátomást a választókban is megérik, hogy lehetséges, hogy Donald Trump helytelen szavakat és retorikát használ, hogy helytelenül kezel bizonyos eseteket, de ezek nem olyan súlyosak, hogy megüssék azt a mértéket, hogy el kelljen távolítani a hivatalából – fogalmazott az Amerika-szakértő, megjegyezve: igazság szerint például az a vádpont, hogy Donald Trump akadályozta az igazságszolgáltatást azzal, hogy nem engedett bizonyos kormánytisztviselőket tanúskodni, ezt más elnökök is megtették korábban. A közvélemény-kutatások szerint viszont a republikánusok 80 százaléka úgy gondolja, ettől még az elnök ártatlan, és teljes mértékben kiállnak mögötte. A demokratáknál pedig igaz, hogy hasonló arányban az elnök ellen foglalnak állást, de nagyobbnak tűnik a megosztottság jelen pillanatban.

Ami Donald Trump jövőjét illeti – a republikánus törvényhozóknak is ez volt egyik fő érve volt –,

ha a választópolgárok úgy gondolják, hogy vétett az alkotmány szelleme ellen, akkor majd ítéletet mondanak november 3-án az amerikai elnökválasztás alkalmával.

Bár az elnök jelenlegi támogatottsága valóban hónapok óta nem tapasztalt szintre emelkedett, a szakértő szerint igazán akkor nyugodhat majd meg, ha a Demokrata Párt minél inkább balra tolódik.

Például, ha Bernie Sander lesz a kihívója, akkor nagyon megnőhetnek az esélyei az újraválasztásra, ugyanis a vermonti szenátort a demokrata oldalon is túlzóan radikális, jegyezte meg az Amerika-szakértő, aki szerint kérdés, hogy ha egy mérsékeltebb ellenfele lesz, akkor az amerikaiak mennyire fogják preferálni azt az elnököt, aki egyébként tudott felmutatni eredményeket, elsősorban gazdasági téren. Természetesen számtalan kérdés merülhet még föl, egészségügytől kezdve a bevándorlásig, az adózáson át a külpolitikáig. Ha most tartanák az elnökválasztás, Donald Trump nyerne, de november 3-dika még eléggé távol van, tette hozzá Magyarics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×