Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Aleksandar Antic szerb bányászati- és energiaügyi miniszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után Budapesten a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. június 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter: 2021 októberétől érkezhet gáz Szerbia felől

Magyarország többletfejlesztéseket is vállal, amennyiben a szállító vállalatok az évi 6 milliárd köbméternél nagyobb igényt jelentenek be.

Magyarországra 2021 októberétől érkezhet gáz Szerbia felől, akár a tervezettnél is nagyobb mennyiségben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Aleksandar Antic szerb bányászati és energiaügyi minisztert.

Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország többletfejlesztéseket is vállal, amennyiben a szállító vállalatok az évi 6 milliárd köbméternél nagyobb igényt jelentenek be. A határtól a magyar vezetékhálózatig tartó szakasz építése már az előkészületeknél tart, és hamarosan megszülethet az összekapcsolódási megállapodás is a szerb féllel - tette hozzá.

Aleksandar Antic üdvözölte, hogy a két ország együttműködése energetikai projektekre is kiterjed. A szerb tárcavezető szerint kölcsönösen előnyös, hogy a két ország villamosenergia-hálózatai erősítik egymást, és az egész térség érdeke, hogy a megkötött együttműködési megállapodásnak megfelelően létrejön a regionális áramtőzsde.

A miniszteri sajtótájékoztatót megelőzően az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója egyetértési megállapodást írt alá a Szerb Villamos Művek, valamint a szerb állami gázszolgáltató, a Srbijagas vezetőivel.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×