eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Cél-e az iráni rendszerváltás?

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek óvakodnia kell attól, hogy az iráni rendszer leváltását tűzze ki célként, mivel nem vehető biztosra, hogy a következő iráni rezsim jobb lenne.

Boris Johnson kedden minden eddiginél nyíltabban követelte azt is, hogy az Egyesült Államok ne foganatosítson szankciókat azon európai szövetségesei ellen, amelyek tartják magukat az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodáshoz, és ennek jegyében törvényesen kereskedni akarnak Iránnal.

Donald Trump amerikai elnök egy hete bejelentette, hogy Washington kilép az egyezményből.

Johnson a londoni alsóház keddi külpolitikai vitanapján vett részt, mielőtt elutazott volna az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről összehívott brüsszeli értekezletre. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a találkozón a megállapodást aláíró három uniós ország - Nagy-Britannián kívül Franciaország és Németország -, valamint Irán külügyminisztere vesz részt.

Le kell-e váltani az iráni vezetést?

A brüsszeli értekezlet előtti londoni alsóházi vitán az ellenzéki Munkáspárt árnyékkormányának külügyi államtitkár-jelöltje, Fabian Hamilton felvetette, hogy John Bolton, aki azóta Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lett, az iráni ellenzéki mozgalmak tavalyi párizsi konferencián úgy fogalmazott: az iráni rezsim nem fog megváltozni, ezért az egyetlen megoldás az iráni rezsim leváltása.

Arra a kérdésre, hogy ez továbbra is célkitűzésnek tekinthető-e, Boris Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy a nemzetközi közösségnek a teheráni rendszer megváltoztatását kellene célként kitűznie. "El lehetne érni rendszerváltást akár valamikor a közeljövőben, semmiféle bizodalommal nem jelenthetném ki azonban, hogy ez mindenképpen jó irányú váltás lenne, mivel ugyanolyan eséllyel el tudom képzelni, hogy például Kászem Szoleimáni (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádok nevű elitalakulatának parancsnoka) hirtelen kiváló helyzetben találhatná magát ahhoz, hogy átvegye a hatalmat Hamenei ajatollahtól (Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjétől)" - fogalmazott a londoni alsóház keddi vitájában a brit külügyminiszter.

Johnson a keddi brüsszeli találkozó előtt külön közleményt is kiadott az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött egyezményről. Hangsúlyozta: London és európai partnerei közös biztonsági érdekeik szempontjából továbbra is életbevágó fontosságúnak tekintik a megállapodást, és változatlanul teljes mértékben elkötelezettek érvényben tartása mellett.

Johnson közleménye szerint a három nyugat-európai hatalom megvizsgálja az Irán elleni szankciók enyhítésének további érvényesítési lehetőségeit.

A brit külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne tegyen semmiféle olyan lépést, amely akadályozná az egyezményben továbbra is részes országokat a megállapodásból rájuk háruló kötelezettségek teljesítésében. Boris Johnson e kötelezettségek közé sorolta a szankciók enyhítését az Iránnal törvényesen folytatott kereskedelem révén.

Erről a kérdésről Theresa May brit miniszterelnök a minap személyesen is beszélt az amerikai elnökkel. May pénteken telefonon tárgyalt Trumppal, és felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×