Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Jelentősen hozzájárult a globális felmelegedéshez a koppenhágai klímacsúcs

Miközben nem ért el áttörést a klímaváltozás elleni küzdelemben a koppenhágai klímacsúcs, a 12 napos tanácskozás jelentősen növelte a szén-dioxid-kibocsátást.

A szén-dioxid-kibocsátás visszafogása, és ezzel a globális felmelegedés lassítása volt a fő célja a december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcsnak. Szombaton új nemzetközi szerződés helyett egy jogi kötelezettséget nélkülöző, kevés konkrétumot tartalmazó zárónyilatkozat tudomásul vételével ért véget a konferencia.

A szerény eredménnyel záruló csúcs hozadékait szakértők eltérően értékelik, annyi azonban bizonyos, hogy az összejövetel nem nélkülözte a káros hatásokat. A 192 országból érkező mintegy 1800 küldött 41 ezer tonna szén-dioxidot termelt, ami megegyezik egy 140 ezres város kibocsátásával.

Ehhez jön még a 12 nap alatt felhasznált energiamennyiség, valamint az ott tartózkodás alatt termelt szemét, amelynek elégetése szintén üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. Ismert az is, hogy a nemzetközi tanácskozásokon monumentális papírhegyek keletkeznek - akkor is, ha különös figyelmet fordítanak a felhasznált papírmennyiségre.

Habár a résztvevőket a tömegközlekedés igénybevételére buzdították, sőt 200 kölcsönözhető kerékpár is várta a vendégeket - bicikliző vagy épp metrózó állam-és kormányfők fényképei nem járták be a világsajtót. Épp ellenkezőleg. A Föld megmentéséért érkező politikusok annyi limuzint és magánrepülőgépet használtak, hogy a rendező ország, Dánia nem is tudta kielégíteni az igényeket.

Németországból és Svédországból, vagyis több száz kilométeres távolságból voltak kénytelen luxusautókat hozatni. A limuzinok közül mindössze öt volt hibrid, a többi vagy dízel volt vagy benzinnel működött. Nem volt elegendő parkolóhely a koppenhágai repülőtérre érkező 140 magángép számára sem, így volt, akiket Svédországból szállítottak a konferencia helyszínére.

Ugyan a koppenhágai egyezmény szerint 2 Celsius-fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét, egy brit lap tulajdonába jutott bizalmas ENSZ elemzés szerint a fejlett és fejlődő országok vállalásai 3 fokos melegedéshez vezetnének. A tanulmány szerint a vállalásokból az következik, hogy 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása 1,9-4,2 milliárd tonnával fogja meghaladni a 2 Celsius-fokos határ tartásához szükséges 44 milliárd tonnás szintet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×