Gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. Elemzők 2,1-2,3 százalékos bővüléssel számoltak.

Éves szinten 35,3 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak júniusban, nagyobb ütemben mint 2010 júniusában, amikor 0,6 százalékkal mérséklődtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal a kedden közzétett gyorsjelentésében.

A július végéig eltelt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) a GDP 5,7 százaléka, 1.574 milliárd forint volt. Az év első félévének végén az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 76,8 százaléka, 21.285 milliárd forint volt - jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján kedden.

Az idei első fél évben a dolgozók mintegy háromnegyede részesült valamilyen béren kívüli juttatásban a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetések.hu legfrissebb felmérésének adatai szerint.

A Mol csoport 54 milliárd forint nettó eredményt ért el az idei év második negyedévében, szemben az egy évvel korábbi 43,2 milliárd forint veszteséggel, a bevétel 23 százalékkal 1.298,4 milliárd forintra nőtt, a profit meghaladja az elemzők által várt 46,5 milliárd forintot.

Inkább mérsékelt érdeklődésről, mint tömegjelenetekről számoltak be a bankok azután, hogy péntektől kérhetik az árfolyamrögzítést a devizahitellel rendelkező ügyfelek. Az InfoRádió által feltett körkérdésre a pénzintézetek azt válaszolták, hogy az ügyfelek legalább a tíz százaléka élni fog ezzel a lehetőséggel.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 807,70 pontos, 4,48 százalékos emelkedéssel, 18.840,19 ponton zárt hétfőn.

Az Európai Központi Bank (EKB) 22 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az elmúlt héten - közölte a szervezet rendes heti tájékoztatójában hétfőn.

Egy három lépésből álló, átfogó programmal megoldható lenne az euróövezet válsága Soros György szerint, aki a bankrendszer reformját, eurókötvények kibocsátását és egy kilépési mechanizumus kidolgozását javasolja.

Júliusban közel 3 ezerrel 11,702 millióra csökkent a három mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizető-száma, miközben a forgalmat generáló ügyfeleké 24 ezerrel 10,983 millióra nőtt - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)-

A Google megvásárolja a Motorola mobil kommunikációs eszközöket, elsősorban telefonokat gyártó részlegét, a Motorola Mobility-t - jelentette be hétfőn a Google.

Júniusban az építőipari termelés volumene a kiigazítatlan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, szezonálisan kiigazítva a termelés a májusi emelkedés után az előző havinál 5,6 százalékkal volt alacsonyabb volt, amivel az áprilisi teljesítmény alá hanyatlott.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 353,38 pontos emelkedéssel, 18.385,87 ponton nyitott hétfőn. Erősödéssel nyitottak az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek is.

Több neves közgazdász is nyilatkozott a hétvégén az euróválságról. Soros György Görögország és Portugália euróövezetből való kilépését sürgette, német közgazdászok pedig a márka bevezetése ellen kardoskodtak.

Erősödött a forint hétfő reggel, a svájci frankot 242 forint környékén, az eurót pedig 273 forint körül jegyezték 7 órakor.

Egyre jobban dagad a német gyerekek pénztárcája. Egy nagyszabású felmérés kimutatta, hogy az általános iskolások havonta átlagosan mintegy 25 euró zsebpénzt kapnak szüleiktől. Ez tavaly óta csaknem öt százalékos emelkedést jelent.

Soros György szerint Görögországnak és Portugáliának ki kellene lépnie az Európai Unióból és az euroövezetből tetemes adósságuk miatt.

A svájci kormány és az ország központi bankja arról egyeztet, hogy küszöböt határoznának meg, ameddig a frank erősödhet az euróhoz képest. Ez lehetőséget teremtene ahhoz, hogy szükség esetén a svájci bank intervenciót hajthasson végre a frank gyengítése céljából - közölte vasárnapi számában a SonntagsZeitung című svájci hetilap.

Az Európa legerősebb gazdaságában, Németországban megkérdezettek közel egyharmada szerint 2021-re már nem lesz euró. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent felmérés szerint a megkérdezettek többsége, 65 százaléka azonban derűlátó, szerintük tíz év múlva is euróval fizetnek majd.

Németországban lazulni látszik a közös eurokötvények kibocsátásával összefüggő merev kormányzati álláspont. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap azt írta: a koalícióban erősödik a felismerés, hogy enélkül nem menthető meg az euroövezet.