A magyar rendetlenség - így fogalmaz az Economist című hetilap a nálunk zajló gazdasági folyamatokat kommentálva. Az elemzés sérülékenynek minősíti Magyarországot, különösen a költségvetési és a folyó fizetési hiányt tekintve. Magyarország, amely az egész térség csodagyerekének számított, most erősen biceg, a kormány és az ellenzék egymást túllicitáló manőverei közepette - fogalmaz a cikkíró.

A lap lebénult magyar gazdaságról és sértett lakosságról beszél, hozzátéve, hogy a legutóbbi népszavazáson a választók elutasították a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Az eredménnyel a Fidesz elhódította a szocialisták szavazói bázisának egy jelentős részét, hiszen 1 millió ember fordult el a szavazáson a baloldaltól.

Más gondok is gyötrik az országot - teszi hozzá a tekintélyes amerikai hetilap. A térségben Magyarországon sújtja a lakosságot a legtöbb adó, és a munkavállalók 20 százaléka fizeti a befolyó személyi jövedelemadó négyötödét. Emellett a munkáltatók még a bérek 30 százalékát kénytelenek hozzátenni a befizetésekhez. Probléma az is, hogy az adójogszabályok állandóan változtatnak.

Eközben a feketegazdaság már a GDP 18 százalékát teszi ki. Így nem meglepő - olvasható a lapban -, hogy a szomszéd országokhoz képest kevesebb tőke áramlik Magyarországra a bizonytalan üzleti környeztet miatt, ezért a magyar növekedés mindössze 1,3 százalékot tett ki 2007-ben és ezzel az ország a legutolsó az európai uniós tagállamok között.

Még a sokat szidott rivális, Szlovákia is jobban teljesít az egykulcsos adórendszerével. A miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek már csak egy éve van, hogy a káros folyamatokat megfordítsa - írja a lap, hozzátéve: bár a költségvetési hiány csökken, a reformgondolatok visszaszorultak a népszavazás eredményeként.

Magyarország politikusai pont azt teszik, amihez a legjobban értenek: képviselik önmaguk rövid távú érdekeit, és érintetlenül hagyják a szerkezeti problémákat. A cikkíró szerint a legjobban az illusztrálja Magyarország lemaradását, hogy a reformcsillaggá fényesedett Szlovákia akár jövőre bevezetheti az eurót, Budapest legkorábbi esélye ugyanerre 2014.