Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Brüsszel lezárta a magyar alkotmánymódosítások elemzését

Az Európai Bizottság részéről egyelőre nem a biztosok politikai testületének állásfoglalásaként, hanem főigazgatói, vagyis szakmai szinten fogalmazták meg azokat a kérdéseket, amelyeknek az egyértelmű tisztázását várják a magyar hatóságoktól a legutóbbi alkotmánymódosításokkal kapcsolatban - közölte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő.

Megerősítette azt a csütörtök esti közlést, hogy a brüsszeli bizottság részéről lezárult a magyar alkotmánymódosítások elemzése. Kiemelte: továbbra is súlyos aggályaik vannak azt illetően, hogy e módosítások összhangban állnak-e az EU-joggal. Ezzel kapcsolatban három "adminisztratív levelet" küldtek a magyar kormánynak, további tájékoztatást kérve azokról a pontokról - beleértve az alkotmányos előírások végrehajtását célzó alacsonyabb szintű jogi szabályozást is -, amelyekkel kapcsolatban José Manuel Barroso bizottsági elnök Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett április 11-i levelében aggályokat fogalmazott meg.

Az egyik ilyen pont az alkotmánymódosítás azon cikke, amelynek értelmében mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, "különadót" kell kivetni, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz. Szintén tájékoztatást kért Brüsszel arról a passzusról, amely a választási kampányok, így az európai parlamenti választási kampány idején is a politikai hirdetések közzétételére vonatkozó korlátozásokat vezet be. A harmadik adminisztratív levél a bírósági ügyáthelyezési jogkörök szabályozására vonatkozik. Az erről szóló alkotmánymódosítási pont arról rendelkezik, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.

Brüsszel mindhárom levélre egy hónapon belül vár választ a magyar hatóságoktól, és annak birtokában dönt majd a további lépésekről, így arról is, szükségesnek látja-e, hogy hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indítson.

A bizottsági szóvivő emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a Barroso-levélre még aznap válaszolt, és abban közölte, hogy törvényalkotási lépések történtek az érintett kérdésekben, valamint megerősítette elkötelezettségét a brüsszeli bizottsággal való együttműködés mellett, az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében.

"Ezt természetesen üdvözölni kell, és ezután olyan hatékony cselekvésnek kell következnie Magyarország részéről, amely választ ad a bizottság által megfogalmazott minden aggodalomra" - mondta Olivier Bailly.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság szorosan együttműködik a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal, amely június 15-ikére, illetve 16-ikára készül el szakvéleményével. Az Európai Parlamentben a nyárra szintén készítenek jelentést Magyarországról - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×