Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Young asian woman wearing face mask and hand turning closed sign board on glass door in coffee shop and restaurant after coronavirus lockdown quarantine. Business crisis concept.
Nyitókép: TravelCouples/Getty Images

Csalogány 26, Olimpia, Fricska: neves budapesti éttermek fáradtak el végleg a „csatában”

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke sajnálatosnak tartja, hogy több neves budapesti étterem zárt be végleg az utóbbi napokban. Flesch Tamás ugyanakkor nem tart a magas színvonalú vendéglátóhelyek tömeges bezárásától.

Fricska, Olimpia és Csalogány 26 – csak néhány neves budapesti étterem, mely az utóbbi napokban végleg elköszönt a vendégeitől. Flesch Tamás szerint ezek a vendéglátóhelyek nagyon magas színvonalat képviseltek, ezért is szomorú, hogy már nem fognak többé kinyitni, a szakember azonban nem ezek kapcsán vonna le általános következtetéseket. Mint kiemelte, a vendéglátóipar összességében az energia-, alapanyag- és munkaerő folyamatos áremelkedése miatt van nehéz helyzetben, ráadásul utóbbi esetében erős hiány tapasztalható a szakemberekből.

„Valószínűleg az említett helyek is ebbe a csatába fáradtak bele, és döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy nem akarják ezt tovább vinni” – fogalmazott.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke arról is beszélt, hogy átalakulóban van a szektor, helyek szűnnek meg, esetleg más formában folytatják, de újak is nyílnak. De mindig is volt rengeteg működő kávézó, étterem és cukrászda, tette hozzá, vagyis ilyen szempontból van ok az optimizmusra, és akinek lesz rá igénye és pénze, meg fogja találni a maga számára megfelelő helyet, ahol jól érezheti magát.

A koronavírus-járvány persze nem segítette a vendéglátás helyzetét, értett egyet Flesch Tamás. Bár a pontos statisztikai adatot nem ismeri, de azt biztosra veszi, hogy az évek során sok ezer vendéglátóhely változtatja meg a tulajdonosát, bérlőjét, üzemeltetőjét, akár az üzemeltetés módját is. Az, hogy egy magyar étterem egyik napról a másikra ázsiai lesz, vagy fordítva, esetleg, hogy egy kávézó bisztróvá alakul, teljesen jellemző a vendéglátóiparra, valamint az is, hogy pár év után vannak olyan helyek, amelyek végleg megszűnnek. „Ebben semmi meglepő nincs, de természetesen a Covid nem segíti ezt a helyzetet, és

sokkal több hely marad zárva, mint amennyi 2019-ben volt

” – magyarázta.

De előbb-utóbb azok a vendéglátóhelyek is kinyitnak, amelyek eddig zárva maradtak – tette hozzá a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×