A korábbi Fidesz-KDNP-kormány által 2025-ben elfogadott költségvetési törvény Kármán András pénzügyminiszter által benyújtott módosításáról a képviselők 134 igen, 48 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett döntöttek.

A jogszabály a 2026-os kiadási főösszeget 43 781 milliárd forintról 49 025 milliárd forintra, a bevételi főösszeget 39 562 milliárd forintról 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 4218 milliárd forintról 7110 milliárd forintra módosítja.

A GDP-arányos hiánycélt a korábban tervezett 3,7 százalék helyett 7,5 százalékban, a gazdasági növekedést 4,1 százalék helyett 2 százalékban állapítják meg.

A módosítás célja a kormány szerint, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

Ennek megfelelően

módosult a 2026-os költségvetési javaslat preambuluma is: a korábbi Fidesz-KDNP kormány által „háborúllenesnek” nevezett büdzsé „A valóság költségvetése” elnevezést kapta.

A jogszabály szerint a Tisza-kormány által elvégzett átvilágítás megállapította, hogy a 2026-os költségvetés hiánya a tervezett 3,7 százalék helyett a GDP 8,3 százaléka lett volna, de az EU-val kötött megállapodás és a kabinet felelős közpénzügyi gazdálkodása révén a hiánycélt a GDP 7,5 százalékára sikerül mérsékelni.

A kormány a gazdasági növekedéssel kapcsolatban azt rögzítette: 2026-os gazdasági növekedés a tervezett 4, 1 százaléknak kevesebb, mint a fele lehet, hasonlóan a 2025-ös növekedéshez, ami szintén 2 százalékponttal alacsonyabb lett az eredetileg tervezettnél.

A jogszabály szerint az örökölt magas költségvetési hiány és a költségvetési törvényben szereplőtől lényegesen elmaradó 2026-os nominális GDP miatt az államadósság-ráta 2026-ban átmenetileg emelkedni fog: a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra nőhet. GDP-arányos államadósság csökkenése 2026 után indulhat újra.

A törvényben azt is megerősítették, hogy az örökölt hiány csökkentése fontos lépés a kormány azon céljának eléréséhez, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.

A kormány a módosítással a Magyarországot sújtó rendkívüli aszályhelyzet és az örökölt energiakrízis kezelésére, valamint egyéb előre nem látható kiadásokra 500 milliárd forintos Havária Alapot hozott létre.

A 2026-os költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forint értékben tartalmaz hiányjavító lépéseket, amelyek a kabinet szerint a túlárazás letöréséhez, a pazarlás megszüntetéséhez, az előző kormányhoz köthető üzleti köröknek adott támogatások és a propagandakiadások felszámolásához, az államigazgatás saját működésének az ésszerűsítéséhez és a beruházások rangsorolásához kapcsolódnak.

A költségvetés módosítása tartalmazza a Tisza-kormány által hozott szociális intézkedések hatását is: az iskolakezdési támogatást, a vényköteles gyógyszerek áfamentességét, a tűzifa áfakulcsának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését és a szociális tűzifa keret duplájára emelését.