eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 2. szombat Lujza
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselője beszél a Holnap Magyarországa Egyesület, a Momentum és a Renew Europe EP-frakció által szervezett konferencián Budapesten  2023. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Miért kéri a Momentum a Magyarországnak járó EU-források befagyasztását? – nagyinterjú Donáth Annával

A Momentumon belüli szerepéről, az EP-képviselőség és a miniszterelnök-jelöltség viszonyáról, az európai uniós pénzek visszatartásáról, a választási együttműködés jövőjéről és a „guruló dollárok” ügyéről is beszélt Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője az InfoRádió Aréna című műsorában.

A pártelnök Gelencsér Ferenc, Cseh Katalin az alelnök, de az óriásplakátokon előbb sziluettben, majd arcképpel ön van. Miért? Mi ebben a logika?

Én testesítem meg azt a politikát és politikai programot, amit még elnökként kezdtem el és utána közösen kidolgoztunk, ez a Holnap Magyarországa terv. Azóta meg már köztudott, hogy én fogom vezetni az európai parlamenti listánkat is. Ez a kettő szépen összefolyt.

A pártelnökség szerkezete változik ennek hatására? Vagy az érintetlen marad?

Igen, teljes mértékben érintetlen, az én feladatom EP-listavezetőként, hogy ezt a kampányt az arcommal vezessem, Cseh Katalinnak és Gelencsér Ferencnek, úgy, mint a másik öt elnökségi tagnak a dolga pedig, hogy a pártot vezesse és a stratégiai döntéseket meghozzák.

Cseh Katalin európai parlamenti képviselőjelölt marad?

Igen, természetesen szeretnénk folytatni a munkát.

Ön ez első, ő a második?

Igen.

Ki lesz a harmadik? Hányat csinálnak?

Jelenleg még nincs a hivatalos lista teljesen leütve, a közösségünk közösen fog erről döntést hozni a következő fél évben. Az biztos, hogy már most a küldöttgyűlésünk úgy döntött, hogy mindenképp szeretné, ha mi ketten, Cseh Katalinnal folytatnánk ezt a munkát.

Ha folytatják a munkát, akkor az azt jelenti, hogy ön kimegy az Európai Parlamentbe? Mert arra is van példa, hogy kimehetne, de utána hazajön. Mi a terv?

Ezt a kifejezést sosem értettem, hogy kimegy az Európai Parlamentbe. Én hetente kijárok az Európai Parlamentbe éppúgy, ahogy Cseh Katalin kolléganőm is. Egyikünk sem költözött ki, mert mind a ketten nagyon komolyan gondoljuk azt, hogy magyar európai parlamenti képviselőként a dolgunk az, hogy Magyarország hangját elvigyük Brüsszelig az Európai Unióba és az Európai Unió hangját hazahozzuk. Ezt nem lehet máshogy, mint ha kétlaki életet élünk és folyamatos mozgásban vagyunk a két világ között.

Hazai politikában lehet az európai parlamenti képviselőséggel vagy egy ottani, esetleges másik, mondjuk, alelnöki poszttal párhuzamos posztot vállalni? Magyarán lehet, mondjuk, miniszterelnök-jelöltnek lenni?

Különböző posztokat lehet. Természetesen voltam a Momentum elnöke is, ráadásul egy választási kampány kellős közepén, ami egy eléggé leterhelő történet. Nem én voltam akkor sem és ma sem lennék egyedül azzal, hogy EP-képviselőként pártelnök vagy bármilyen más szerepet is betöltsek. Ez teljesen hétköznapi.

Milyen technikával fogják összeállítani a lista további részeit? Arra már van-e terv, hogy hány fős listát érdemes egyáltalán csinálni?

Természetesen 21 képviselője van Magyarországnak az Európai Parlamentben, ezért a mi listánk is 21 fős lesz, ahogy a múltkor is volt. Arra, hogy pontosan a lista hogyan fog összeállni, még nem érkezett javaslat. A listaállítási elveket a küldöttgyűlés szokta nálunk kidolgozni.

Akkor, amikor a következő listát összeállítják vagy a korábbi listaállítási elveket tovább éltetik?

Ez minden egyes választásnál újra és újra alkotódik meg, hiszen a küldöttgyűlés is rotálja magát, teljesen más metódussal fogjuk kiválasztani a küldötteinket, mint korábban, azaz más emberek hoznak döntést. A demokrácia erről is szól, ez egy képviseleti rendszer a Momentumon belül, azaz természetesen minden egyes választás, minden egyes listaállítás egy újabb történetként újabb metódusokat igényel.

Milyen metódussal választják ki most a küldötteket?

Nem minden tagnak van szavazati joga, de sokkal nagyobb lesz a küldöttgyűlésünk, mint korábban volt. Nyáron lesz az első ilyen küldöttgyűlésünk.

A helyi szervezetek választanak küldötteket és ők jönnek a küldöttgyűlésre?

Igen.

Minden helyi szervezet egyet?

Minden helyi szervezetnek lesznek a méretétől függően delegáltjai. Ahol sokan vannak, ott nyilván több ember fogja a nagyobb közösséget képviselni, mint ahol kevesebben vannak. Az a célunk, hogy az ország minden pontján nagyon nagy szervezeteink legyenek, akik nagyon sok küldöttet tudnak majd a küldöttgyűlésbe delegálni.

A plakátkampánynak két üteme volt, az elsőben egy sziluettet lehetett látni, azzal, hogy drágulás, gázáremelés, tanárhiány, aztán a másodikban pedig vezessük új útra Magyarországot. Lesz harmadik fázisa? Vagy ezzel elérték a célt?

Ez egy eszköz volt egy kampány kezdetéhez, és lesznek még természetesen további akcióink, további ilyen eszközöket fogunk használni.

Ez az európai parlamenti választási kampánynak volt az eszköze? Az még azért viszonylag távolabb van.

Jelenleg konstans kampányokat élünk, a mi célunk az, hogy folyamatosan jelen legyünk a hétköznapokban, bemutatkozzunk, megmutassuk magunkat, a plakátkampány ennek volt része, amely át fog vezetni az európai parlamenti választási kampányba.

De most nem látok plakátokat. Ilyenkor nem a plakátolás időszaka van?

Most is vannak plakátjaink. A Momentum saját találmánya a vándorplakát műfaja. Mi abban hiszünk, hogy nem kell állandóan minden plakáthelyet megragadva kiplakátolni, az rengeteg pénzbe is kerül, hanem folyamatosan visszük ezeket a kampányokat körbe-körbe az országban. Most például a hétvégén Egerben tartottam egy nagyon sikeres telt házas fórumot, és a Dobó téren volt látható az a kampányunk, amely az oktatás válságára hívja fel a figyelmet, mert nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy beszéljünk a tényekről is és vigyük el az igazságot az ország minden pontjába.

Politikai elemzők azt mondták, hogy Donáth Annának lehetne ambíciója arra, hogy az ellenzéken belül eldöntse azt a kérdést, hogy ott ki a főnök, mert ez feltétele annak, hogy majd neki lehessen menni egy kampánynak a kormánnyal szemben. Van önben ambíció, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben eldöntse, ki az ellenzéken belül a főnök?

Én és a momentumos társaim is azért kezdtünk el 2017-ben, a NER kellős közepén politizálni, mert a mi egyedüli ambíciónk megdönteni ezt a rendszert. Nekem egyedül Orbán Viktor kormányával, illetve Orbán Viktor rendszerével van dolgom. Az én ambícióm az, hogy végre egy olyan élhető Magyarországon élhessünk, amit nekünk a szüleink ígértek a rendszerváltás után, úgyhogy én ezen dolgozom.

Fekete-Győr András ugyanebben a székben azt mondta, hogy mindenkinek lejárt az ideje a Momentummal szemben, nemcsak a NER-nek, hanem a korábbi ellenzéknek is. Akkor a korábbi ellenzéknek már nem járt le az ideje?

Szerintem hibás problémaelemzés és nagyon rossz, amikor egy politikus a stratégiát arra építi, hogy mi van a többiekkel. Se gondolati síkon, se cselekvési síkon nekem nem az az elsődleges meglátásom, hogy a többiek mit csinálnak. Szerintem a 2022-es választási kudarcnak az egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy ne a többiekkel foglalkozzunk. Foglalkozzunk saját magunkkal, tegyük meg azt, amire mi képesek vagyunk, és ne felejtsük el, hogy a végső eredmény a célunk, az az, hogy ez a rendszer megdőljön és ne csak hogy megdőljön, hanem utána a jövő Magyarországát el tudjuk kezdeni felépíteni. Ezért nem túl korai programot alkotni, ezért nem túl korai a Holnap Magyarországáról elkezdeni beszélni, közös megértést találni, ezért szervezzük a Holnap Magyarországa-konferenciákat is, mert muszáj, hogy legyen egy közös megértés a problémákról, az arra adott megoldási javaslatokról. Legutoljára az oktatásügyben tartottunk egy ilyen konferenciát, ahol több mint négyszázan jöttek el. Ez is mutatja, hogy nemcsak a szakértőket és az értelmiséget érdekli, nagyon sok ember érdekelt abban, hogy végre legyen közös megértésünk, hogy milyen lesz a jövő oktatása, milyen lesz a jövő egészségügye, a jövő gazdasága, az a jövő, amit mindannyian szeretnénk magunknak és a gyerekeinknek.

Ha a Momentum nem is foglalkozik azzal, hogy mi van a saját térfelén, a saját térfelén lévők nagyon is foglalkoznak azzal, hogy mi van a Momentummal, például képviselőket próbálnak átcsábítani. Ezzel sem kell foglalkozni?

Nem gondolom, hogy ezzel nekem foglalkoznom kéne. Akiket át tudnak csábítani, csábítsák át. Mindenki, aki ehhez a közösséghez tartozik, ugyanazt a célt tartja maga előtt a legfontosabbnak és velük közösen dolgozunk tovább. Jönnek-mennek a képviselők, hozzánk is igazoltak át, a DK-tól a Jobbikig nagyon sokan. Ha ezen rágódunk, azzal megint csak nem lesz se kormányváltás, se rendszerváltás. Mi szeretettel várunk mindenkit, aki a közös ügy érdekében hajlandó keményen dolgozni. Biztos, hogy a többi pártnak megvan a maga mondata arra, hogy kit miért és hogyan vár. Szerintem a mi dolgunk az az, hogy végre dolgozzunk és nem az, hogy matekozzunk, hogy melyik képviselő mit, merre meddig.

Valóban csak az elemzők meg az újságírók rágódása lenne, hogy el kell dönteni, hogy az ellenzéki összefogás oldalán ki a legerősebb? Egyáltalán nem is foglalkoznak ezzel?

Kimagaslóan fontosnak tartom az európai parlamenti választásokat. Egy nagymintás közvélemény-kutatáson le fogjuk tudni mérni, hogy kinek mi a valós ereje. Az a választási eredmény a társadalmi támogatottságot fogja mutatni. Ez az igazán fontos. Nekünk nem a százalékokkal van dolgunk, hanem a mögötte lévő emberekkel, akiket a százalékok szimbolizálnak. Ha azok a számok nem nőnek, akkor elfelejthetjük azt, hogy milyen közel vagy távol vagyunk a kormányváltástól. Én azon dolgozom, hogy a Momentum támogatottsága azért legyen minél nagyobb, mert ezáltal behívtunk minél több embert abba a közös gondolkodásba és megoldáskészletbe, ami elvezet minket majd a kormányváltáshoz.

Hogy látja most, honnan lehet még több embert behívni ebbe a gondolkodáskészletbe? Kormányoldalról be lehet hívni? Vagy az ellenzéki oldali tortát kell valamilyen módon átgyúrni?

Van egy harmadik szelete annak a tortának, amit magyar társadalomnak hívunk, és ők az, akiket a közvélemény-kutatók akár bizonytalannak, akár nem válaszadónak titulálnak. Van harminc százalék, aki semelyikből se kér, nem megy el szavazni.

Mozdíthatónak látja a 30 százaléknak bármekkora részét?

Nagyon nagy részük mozdítható, és egyre több információnk van róluk, közvélemény-kutatások és kutatók is egyre több mindent mesélnek nekünk erről a csoportról. Az biztos, hogy nem könnyű megmozdítani őket, de nem lehetetlen. Amikor a Momentum megalakult, akkor többszázaléknyi embert onnan behozott, egy fiatalabb választói generációt, amelyet a többi párt nem tudott megszólítani, és biztos vagyok benne, hogy még van ott keresnivalónk, még akkor is, ha nagyon nehéz, nincs más út. Tehát mi az alternatívája? Olyan nincs, hogy kiábrándult fideszes. A kiábrándult fideszes, aki hajlandó az ellenzékre szavazni, már az ellenzékre szavaz. Én nem gondolom azt, hogy értelme lenne belemenni végletekig olyan típusú vitákba, ahol egymás valóságát kérdőjelezzük meg, mert olyan szinten két külön világban él már a magyar társadalom egyik meg másik fele, hogy nem hiszi el a másik igazságát. Nagyon hosszú út lesz újra valós vitákig eljutni, úgyhogy, ha szeretnénk többséget teremteni annak a politikának és annak a víziónak, amit mi képviselünk, akkor igenis azok között kell szétnézni, akik hajlandók, tudnak és szeretnének változást elérni, és egyelőre még nem tették le sehova sem a voksukat.

Azt mondta annak idején, hogy hiba volt felülni az ellenzéki együttműködés vonatára. Ebből maradt valami a következő választásokra?

Azt is kifejtettem, hogy mit értek ezalatt korábban, és azt gondolom, hogy az ellenzéki vonatról azért kell leszállni, mert amikor egy kényszerházasságban eltűnnek a színek és azt mondjuk, hogy csak egy ellenzéki massza van, abban az ellenzéki masszában a kritikának sincsen helye, a különböző valós konfliktusok felvállalásának sincsen helye. Hiba volt anno nem kinyitni egy-egy konfliktust, hiba volt félretekinteni, de nem volt hiba együttműködni. Az önkormányzati választásokon természetesen együtt fogunk működni, ahogy együttműködtünk 2019-ben is. Nagyon sokszereplős az önkormányzati választási térkép, és a koordináció elengedhetetlen. Mindannyiunk közös célja és pontos megértése, hogy amíg ez a választási törvény él, addig az ellenzék mindenképp koordinálva, együttműködve fog indulni ezeken a választásokon, mert semelyikünk sem engedheti meg, hogy csak amiatt, hogy problémánk vagy kritikánk van a másikat illetőleg, ezért a Fidesz maradjon hatalmon, akárcsak egy önkormányzati székről van szó, de végképp, ha önkormányzati vezetésről van szó.

Milyen technikája lehet a koordinációnak? Nem indítanak jelöltet egymás erős jelöltjeire? Csinálnak közös listát? Szerződést kötnek? Füstös szobákban tárgyalnak? Ezer módszere van. Melyiket csinálják?

Ez így van. Az, hogy most melyik módszer lesz, azt a tanácstól vagy a pártelnököktől kérdezze meg, ez mindig a pártelnökök asztalánál dől el, hogy éppen miben tudnak megállapodni. Ennél az asztalnál Gelencsér Ferenc képviseli a Momentumot.

Milyen eredményt lát a Momentumnak? Mi az, amire a Momentum azt tudja mondani, hogy ez a politikai eredményem, és erről nem is lehet vitatkozni, mert világos?

Nagyon sok világos politikai eredményt raktunk le az asztalra helyi szinten. A választás utáni nagy apátiából mi azt tanultuk meg, hogy aminek valóban van értelme, az két szinten történik, az egyik az európai szint, ezért indítottam aláírásgyűjtést, hogy megtámogassuk a levelemet az Európai Bizottsághoz, hogy emeljék be az EU-s pénzek kifizetésének feltételei közé az átfogó oktatásügyi reformot, a pedagógusbérek ötvenszázalékos azonnali megemelését és a státusztörvényt eltörlését. A másik a helyi szint, ezért támogatta az egri Momentum a helyi civileknek a népszavazási kérdését és gyűjtötte össze az ehhez szükséges aláírások 90 százalékát. Meghátráltak, Egerben ott lesz elkerülő út, ahol a helyiek szeretnék és nem ahol a politikai kiskirályok szerették volna. Éppúgy beálltunk a katás tüntetések szervezésébe, segítettük a katásokat, de most az oktatási tüntetések során is Mosonmagyaróváron a momentumosok hozták össze, segítették a helyi tüntetést. Ezeknek van igazán értelme, helyi ügyeket felkarolni, helyi embereknek bemutatni, hogy mi mit képviselünk, másrészt az általuk fontosnak vélt problémákba való segítés, ezért ültem le most például Tófejen a Zalakerámia károsultjaival. Ennek van értelme, a helyi szintnek, a valós helyi érdekképviseletnek és az európai szintnek, az európai nyomásgyakorlásnak.

Hatékony segítség a helyieknek, ha egy politikai párt áll be követeléseik mögé? Mert onnan is lehet nézni, hogy a kormánynak könnyebb arra legyintenie, mert azt mondja, hogy ez nem is valós helyi igény, hanem Budapestről szervezik politikusok. Ez is egy nézőpont.

Az egri ügyben az egri Momentum, a mosonmagyaróvári tüntetésben a mosonmagyaróváriak, a zalaiban a zalaiak, nem Budapestről. A Momentum egy országos párt, vannak helyi szervezetei, a helyi szervezeteknek meg az a dolga, hogy a helyi ügyeket felkarolják. Nekem a párt arcaként az a dolgom, hogy amikor ezek az együttműködések megszületnek, akkor segítsem azzal a marketingerővel, azzal a politikai erővel, amit én képviselni tudok. Bizalmat kell építenünk. Soha nem arról van szó, hogy látunk valamit a helyi újságban és arra rátelepedünk, a helyi civilekkel, helyi döntéshozókkal, helyi lakosokkal való együttműködésnek az eredménye az, hogy a végén a Momentum tud segíteni. De nagyon sok olyan esetben is ott voltunk, ahol a végén nem került oda a pártlogó. Nem az a fontos, hogy azonnal és mindenhol a lehető leglátványosabban ott legyen a lila logó, hanem az, hogy sikerüljön végre bizalmat építenünk az emberek között, hogy a pártpolitika nemhogy nem ördögtől való, hanem jelenleg 13 évnyi elképesztően gonosz és embertelen kormányzás után mindenkinek politikailag aktivizálnia kell magát, aki szenved ettől a rendszertől. Ennek nem kell pártpolitikának lennie. Mi csináljuk a pártpolitikát, de attól ne ijedjenek meg, hogy politizáljanak. A politizálás nem más, mint érdekérvényesíteni. És ha mi ebben tudunk segíteni, mert vannak eszközeink meg van bátorságunk, van elérésünk, van szervezetiségünk, akkor kutya kötelességünk ezt megtenni. Erről szól az a fajta hálózatosodás, amit mindig számon kérnek az ellenzéki pártokon. Mi nem beszélünk róla, mi csináljuk.

Hogy lehet az, hogy egy embertelen és gonosz politika háromszor tud kétharmadot csinálni úgy, hogy ellenzékiek is elismerik, nem csalással, egyszerűen többen szavaztak rájuk?

Ennek sok oka van, de az ilyen típusú kérdésekre a választ mindig átengedem inkább Magyarország Török Gáborainak, hiszen az ő szakmájuk. Egyrészt azért nem elvitathatatlan az, hogy egy olyan választási törvény van, ami az elmúlt három választás alatt nem juttatta volna kétharmadhoz a Fideszt. Attól még fideszes többség lenne ebben az országban.

De ugyanazon a választáson indultak. Meg lehetett volna nyerni?

Ezt a választást nem tudtuk volna megnyerni, de ezt a választást nem a Fidesz nyerte meg, hanem mi veszítettük el. Ezzel kapcsolatban is rengeteget beszéltem már, és felesleges azon rugózni ezen a ponton egy évvel a választások után. Megtettük ezt a választások után. Elnézést is kértem egyedüliként az ellenzékben. El akartam hinni, elhittem, elhittük, hogy képesek vagyunk rá, és ehhez képest csalódást okoztunk a választóinknak.

De megértették, hogy miért? Mert a szavaiból úgy értem, hogy az embertelen és gonosz kormányra kenik.

Nem, vannak adott körülmények, amikkel nem lehet egyedül magyarázni, de nyilván nehezítő tényező. Nehezítő tényező a propaganda, nehezítő tényező a választási törvény, nehezítő tényező egy csomó minden más is, önmagában nem erről van szó. A pártpolitika elveszítette a hétköznapi értelemben vett kapcsolatát a választókkal. Gyűlölöm, amikor azt mondják, hogy le kell menni vidékre, ott kell lenni vidéken. Ez a fajta építkezés nagyon hosszú. Kívülről nem látszik, de attól még történik, egy pillanatra nem álltunk meg a választások után sem. Ez a közösségépítés történik, ennek vannak eredményei. Ennek van értelme, ezt lehetett megtanulni az elmúlt választásból. A politizálás nem szól másról, minthogy meggyőzzük az embereket arról, ha bíznak bennünk és belénk vetik a bizalmukat, akkor megkapják azt a képviseletet, amire vágynak, akkor hangjuk lesz ebben az elnyomó rendszerben is és végeredményben ők azok, akik kormányt tudnak váltani. Mi ebben az egész játékban eszköz vagyunk. Nem a politikusok és nem a politikai pártok hozzák el a változást, ők eszközök ebben. Én azt tudom megtenni, hogy nem félek, nem félek kiállni, nem félek konfrontálódni akkor is, ha szétszednek engem a propagandában. Vállalom ezt a kockázatot és konfrontációt azok helyett, akiknek van vesztenivalójuk, mert én őket képviselem. Ezért megyek el az Európai Bizottsághoz és ezért verem az asztalt minden egyes alkalommal, ahol érdeket kell érvényesíteni. A politikai képviselet érdekérvényesítés.

Elég speciális választás lesz a következő, egy időpontban az európai parlamenti meg az önkormányzati. Nem ad lehetőséget két különféle taktikára az ellenzéki pártoknak. Látják, hogy hogyan indulnak? A Momentumnak lesz egy önálló listája csak momentumosokkal?

Az EP-választáson egyértelműn külön fog indulni mindenki, ez sosem volt kérdés.

Eldöntött ez a kérdés?

Maximum azoknak a fejében volt kérdés, akik félnek attól, hogy nem ugorják meg a küszöböt. Az, hogy az európai parlamenti választások és az önkormányzati választások egy napra kerültek, az alapvetően nem a választók szemszögéből probléma, hanem a pártoknak a szemszögéből. Ez egy kampánystratégiai bonyodalom. Majd ki fogjuk ezt bogozni. Már történnek erre a háttérmunkálatok.

Mi ezt kívülről úgy látjuk, hogy az európai parlamenti választás mint egy választókerületes, tisztán listás választás, világosan megmondja, hogy melyik a legerősebb párt az ellenzéki oldalon, és az alapot ad később egyezkedésekre egy önkormányzati választásnál. Most ez nem lesz. Akkor hogyan fognak egyezkedni az önkormányzati választásra?

Nagyon rossz, ha kizárólag ezt a szegmensét nézzük ennek a kérdésnek. A tárgyalásokat mi momentumosok mindenképpen abba az irányba fordítjuk, hogy vegyük észre, kik a hiteles helyi jelöltek. Az önkormányzati választások nagyon más típusú választások, az embereknek az elsődleges prioritása, hogy ismerik-e a helyi jelöltet, látták-e már a munkásságát, megbíznak-e benne. Utána jön a logókérdés, utána jön egy csomó minden más. Nem véletlen a ’19-es siker. Ott nem az volt a kérdés, hogy ki melyik párthoz tartozik. Az volt a választónak a kérdése, hogy ki az, aki a rendszerrel szemben az én érdekemben képviselni tud.

De nem azok a hiteles helyi jelöltek, akik már régóta ülnek valamilyen testületben?

Egyáltalán nem.

Mert ha igen, akkor egy új politikai erőnek nehéz ebbe betörnie. Aki harminc éve ott ül és csinálja a munkát a városi testületben, azt valószínűleg mindenki ismeri. Őt nehéz onnan kiszedni.

Hadd hozzak fel egy példát, csak hogy bizonyítsam, hogy mennyire nincsen igaza. Soproni Tamás első polgármesterségét csinálja. Korábban nem volt önkormányzati tag sem és ehhez képest az ő munkáját mindenki dicséri a helyi lakosoktól Budapest másik felén keresztül, mert a helyi érdekek számára az elsődlegesek ellentétben azokkal a korrupt, régi önkormányzati emberekkel, akik ciklusokon át ott voltak. A mai napig bíróságra jár egyikük-másikukkal szemben. Meg fogja vívni az igazát, és közben nagyon tisztességesen, nagyon mély érzéssel vezeti a kerületét. Nem igaz az, hogy csak és kizárólag a régi tapasztalat visz minket előre. Sokkal fontosabb annál, hogy ki az, aki őszintén indul azért a pozícióért,erről szólt a jászberényi választás sikere is.

De hogy tudják ezt megállapítani előtte?

Ezt főleg utána lehet. Vannak emberek, akiknek van múltja, az új belépőkkel kapcsolatban pedig egyértelműen, mit tett az addig vezető úton. A Momentum összes jelöltje olyan ember, aki helyileg már így vagy úgy be volt ágyazódva. Ne gondoljuk azt, hogy csak azért, mert valaki új a politikában, az új helyi szinten is.

Nem most húzzák elő a kalapból egy következő választásra nyilván.

Nem, ezek az emberek most jelentkeznek, hogy szeretnének végre akár politikai színtéren is felelősséget vállalni a közösségükért. Hadd említsem például a Momentumnak a polgármesterjelöltjét Egerben. Jánosi Zoltán tíz évvel ezelőtt a Magyar Szocialista Pártnak a helyi tagja volt. Kilépett, eltelt tíz év, amíg nem politizált és évekkel ezelőtt belépett a Momentumba. Helyi aktivistaként kezdte le az építkezést a Momentum színeiben, mert úgy érezte, hogy az értékrendjét a Momentum képviseli. Tíz évig teljesen jól elvolt helyi szinten, tette, amit Eger érdekében ő meg tudott tenni, és most úgy érzi, hogy muszáj visszalépnie a politikai arénába, mert Eger jobb képviseletet érdemel, és az a munka, amit civilként tudott megtenni, azt ő most polgármesterként szeretné folytatni.

A főpolgármesteri választásra lesz saját jelöltjük vagy Karácsony Gergelyt támogatják?

Hivatalos döntés még nincs az üggyel kapcsolatban, ezt is a pártelnöktől kéne megkérdezniük.

Mikor dől ez el? Mert nyilván nem mindegy, hogy két nappal előtte vagy hónapokkal előtte?

Nem két nappal előtte fog eldőlni. Egy biztos, a Momentumon nem fog múlni az, hogy Budapest ellenzéki kézben maradjon.

Ez azt jelenti, hogy a legerősebbet fogják támogatni vagy előtte látnak valamilyen felmérést vagy lehetőséget?

Én azt tudom, hogy a háttérben folynak a tárgyalások ezzel kapcsolatban, és amint megegyezés születik, abban az esetben majd a Momentum elnöksége meg fogja mondani, hogy lesz-e saját jelöltünk, vagy kit támogatunk.

Mi a véleménye az úgynevezett „guruló dollárok” ügyéről? Ez úgy kezdődött, hogy Márki-Zay Péter, közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármester a választás után röviddel elmesélte, hogy még mennyi pénz maradt, és azóta már a titkosszolgálat dolgozik rajta és ez már több milliárdnál tart. Láttak ebből valamit?

Nem, mi a pártfinanszírozással, amit a Momentum kapott, tudtunk elszámolni, azt láttuk egyedül. Ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszék vizsgálatában semmilyen problémát nem találtak. Az elszámolásunk teljesen a törvényeknek megfelelő volt. Minden más a közös kampánystábon keresztül folyt.

Kell vele foglalkozniuk? Az Állami Számvevőszék sajtóhírek szerint már elküldte azokat a leveleket, amelyben a pártokat tájékoztatja arról, hogy mekkora büntetés lehet elvileg. Nincs még döntés, de milliárdos tételek vannak.

Ez egy közel 80 oldalas jelentés, amit az Állami Számvevőszéktől a pártok kaptak, így a Momentum is. Nyilvánvalóan vizsgáljuk, amit ezen vizsgálni lehet. Egyértelmű, hogy ez egy politikai megbízás. A kormány az Állami Számvevőszék mögé bújva próbálja ellehetetleníteni az ellenzéket, nem fog neki sikerülni. Majd ha eljutunk odáig, hogy ebből konkrét büntetés van, akkor tudunk arról beszélni, hogy ezt hogyan kezeljük a továbbiakban.

Egy ÁSZ-büntetés kivédhető bármilyen módon? Nem nagyon lehet ellene bíróságra menni, ha én jól emlékszem.

Pont ez az, ezért is nagyon alattomos módszere ez most a hatalomnak, hiszen törvényi úton nem lehet fellebbezni az Állami Számvevőszék ítéleteivel szemben. Egyelőre lássuk meg, hogy mit, merre, meddig. Kapcsolatban vagyunk az Állami Számvevőszékkel. A pártok közösen fognak erre majd reagálni.

Közösen fognak reagálni? Nem mindenki külön-külön?

Már volt közösen egy első reakció, hiszen a hat párt kapta ezt a támadást, és azt még nem tudom mondani, hogy büntetésből pontosan melyik párt ebből hogyan fog részesülni.

A Momentum nem kapott egy tételes kimutatást?

Senki nem kapott ilyet. Ez egyelőre így be lett lebegtetve, hogy tudjátok, hol a helyetek. Ettől mi nem fogunk megijedni.

A Demokratikus Koalíció árnyékkormányt csinált. Erről mi a véleménye?

Nem nagyon van róla véleményem, mert ebben az évben még nem nagyon hallottam az árnyékkormány munkásságáról.

Minden héten adnak ki egy közleményt, hogy az árnyékkormány miniszterelnök-jelöltje és az árnyékminiszterei milyen állításokat tesznek.

Nekem jelenleg a dolgom az, hogy kint a fényes napsütésben, a hőségben a választókkal foglalkozzam és az Európai Bizottságnak benyújtott levelünk és követelésünk mellé gyűjtsem a támogatói aláírásokat. Szerintem ez sokkal célravezetőbb.

Az Európai Bizottságnak írt egy levelet, ezt ma közzé is tették, miután a státusztörvényt elfogadták. Mit vár az Európai Bizottságtól?

Az elmúlt egy év megmutatta, hogy Navracsics Tibor kéthetente bejelenti, hogy két hét múlvára már eredményt ér el és azóta sem történt semmi. Jelenleg egyedül az Európai Bizottság az, ami határt tud szabni a kormány agymenéseinek. Az Európai Bizottság soha ennyire erélyes még nem volt, nem fogad el látszatmegoldásokat. Az a fajta játék, amit az Orbán-kormány eddig űzött Brüsszellel, azaz az Európai Bizottsággal szemben, nem működi, mert nagyon súlyos helyzetben van Európa, amikor a szomszédunkban háború folyik, amikor elképesztő megélhetési és lakhatási válság van egész Európában. Ilyenkor egy jól működő szövetség összezár és közös megoldásokban gondolkodik. Ehhez képest a magyar kormány folyamatosan fúrja, lassítja ezt a belső együttműködést. Ne lepődjön meg a kormány, ha ezek után látszatválaszokkal már nem fognak megelégedni. Az Európai Bizottság nem kér most sem mást amúgy, mint azt, amit a másik 26 tagállamtól kér, a közös játékszabályok és közös értékek betartását és tiszteletben tartását, hogy legyenek csapatjátékosok. Európa akkor erős, ha minden tagállama erős, akkor erős, ha minden tagállama együtt, közösen erős. Ebbe a munkába hívja be a magyar kormányt és a magyar kormány folyamatosan az asztalra köp, ez történik most.

De az Európai Bizottságnak van lehetősége egy nemzeti parlament által elfogadott oktatási tárgyú törvényt feltételhez kötni vagy a visszavonását elérni?

Van, több ilyen törvény visszavonásával kapcsolatos megfogalmazott politikai állítások már megtörténtek a bizottság részéről. Miért? Ezt úgy hívják, hogy kötelezettségszegési eljárás. A státusztörvényt már vizsgálják. Amikor legutoljára Vera Jourová biztossal leültem beszélni, akkor kértem, hogy nézzenek rá, hogy a jogállamiság kritériumoknak mennyire felel meg. Biztos vagyok benne, hogy lesz kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor tud elkezdődni, ha hivatalosan elfogadják a törvényt. Ez sajnos a mai nappal megtörtént, ez is egy hatalmas bűn ennek a kormánynak a lelkén, hogy ezt áttolták, azoknak a képviselők lelkén is, akik ezt megszavazták. Ez nem más, mint egy bosszútörvény, nem más, mint bosszút állni azokon a pedagógusokon, akik még ellenállnak a kormánynak és nem akarják hagyni, hogy az oktatás válsága tovább mélyüljön, mert elképesztő a baj. Már egy generációt elvesztettünk. Minden szakértő, minden pedagógus és még a szülők is azt állítják, hogy napról napra újabb és újabb generációkat fogunk elveszíteni, mert ha még holnapra észhez térne ez a kormány, akkor is évekbe telik, mire a pedagógus-utánpótlás megteremtődik, mire helyreáll az a kár, amit az elmúlt 13 évben hoztak. Teszik ezt mindúgy, hogy közben cinikus módon a kormány pontosan tudja, hogy hogyan kéne kinéznie a magyar oktatásnak, csak ők a közoktatás helyett a saját maguk által létrehozott, az MCC által irányított elit oktatásba fektetik a százmilliárdokat és azt az oktatási tervet, amit mi szeretnénk látni a közös közoktatásban. Úgyhogy mellébeszél a kormány, amikor azt mondja, hogy nincs pénz. Van pénz, csak nem a közoktatásba rakja, hanem az MCC-be. Mellébeszél, amikor azt mondja, hogy nincs ötlete reformra. Van, hiszen az MCC-n keresztül megvalósította.

Milyen technikával próbálják elérni, hogy indíttatnak Magyarország ellen egy kötelezettségszegési eljárást?

Nekünk nem kell indítani semmit. Nem mi indíttatunk, a kormány tesz valamit, most például a státusztörvényt hivatalból vizsgálnia kell ilyenkor a bizottságnak, és ha kötelezettségszegési eljárás lesz ennek a vége, az azt jelenti, hogy a kormány direkt szembemegy már megint az európai normákkal és az európai jogszabályokkal. Ezek kerekperec le vannak írva.

Egy pedagógus jogállását újraíró törvény valamilyen európai szerződésben, alapjogi chartába vagy bármilyen intézkedésbe beleütközik az önök meglátása szerint?

Vizsgálják. Egyrészt az én meglátásom szerint mindenképpen szembemegy a státusztörvény is, hiszen ez is az egyik szelete az alapjogi chartában megfogalmazott, az európai diákok oktatáshoz való hozzáférésének a jogával. Miért? Több ezer tanár máris kilátásba helyezte a felmondását.

De ez eddig egy érdeksérelem. Attól, hogy egy ágazat dolgozói érdeksérelmet szenvednek, az nem biztos, hogy jogot is sért.

Menjünk vissza három lépéssel. Jelenleg a pedagógustársadalom ötven százaléka ötven éven felüli és csak hét százaléka harminc éven aluli. Vannak szaktárgyak, amiket már nagyon régóta nem szakos tanárok tanítanak. Ha nincs elég tanár, ha már most is több ezren hiányoznak erről a pályáról, plusz most több ezren fel fognak mondani a státusztörvény miatt, plusz egy-két éven belül az ötven százaléka a maradék tanároknak is fel fog állni, hiszen nyugdíjba kell menniük, ki fogja tanítani a gyerekeinket? Mi az, hogyha a gyermekeknek az oktatáshoz való hozzáférésnek a jogának ez nem csorbulása, hogy nincs tanár, aki tanítja őket?

De nem kell azt megvárni, hogy valóban felmondanak-e és azt mondják, hogy mi a státusztörvény miatt mondtunk fel? Mert így ez egy feltételezés a jövőre nézve, nem?

Ennek a törvénynek meg se lett volna szabad születnie. A kormányzatnak meg kellett volna hallania pedagógusok és a szakszervezet egybehangzó hangját. Itt van egy olyan közös követelésrendszer, ami nem baloldali vagy jobboldali. A pedagógusok megbecsüléséről van szó, arról már nem is beszélve, hogy a különböző EU-s források lehívásának a feltételeként a magyar állam saját maga vállal, oktatással kapcsolatos teljesítéseket. Saját maga vállalta például azt, hogy 2025-ig a diplomás átlagbérnek a 80 százalékáig felzárkóztatják a pedagógusbéreket. Miért csak a 80 százalékáig? Egy pedagógus nem ér annyit, mint egy átlag diplomás? A másik részről: elkezdődött ez a folyamat úgy, hogy közben reálértéken kevesebbet keres ma egy pedagógus, mint fél évvel ezelőtt. Ez normális? Nem érti ez a rendszer, hogy 150-200 ezer forintból nem lehet nyugodtan úgy tanítani a gyerekeinket, ahogy mi szeretnénk. Miért nem becsüljük meg a pedagógusainkat? Miért nem becsüljük meg azokat, akiknek a kezében a legnagyobb értékünk van, a gyermekeink sorsa, azaz a nemzetnek a sorsa? Milyen kormány az ilyen, ha nem gonosz?

Vállalják annak a felelősségét, hogy függesszék föl a Magyarországnak járó uniós pénzek folyósítását? Hogy mi van, ha tényleg felfüggesztik és egy csomó más ágazat, amely az ügyben nem is érintett, a pénz hiányában romlásnak indul? Elég könnyű lesz azt megmagyarázni, hogy ez a Momentum miatt van, hiszen önök kérték, hogy függesszék föl.

Az, hogy mi a propaganda válasza erre, az egy másik kérdés. Ez teljes mértékben a kormány felelőssége, ugyanis jelenleg azért nem érkezik egy eurocentnyi EU-s támogatás sem, mert a magyar kormány nem hajlandó teljesíteni azokat a feltételeket, amit minden másik tagállam teljesít. Ne lopják el ezeket a pénzeket és csinálják meg azokat a reformokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy visszatérjenek a közös európai demokratikus útra. Amit mi kérünk, az ugyanennyire ennek a része. Olyat kérünk csak, amit a kormány akár 24 óra alatt meg tudna tenni, ha akarná. Nem lehetetlent kérünk, nem visszatartunk semmit, mi azon dolgozunk évek óta Cseh Katalinnal, hogy ezek a pénzek minél hamarabb megérkezzenek Magyarországra. Soha nem voltunk annak a pártján, hogy Magyarországtól el kell venni pénzeket.

De most azt kérik.

Mindig annak a pártján voltunk, hogy a magyar kormányt kikerülve, közvetlenül kapják ezeket a pénzeket az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozások és a kormány bűneiért ne a magyar állampolgárokat büntessék.

De kapnak?

Amit most kérünk, az ugyanúgy a magyar állampolgárok érdekeit szolgálja. Akkora a baj az oktatásban, akkora a válság, amire a legradikálisabb eszközök is kellenek, hiszen a magyar kormány senkire sem hallgat Magyarországon. Ha ez kell, hogy a bizottság feltételként szabja ahhoz, hogy olyan változás történjen, amiben nem megy tönkre az ország jövőre, ami a nemzetünket megmenti a bajtól, mert ez a nemzet akkor is élni fog, amikor ezek az emberek, akik most a státusztörvényt megszavazták, már réges-rég nyugdíjban lesznek. El fogják hagyni a süllyedő hajót és elköltöznek máshova. Ezek az emberek a gyerekeiket nem a közoktatásban oktatják. A mi felelősségünk az, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek a közoktatás az egyedüli esélye a felemelkedése, legyen jövője, és ha ehhez az Európai Bizottsághoz kell fordulni, mert Magyarországon senki sem hallja meg őket, akkor elmegyek az Európai Bizottságig, elmegyek a falig és azon túl is, mert nekem a lehető legfontosabb, hogy azért kezdtem el politizálni, hogy ennek az országnak legyen jövője.

Mi lesz a következő európai parlamenti választásokon? Mi van, ha megint a Fidesz nyer? Akkor minden, amit eddig mondott, nem áll?

Utána megint párián maradnak az Európai Parlamentben, mint jelenleg. Amióta kiléptek a Néppártból, azóta a fideszes európai parlamenti képviselők nemhogy nem képviselik a magyar állampolgárokat, hanem jelenleg a kispadon ülnek, hiszen azóta rendes jogalkotói, képviseleti munkát nem tudnak végezni.

Jó, de a választók mégiscsak rájuk szavaztak legutóbb.

Az európai parlamenti választáson nekünk az a célunk, hogy minél több momentumos képviselő legyen, akik a Renew Europe frakcióban a lehető legjobban tudják ezeket az értékeket képviselni, ahogy eddig is a mi frakciónk volt ebben a leghangosabb, és az európai forrásokkal kapcsolatos munkánk megkérdőjelezhetetlen. Kitágítottuk a közvetlenül megpályázható összegeket mind a civil szférának, mind pedig az önkormányzatoknak. Ez az, amire jelenleg Magyarországnak szüksége van.

A választás akkor nem is dönti el, hogy kinek van igaza? Nem annak van igaza egy demokráciában, aki több szavazatot kap?

De utána mi megyünk az Európai Parlamentbe és ott különböző frakcióknak a tagjaiként már a frakcióknak az együttműködése és a frakción belül és a frakciókon keresztül átívelő érdekérvényesítésen múlik.

Ezt nem látják a hazai választók, de azt látják, hogy itthon mit csinál egy politikai erő.

Egyre jobban látják, amióta mi európai parlamenti képviselők vagyunk, azóta sikerült hazahoznunk egy picit többet arról, hogy miről szól a kinti munka. Egyre jobban látják a választók, hogy miért fontos felvenni a harcot a propagandával és a kormánnyal akár európai színtéren. Például sokan kérdezték, mit lehet tenni a propaganda-túlsúllyal kapcsolatban? Most például készül egy olyan európai médiaszabályozás, amiben én éltem például olyan módosító indítvánnyal, aminek az a célja, hogy a médiumokat ne tudja majd semelyik tagállamban a kormány, így Magyarországon sem állami hirdetésekkel úgy kitömni, ami meghaladja a piacról szerzett bevételük 20 százalékát. Ha ez beépül majd a jogszabályba, onnantól kezdve nagyon sok propagandaorgánum alól így húzzuk ki a szőnyeget. Ezt is meg tudjuk csinálni Európán belül, mert azt gondoljuk, hogy független média és szabad információáramlás nélkül nem fognak tudni Magyarországon demokratikus választásokat tartani és demokratikus döntést hozni az emberek. Azaz, ha itthon nem tudunk a propaganda gyűrűjéből kibújni, akkor Európán keresztül alkalmazunk olyan eszközöket, ami végső soron, miután Magyarország is Európa, itt is élni fog. Igenis, van hangunk és van súlyunk Európában.

A Holnap Magyarországa programról szerveznek konferenciákat és ott áll, hogy őszintén kell beszélni a problémáinkról. Miről kell elsősorban őszintén beszélniük ön szerint?

Jelen helyzetben mi most az oktatás válságáról beszélünk nagyon sokat. Beszéltünk korábban az európai kapcsolatainkról is és beszéltünk a gazdasági válságról is, inflációról és azon belül, hogy milyen gazdasági modell vezetne ki minket abból a hazugságspirálból, amit a munka alapú gazdasági modell alkotott Magyarországon és ami a mai napig elvakít egy csomó embert, miközben egyáltalán nem egy sikertörténet. Ezek a konferenciák arról szólnak, hogy legyen egy közös megértésünk magáról a problémáról, az arra adott válaszokról, amire nyilván sorvezető a Momentum Holnap Magyarországa terve.

Mi váltaná fel a munka alapú gazdaságot? Az ember azt szokta mondani, ha munka van, minden van.

Hát ez az! Ez a legnagyobb hazugsága ennek a kormánynak. Ezt állította, és ebben, mondjuk, életükben először igazat is mondanak, mert munka van Magyarországon, csak megélhetés nincsen, csak jólét nincsen és kiszámíthatóság nincsen. A mi válaszunk egy emberközpontú gazdasági modell megteremtése, aminek a sarokpontja az oktatás. Ha az oktatást nem tesszük rendbe, akkor az emberközpontú gazdaság sem fog tudni jól működni, hiszen ha jó oktatás van, az jó munkaerőt fog kinevelni, nemcsak összeszerelő üzem leszünk. Ehhez magasan képzett munkaerőt kell. A mi emberközpontú gazdasági modellünk központjában azok a cégek állnak, amelyek európai bért és megbecsülést adnak a munkavállalóknak, ez lesz az, ami után a magyaroknak a jóléte és megélhetése biztosítva lehet.

Lát olyan munkáltatót, aki szeretne többet fizetni a dolgozójának úgy, hogy még szigorú Munka törvénykönyve is van? Mert én csak olyanról tudok, aki kevesebbet szeretne fizetni egy lazább munkaerőpiaci szabályozás mellett.

Mert mi ezeket a cégeket vonzzuk Magyarországra. De ez nem így van…

De lát olyat, aki azt mondja, hogy én vagyok az, aki többet akarok fizetni?

Nézzünk körül Európában, nézzünk körül akárcsak a környező országokban. Nézzünk körül Szlovéniában, nézzünk körül Észtországban, nézzük meg azokat az országokat, amelyek nagyon hasonló politikai, kulturális közegből érkeztek a rendszerváltás után az Európai Unióba. Nézzük meg, hogy mire használták az európai forrásokat, a kohéziós forrásokat például, a felzárkóztatásra és arra, hogy a tudástőkét megteremtsék. Lehetnénk mi startup ország, lehetnénk mi tudásközpont. Nem véletlenül a magyar tudás külföldre vándorol és külföldön fejti ki a hatását. Most tényleg nevezzük csak nevén Karikó Katalint, aki például legutoljára a világ a tenyerén hordozott? Annak a magyar tudásnak nem Amerikában, nem Németországban, nem az Európai Unió más országaiban kéne learatni a tudásának a babérjait és nem külföldi cégeknek kéne ebből kamatoznia, hanem Magyarországon kéne tartanunk ezeket a tudásokat és azokat a cégeket bevonzani, amelyek hajlandók utána az innovációjukat is idehozni.

Ha olyan helyzetbe kerülnek, az oktatás megreformálását, az a kezdési pillanatától kezdve 18 év vagy 16, akkor állhat munkába valaki először, addig mit csinálunk?

Rengetegen vannak fiatalok, kevésbé fiatalok, akik elképesztő tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek. Európa vagy a világ különböző pontjain élnek most. Nem hajlandók egy félig autokrata rendszerben az egy szem életüket és a szakmai előmenetelüket feláldozni arra, hogy itt egyszer majd mi lesz, viszont hajlandók lesznek visszajönni akkor, amikor újra meglesz a kutatásokhoz a szabadság, az innovációhoz a szabadság, lesz kutatástámogatás végre, ahol nem politikai lojalitás fogja eldönteni, hogy ők hova és mit tehetnek, hanem a saját szakmai teljesítményük. Nagyon sok ilyen emberrel van kapcsolatban a Momentum, a külföldi momentumos hálózat leginkább rájuk épül. Mi őket gyűjtöttük össze az előző választás körül is. Tudjuk pontosan azt, hogy több százan vannak, akik hazajönnének, ha olyan körülmények lennének, hogy itt végre építeni, a magyar nemzetet tovább vinni, a jövőjét megalapozni, a gyermekeik jövőjét megalapozni lehet majd. Mi rájuk építünk, sokkal többen vannak, még hosszú munka, hogy őket is behívjuk. Nélkülük nem fog menni, hiszen generációkba telik visszaépíteni azt a rombolást, amit nekik tizenhárom év alatt sikerült megtenniük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Életbe lépett az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere

Március elsejétől kell alkalmazni Magyarországon az új idegenrendészeti szabályrendszert, amely január elején lépett hatályba. A törvény célja az, hogy migránsok még vendégmunkásként se érkezhessenek hazánkba, akik pedig itt vannak, azok ne vehessék el a magyarok munkáját.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×