Bár augusztus 26-ig kellett volna a tagállamoknak megnevezniük a biztosjelölteket, Nagy-Britannia várható kiválásával az EU 27-ek még a napokban is jelentenek be neveket, amivel párhuzamosan már a különböző területekről is alkudozások kezdődtek. Ezzel együtt vannak már fix pontok és tisztségek – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője.

"Két jelölttel már eleve rendelkezett, Frans Timmermansszal és Margrethe Vestagerrel, akik a Juncker-bizottságban is nagyon fontos posztokat töltenek be.

Hiszen az Európai Tanács, az állam- és kormányfők fóruma, amikor július elején meghozta a döntés Ursula von der Leyen jelöléséről, akkor a politikai, alkucsomagnak az is része volt, hogy a két említett csúcsjelöltet rögtön bevitorlázták a kiemelt alelnöki posztra" – fogalmazott Gyévai Zoltán.

A holland szocialista politikus környezetvédelmi, míg a dán biztosjelölt-asszony a digitális ügyekért felelhet majd. Rajtuk kívül is lesznek alelnökei az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak, valószínűleg egy Kelet-Európából is. Bár von der Leyen azon kérését, hogy minden tagállam egy női és férfi biztos nevezzen, csupán két-három ország szívlelte meg, a német bizottsági elnök testületében még többségében vannak a férfiak.

Gyévai Zoltán szerint a Juncker-bizottsághoz képest ezúttal kevesebb volt kormányfő, miniszterelnök lesz. A még regnáló testületből nyolc politikusnak továbbra sem változik meg a munkahelye. Az Európai Néppárt részéről a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist, illetve az osztrák Johannes Hahnt, a szociáldemokraták részéről a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, mellettük pedig a liberális dán Margrethe Vestagert és a cseh Vera Jourovát jelölték újra.

És az újak

Jelen állás szerint

• Belgium a liberális Didier Reynders-t,
• Ciprus a néppárti Sztella Kiriakidészt,
• Finnország a szociáldemokrata Jutta Urpilainent,
• Franciaország a liberális Sylvie Goulard-t,
• Görögország a néppárti Margarítisz Szkínászt,
• Horvátország a néppárti Dubravka Suicát,
• Litvánia a zöld Virginijus Sinkeviciust,
• Luxemburg a szociáldemokrata Nicolas Schmittet,
• Málta a szociáldemokrata Helena Dallit,
• Portugália a szociáldemokrata Elisa Ferreirát,
• Szlovénia a függetlenként politizáló Janez Lenarcicot,
• Svédország pedig a szociáldemokrata Ylva Johanssont jelölte.
• Janusz Wojciechowski, Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél Varsó új jelöltje az uniós biztosi posztra,
• míg a magyar kormány Trócsányi Lászlót, korábbi igazságügyi minisztert jelölte.

Az új olasz kormány állítólag a 2016 és 2018 közötti miniszterelnököt, Paolo Gentilonit jelöli. Rajta kívül még egy volt kormányfő lesz a november elején megalakuló Európai Bizottságban.

Németországot a néppárti Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig a szociáldemokrata Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját.

Új karmester mellett rutinos politikusok

"Olyan is van, aki egymás után most már negyedik alkalommal biztos: Maros Sefcovic, a szlovák biztos. Az osztrák Johannes Hahn pedig harmadszor lesz tagja egy bizottságnak. Tehát egyfajta elegye tulajdonképpen a politikai kezdőknek és a rutinos, nagyobb tudással rendelkező biztosoknak. Aztán meglátjuk, hogy zenekarként, az új karmester mellett, hogyan fog működni az Európai Bizottság" – jegyezte meg.

A Politico szerint Ursula von der Leyen Vera Jourová cseh biztosjelöltnek a jogállamisági portfóliót ajánlotta, Prága viszont inkább gazdasági területet vagy alelnöki tisztséget szeretne. A korábban kijelölt lengyel biztos pedig azért lépett vissza, mert a bizottsági elnök az agrár portfóliót kínálta fel Varsónak, amely emiatt egy ehhez jobban értő politikust jelölt. De állítólag az agrárium az olaszokat is érdekli. Szlovénia jelöltje egy korábbi uniós diplomata, míg

több ország egyik EP-képviselőjét küldené az európai testületbe. Ezek között van Magyarország is Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterrel,

akinek – ha minden igaz – a bővítési biztosi pozíciót nézték ki Budapestről.

Végleges névsor területekkel tehát jövő hét első felében lesz. Ezt azonban akár jelentősen felboríthatják az ezt követő európai parlamenti meghallgatások. A korábbi ciklusokban nemcsak portfólió-, hanem személycserékkel is járt ez a folyamat.