Magyarország végig igen lelkes támogatója volt a Lisszaboni Szerződésnek, a 27 uniós tagállam közül elsőként ratifikálta, akkor, amikor még nem is volt meg a szöveg magyar fordítása - mutatott rá Kende Tamás nemzetközi jogász, aki ugyanakkor úgy véli, hogy az ország valószínűleg nem jön ki jól a szerződésből.

Az ugyanis a nagy tagállamok pozícióját erősíti a kisebbekkel szemben, hiszen csökkenti a kicsik szavazati súlyát. Kende Tamás rámutatott: Magyarország a jövőben az olyan kérdésekben, amelyhez nem szükséges az egyhangú döntéshozatal, az elvi lehetőségét is elveszíti annak, hogy blokkolja a szavazást.

Hozzátette ugyanakkor: az mindig a konkrét helyzetben derül ki, hogy rosszabb vagy jobb helyzetbe kerültünk-e.

Magyarország ugyanakkor azt vallotta: számunkra az a jó, ha az Európai Unió jól működik. A magyar külpolitika konzekvensen konstruktív partnere volt az uniónak, döntően azért, mert a legalapvetőbb szövetségese, Németország volt a szerződés fő kidolgozója és támogatója. A nemzetközi jogász szerint épp ezért nem volt helytelen megközelítés a dokumentum támogatása.

Ki lesz az EU elnöke?

Az Európai Tanács, azaz az állam- és kormányfők által alkotott, fontos döntések meghozatalára hivatott testület élén eddig annak az országnak a vezetője volt az elnök, amelyik az unió soros elnöke volt, ez pedig félévenként változott.

A jövőben azonban nem egy országot, hanem egy konkrét személyt választ majd meg az unió erre a posztra, ráadásul 2,5 évre - mutatott rá Kende Tamás, hozzátéve: az elnök külső képviseleti funkcióval is rendelkezik majd, azaz képviselheti a közösséget például Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal szemben.

Az Európai Tanács elnökének szerepe jórészt attól függ majd, hogy kit választanak meg ebbe a tisztségbe - mondta a nemzetközi jogász.

Az eddigi információk szerint Tony Blair volt brit miniszterelnök volt a legesélyesebb a posztra, most azonban úgy tűnik: Herman Van Rompuy belga miniszterelnök a befutó.