Franciaországban jelenleg a "jus soli" elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy aki az ország területén született, csaknem automatikusan francia állampolgárrá válik. A hatályos jogszabályok szerint a legálisan vagy akár illegálisan Franciaországban élő külföldiek gyermekei 18 éves korukban francia állampolgárokká válnak, ehhez csupán két feltételnek kell megfelelniük: 11 éves koruktól legalább öt évet francia területen kell élniük és a nagykorúvá válásuk pillanatában is az országban kell lakniuk.

Ezt a még a 19. században megfogalmazott elvet a nyolcvanas évektől, a szélsőjobboldali Nemzeti Front előretörése óta vitatják Franciaországban és az évtizedek óta erősödő bevándorlás folyamatosan napirenden tartja. A különböző felmérésekből és riportokból az derül ki, hogy a franciáknak elegük van abból, hogy a többnyire az észak-afrikai országokból érkező bevándorlók nem hajlandók integrálódni a társadalomba, sőt, mind gyakoribb, hogy nyíltan szembefordulnak a többség hagyományaival és alapértékeivel.

Ebben az attitűdben sokak szerint a szélsőbalnak is jelentős szerepe van, ez utóbbiak ugyanis folyamatosan támadják mindazt, ami a szemükben kereszténynek és polgárinak számít Franciaországban. Néhány jelentős francia író immár nyíltan azt hangoztatja, hogy a bevándorlás korlátlan támogatásával a baloldal valójában "le akarja cserélni" a francia népet, amely nem hajlandó masszívan rá szavazni.

A volt jobboldali kormánypárt, az UMP azt követően döntött az állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosításnak felvetése mellett, hogy egy koszovói család kitoloncolása komoly belpolitikai vihart kavart. A Leonarda-ügy néven elhíresült eset egy tizenöt éves cigánylányról szól, akit a rendőrség egy osztálykiránduláson október elején őrizetbe vett, majd szüleivel és testvéreivel együtt kitoloncolt az országból.

A szélsőbal, illetve a szocialisták egy része azonnal embertelenséggel vádolta meg az amúgy törvényesen eljáró rendőrséget, illetve a testületet felügyelő belügyminisztert, kiderült azonban, hogy a családfő tudatosan félrevezette a hatóságokat, sőt az is, hogy a több éves illegális franciaországi tartózkodása során a törvénnyel is többször összeütközésbe került.

Az indulatokat külön felkorbácsolta az a tény, hogy a hazugságon kapott apa azt üzente az őket kitoloncolóknak, hogy akkor is visszatérnek Franciaországba, ha azt a hatóságok nem akarják. Az esetet követően a szélsőjobboldali Nemzeti Front támogatottsága újabb százalékpontokkal ugrott meg, és egy nemrég közzétett felmérés szerint immár a franciák 50 százaléka gondolja úgy, hogy Marine Le Pen képes lenne orvosolni a jelenlegi, kifejezetten súlyosnak ítélt társadalmi problémákat.

Az UMP javaslata alapvetően ezt a szélsőjobbra való tolódást hivatott megfékezni, és javaslatuk szerint ezen túl minden, az ország területén született külföldi fiatalnak 16 és 18 éves kora között kérvényeznie kellene a francia állampolgárságot, amit a hatóságok elutasíthatnának, ha úgy ítélik meg, hogy az érintett nem illeszkedett be eléggé a társadalomba. A kezdeményezést egy friss felmérés szerint a franciák nem kevesebb, mint 72 százaléka támogatja, a baloldal azonban élesen ellenzi azt, az UMP pedig megosztott ügyben. Mindez a választók számára azt üzeni, hogy ebben az egyre inkább életbevágónak számító kérdésben továbbra is csak a Nemzeti Frontra számíthatnak.