Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő

Kende Tamás: Aligha jó Magyarországnak a Lisszaboni Szerződés

A Lisszaboni Szerződés a német diplomácia terméke, és az Európai Unió nagy tagállamainak érdekét szolgálja a kisebbekkel szemben. A magyar állam azonban végig támogatta, sőt az ország elsőnek ratifikálta a leginkább az ország fő szövetségese, azaz Németország által szorgalmazott dokumentumot - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kende Tamás nemzetközi jogász, aki arról beszélt: mit jelent Magyarország számára az uniós alapdokumentum.

Magyarország végig igen lelkes támogatója volt a Lisszaboni Szerződésnek, a 27 uniós tagállam közül elsőként ratifikálta, akkor, amikor még nem is volt meg a szöveg magyar fordítása - mutatott rá Kende Tamás nemzetközi jogász, aki ugyanakkor úgy véli, hogy az ország valószínűleg nem jön ki jól a szerződésből.

Az ugyanis a nagy tagállamok pozícióját erősíti a kisebbekkel szemben, hiszen csökkenti a kicsik szavazati súlyát. Kende Tamás rámutatott: Magyarország a jövőben az olyan kérdésekben, amelyhez nem szükséges az egyhangú döntéshozatal, az elvi lehetőségét is elveszíti annak, hogy blokkolja a szavazást.

Hozzátette ugyanakkor: az mindig a konkrét helyzetben derül ki, hogy rosszabb vagy jobb helyzetbe kerültünk-e.

Magyarország ugyanakkor azt vallotta: számunkra az a jó, ha az Európai Unió jól működik. A magyar külpolitika konzekvensen konstruktív partnere volt az uniónak, döntően azért, mert a legalapvetőbb szövetségese, Németország volt a szerződés fő kidolgozója és támogatója. A nemzetközi jogász szerint épp ezért nem volt helytelen megközelítés a dokumentum támogatása.

Ki lesz az EU elnöke?

Az Európai Tanács, azaz az állam- és kormányfők által alkotott, fontos döntések meghozatalára hivatott testület élén eddig annak az országnak a vezetője volt az elnök, amelyik az unió soros elnöke volt, ez pedig félévenként változott.

A jövőben azonban nem egy országot, hanem egy konkrét személyt választ majd meg az unió erre a posztra, ráadásul 2,5 évre - mutatott rá Kende Tamás, hozzátéve: az elnök külső képviseleti funkcióval is rendelkezik majd, azaz képviselheti a közösséget például Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal szemben.

Az Európai Tanács elnökének szerepe jórészt attól függ majd, hogy kit választanak meg ebbe a tisztségbe - mondta a nemzetközi jogász.

Az eddigi információk szerint Tony Blair volt brit miniszterelnök volt a legesélyesebb a posztra, most azonban úgy tűnik: Herman Van Rompuy belga miniszterelnök a befutó.

Hanganyag: Mong Attila

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×