Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Van-e jövője a kapitalizmusnak?

A mai a Davosi Világgazdasági Fórum első teljes napja. A svájci üdülőhelyen évente találkozót adnak egymásnak a globális üzleti, politikai és kulturális elit tagjai, hogy a világ nagy problémáiról vitázzanak - az idén 2600 résztvevőre számítanak. A mostani vezető téma egyértelműen az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság.

Négy éve tart a pénzügyi és gazdasági visszaesés, és egyre mélyül a szakadék a gazdagok, a szegények és a lecsúszó középosztály között a világ több országában, ami egyre nagyobb társadalmi feszültségekhez vezet. Miközben Európa súlyos adóssággondjaival küszködik, borúsak maradnak a gazdasági kilátások. A világgazdaság jövőjéről annyira nehéz bármit is jósolni, hogy Davosban a szervezők elhalasztották az egyik szokásos eseményt: a jövő évi prognózisról szóló beszélgetést.

A svájci üdülőhelyre érkezett sok üzleti vezető már-már úgy érzi, hogy maga a kapitalizmus került veszélybe - ezt sugallta a nyitóesemény címe is: van-e jövője kapitalizmusnak?

Ha nem oldják meg a mostani válsághelyzetet, akkor az üzleti világnak fel kell készülnie az olyan kapitalizmus-modellek győzelmére, mint például ami Kínában működik - mondta David Rubinstein, a Carlyle Group nevű befektetőcsoport alapítója.

Angela Merkel német kancellár értésre adta: ha rajta múlik, nem esik szét a valutaunió és "a dolgok nagy újragondolására" sürgette az eurózóna államait. "Új munkahelyeket teremtő, strukturális reformokra van szükség" - mondta felszólalásában, amellyel valójában a piacokat győzködte, hogy Európa biztonságos befektetés. "Az üzenet az, hogy lépéseket teszünk, és nem kifogásokat keresünk" - mondta. Elismerte, hogy "feszültség alakult ki" az eurozónán belüli és az azon kívüli uniós tagállamok között, és azt sürgette, hogy a decemberi EU-csúcson hozott pénzügyi megállapodás elemeit vegyék be a nemzeti alkotmányokba.

Christine Lagarde, az IMF vezetője szerint a piacoknak az adna erős jelzést, ha összeolvasztanák az ideiglenes és az állandó európai pénzügyi mentőalapot, hogy 500 milliárd euróra növekedjen a rendelkezésre álló pénzösszeg. Ez azért is fontos, hogy a Görögország hitelezőivel folyó tárgyalások ne fussanak zátonyra. Igen ám, de ezt az európai adófizetők állnák, amit Merkel elutasít.

A sötét hangulatot a feltörekvő gazdaságok teljesítménye oldhatja valamelyest: a szerdai beszélgetésen, ahol a panelban résztvevők nevét nem szabad idézni, egy ázsiai miniszter azt mondta: Ázsiában él a világ középosztályának 23 százaléka. 2030-ra már háromszor ennyien lesznek és nagyfogyasztókká válnak, ami felpörgeti a gazdasági növekedést. Sok nyugati azonban ennél hamarabb szeretné látni a válság végét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×