eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Európai Bizottság (EB) következő elnökének jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszternek (k) gratulál David-Maria Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke (j), miután a parlament megválasztotta a tisztségre a strasbourgi plenáris ülésén 2019. július 16-án. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a kereszténydemokrata politikus bizottsági elnöki kinevezését.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Ursula von der Leyen fejben már dönthetett

A legfontosabb biztosi pozíciókat fejben már valószínűleg elosztotta az Európai Bizottság új elnöke, akinek ugyanakkor a töredezett Európai Parlament miatt többfelé gesztusokat is kell tennie – mondta el az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője.

Mint arról az Infostart is beszámolt, nem minden európai uniós tagország kormánya adta le a kitűzött határidőig, vagyis a hétfői napig azon személy nevét, akit a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságba jelöl, ennek hátterében pedig két dolog is állhat, véli Kovács Attila, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője.

Először is, bizonyos tagállamok

így próbálhatnak nyomást gyakorolni Ursula von der Leyenre, hogy beszűkítsék a leendő elnök időbeli mozgásterét,

hiszen, hogyha olyan biztost jelöl egy ország, amely nem felel meg von der Leyen számára, akkor könnyen visszadobhatja, és van ideje a tagállamot arra kérni, hogy álljon elő másik névvel, magyarázta a szakértő.

A másik, hogy egyes országoknak a stratégiáját képezheti – fogalmazott Kovács Attila –, hogy a többi tagállam biztosának az ismeretében jelölnek, ezáltal nagyobb eséllyel kaphatnak meg bizonyos porfóliókat.

Ismeretes az is, hogy Lengyelország uniós biztosjelöltje, Krzysztof Szczerski már a hétfői napon visszalépett, miután Ursula von der Leyen az agrárügyi tárcát ajánlotta föl Lengyelország képviselőjének az Európai Bizottságban. Visszalépésének indokát – hogy nem ért az agrárpolitikához – a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője csak diplomatikus kifogásnak tartja, nem biztos, hogy ez van a visszalépése mögött. Az új jelölt, Janusz Wojciechowski (aki Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél) viszont tapasztalt agrárszakember, valószínűleg ezzel "be is tudják húzni" a lengyelek az agrárügyet.

Gesztusok

Miután töredezett Európai Parlamentről beszélhetünk a májusi választásokat követően, a korábbi nagykoalíció felborult, emiatt Ursula von der Leyen gondolkodhat úgy, hogy olyan jelölteket állítson, akik gesztusértékűek a liberálisok-zöldek irányába, hogy ezáltal az Európai Bizottság elfogadását az Európai Parlamentben biztosítsa, magyarázta Kovács Attila.

A szakértő úgy gondolja, hogy az is a leendő elnök mozgásterének a beszűkítését szolgálhatja, hogy a tagállamok zöme szándékosan figyelmen kívül hagyta von der Leyen azon kérését is, hogy egy női és egy férfi jelöltet nevezzenek meg. A genderkérdés egyébként a liberálisok és a zöldek számára lehet kardinális fontosságú.

Nincs túl sok idő

Az uniós alapszerződés értelmében november 1-jén kell csak megalakulnia az új Európai Bizottságnak, és bár úgy tűnhet, hogy addig rengeteg az idő, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez megelőzően az Európai Parlament szakbizottságaiban az összes biztosjelöltet meg kell hallgatni, majd szavazni is kell róluk, emlékeztetett a szakértő. A korábbi tapasztalatok alapján arra számít, lesznek olyan jelöltek, akiket az EP nem fog támogatni, ami tovább nyújthatja a megalakulási folyamatot. Egy adott tagállamnak újabb jelöltet kell állítania, vagy a leendő elnöknek át kell csoportosítania a portfóliókat.

Végezetül megjegyezte, hogy miután a tárcák szétosztásában részint megfigyelhetők geopolitikai sajátosságok és szokásjogok (például az agrártárcát mezőgazdaságban erős országok szokták kapni, Lengyelország ilyen), így

feltételezhető, hogy von der Leyen fejében már összeállt, hogy nagyjából hogyan tudja majd az egyes országok politikai és szakpolitikai igényeit kielégíteni.

Ez a kérdés az utolsó percig képlékeny marad, de a nagy tárcák leosztása fejben már megtörténhett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×