Az ingatlanpiacon jellemzően a téli időszak és a legforróbb nyári hónapok a legkevésbé aktívak és általában a nyár végén, az ősz beköszöntével cserél gazdát a legtöbb lakás. 2018-ban a korábbi évekhez képest már az első négy hónapban több adásvétel történt: az Otthon Centrum 2018 első négy hónapjának lezárt tranzakciói alapján elmondható, hogy a tavalyi év egészéhez viszonyítva nagyon sok részpiacon már elérte, vagy kicsivel meg is haladta az üzletkötések száma az előző évi időarányos részét.

Bár a konkrét KSH számok nem ismertek, de az idei év első négy hónapjában országszerte 45-50 ezer adásvétel megkötése valószínűsíthető. Az árak tekintetében a főváros kerületeiben és a megyei jogú városok többségében, a tavalyi év azonos időszakához képest 10-20%-kal magasabb fajlagos árakat regisztrált az Otthon Centrum.

• „10 százalék körüli növekedést tapasztaltunk a II., a VII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben, míg
• a I., a III., a IV., a VIII., a X., a XV., és a XVIII. kerületben 20-25%-kal magasabb árakkal találkozhatnak a vásárlók”

– fogalmazott Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A tavalyi évben kiemelkedő piaci aktivitást mutató városokban, így pl. Kecskeméten 8%-os, Győrött és Sopronban 20%-os növekedés mutatkozott az átlagos négyzetméter árban. Az elemzési vezető ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló adatmennyiség még nem elégséges a piac egészére vonatkozó markáns vélemény kialakítására.

Az ingatlanok vételára azonban nem jelenti a lakásvásárlás teljes költségét: eladóként és vevőként egyaránt felmerülnek olyan megfizetendő tételek, amelyek a lakástranzakciót terhelik.

Az eladók számára fontos tudni, hogy a befolyó vételárból ingatlanközvetítő igénybevétele esetében a vételár mekkora százalékát kell a közvetítő szolgáltatásaiért kifizetni. Annak ellenére, hogy a piac élénkülésével és az online értékesítési felületek elterjedésével sokan saját maguk értékesítik a lakásukat a KSH 2016-ban publikált felmérése szerint a fővárosban az eladók 44 százaléka fordult ingatlanközvetítőhöz, a megyeszékhelyeken ez az arány 35% volt.

Az adásvétel adó és illetékköteles. Az értékesítéshez szükség van a lakás energetikai tanúsítványára, ennek is díja van. A vevők számára is felmerülhetnek költségek, például a vagyonszerzési illeték megfizetése vagy az ügyvédi költségek. Az alábbi táblázatban láthatók a legfontosabb gyakorlati tudnivalók az adásvétellel kapcsolatos tennivalókról. (Kattintson a teljes méretért!)

A közvetítői jutalék (1) mértéke a megkötött szerződés típusától függően a vételár 1,75-5,0 százaléka között mozoghat. Amennyiben a Magyarországon elsőként az Otthon Centrumnál bevezetett és a Franchise Szövetség innovációs díját is elnyerő „felező” konstrukcióval szerződik az ügyfél, akkor eladó és vevő egyaránt fizetnek a szolgáltatásért.

Az épület energetikai tanúsításának árát a fenti táblázatban (2) átlagos esetre tájékoztató jelleggel szerepeltettük. A nagyobb alapterületű (300m2 feletti) ingatlanoknál egyedi ajánlat alapján lehet szerződni az erre jogosultsággal rendelkező szakértővel a tanúsítvány elkészítésére.

A táblázatban felsoroltuk azokat a dokumentumokat is, amelyek beszerzése költséggel nem jár, de ügyintézést igényel. Fontos megemlíteni, hogy a nullás banki igazolás mellé, amennyiben igénybe vettek gyerekek utáni támogatást is, az Államkincstártól is szükséges beszerezni az igazolást (3).

A tulajdoni lapot az értékesítési megbízáskor szükséges beszerezni (4), illetve a sikeres adás-vételi szerződés megkötésekor a közreműködő ügyvédnél (5) is ellenőrzik ezt a dokumentumot (elektronikus úton), ennek is van díja.

Az eladásból származó jövedelemre fizetett adónál (6 az értékesített lakás megszerzésének időpontjától számított első év végéig bezárólag a jelzett adóterhet kell megfizetni, a 2-5 év végéig pedig progresszíven nő a kedvezmény összege, 5 év felett nincs adóteher, azaz amennyiben egy lakás megvásárlása és értékesítése között több, mint öt év telt el, az ügylet adómentes.

Az adóalap az eladási és a szerzési ár különbözete, amiből levonhatók a szerzéssel kapcsolatos kiadások (az ügyvédi költség, a szakértői díj, a közjegyzői díj, az illeték), az értéknövelő beruházások értéke, valamint az állagmegóvó költségek az eladás előtti 24 hónapból. Ezen felül még levonásra kerülhetnek az értékesítési költségek (a hirdetés feladás, az ingatlanközvetítő díja, az értékbecslés költsége), természetesen kizárólag számla alapján igazoltan.

Ha valaki ingatlant vásárol, akkor az adás-vételt követő 30 napon belül köteles ezt bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz. Ennek elmulasztása bírsággal jár. Ezt követően jegyzik be az új tulajdonjogot a vevő részére és szabják ki az illetéket.

A vevő által fizetendő illeték számítási alapértéke (7) csökkenthető az 1 éven belül eladott másik lakóingatlan értékével, 35 év alatti vevő esetén és maximum 15 millió forint értékű ingatlan esetén 50 százalékkal, valamint új ingatlan vásárlása esetén az illeték alap eleve 15 millió forinttal csökkenthető. Illetékmentes a tulajdonszerzés ha a vásárolt lakóingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakóingatlané, vagy házastársak és egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén, illetve építési telektulajdon szerzése után 4 éven belül megkezdett lakóház építése esetén. Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlása illetékmentes. Első lakásvásárláskor az illeték felét kell csak kifizetni, ha a vevő nem töltötte be a 35. évet és az ingatlan forgalmi értéke maximum 15 millió forint.