Tízmilliárdos apanázscsökkentés helyett teljesen kivonul az állam a BKV közvetlen finanszírozásból, ugyanis a fővárosi tömegközlekedés támogatására a 2013-as költségvetés tervezet egyetlen fillért sem tartalmaz - tudta meg a Napi Gazdaság Online.

A BKV finanszírozásáról folyó tárgyalások az idén hónapokig húzódtak, végül az április végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester által szignált hosszú távú finanszírozási szerződés szerint az idén Budapest megkapja a költségvetésben e célra félretett 32,2 milliárd forintot, ami 2013-ban 22,2 milliárdra olvadna. A főváros tavaly 19 milliárd forint állami támogatást kapott a BKV működtetéshez - a 2009-2010-es 32,2 milliárd után -, amit még kiegészített a diák és nyugdíjas bérletek után járó árkiegészítés, amely 16,8, illetve 15,9 milliárd forint volt a 2009-ben illetve 2010-ben.

Az eddig ismert tízmilliárdos csökkentéssel párhuzamosan - a kieső bevételek pótlására - a kormány megadta viszont az adókivetési jogot a fővárosnak: ekkor lépett képbe a dugódíj gyorsított bevezetése. A dugódíj, mint közlekedésszabályozási eszköz bevezetését a főváros korábban vállalta - ám a költségvetési támogatások kivezetésnek ígéretével annak az elindítás sürgető költségvetési kérdés lett.

A főváros tervei szerint a dugódíj bevezetésre 2013 júliusában kerülne sor, amiből évi 20 milliárd bevétele lehet a fővárosnak - igaz, a bevezetésnek a költségei 15 milliárdra rúgnának.

Az áprilisban szignált főváros-kormány megállapodás szerint a 2013-ra tervezett tízmilliárd forintos támogatás-csökkentés csak az első lépés lett volna, ugyanis a kormány fokozatosan kivonul a BKV finanszírozásból. Az állam számára az EU és az IMF felé is tett ígéretet a magyar kormány (még a 2008-as hitelfelvétel idején): a hitelezés egyik feltétele volt a tömegközlekedés finanszírozásának átalakítása - a mostani kivonulással ezt az állam egy lépésben végrehajtaná.

Azt nem tudni, hogy a vidéki városok tömegközlekedésének finanszírozásának mi lesz a sorsa, ám az tény, hogy a költségvetés terhe nagyságrenddel kisebb, mint Budapest esetén: évi 2-3 milliárd forint jut erre.

Budapest mégis jól jár?

Ugyanakkor a főváros költségvetési pozíciója nem romlik - hívták fel a Napi Gazdaság Online figyelmét a 2013-as költségvetés készítésére rálátó szakemberek. A készülő tervek ugyanis azzal számolnak, hogy 2013-tól megszűnne az szja bevételek helyben maradó részének települések közötti újraosztása, a tehetősebbektől a szegényebbek felé. Arról egyelőre nincs információnk, hogy az átalakítás veszteseit kompenzálnák-e, és ha igen, miképp.

A költségvetés idén 113 milliárd forintot juttat a személyi jövedelemadó bevételekből az önkormányzatoknak, és ezen felül 91 milliárdot úgy osztanak fel, hogy azt nem azok a települések kapják, ahol bevétele keletkezik, hanem ezt a pénzt "gazdagabb" településektől elvonják, és azt a jellemzően kistelepülésekre csoportosítják át. Az szja-bevételek jövedelemdifferenciált újraosztásának egyik legnagyobb vesztese eddig értelemszerűen a főváros volt, ezen változtatna a kormányzati elképzelés.

A tervek szerint 2013-ban már nem vonnák el ezt a pénzt, így megkapna plusz 23 milliárd forintot - ami még 800 millióval nagyobb is, mint a BKV finanszírozásából kivett összeg. Más kérdés, hogy Budapest ezt az összeget teljes egészében a BKV-ra kívánja-e majd fordítani, vagy talál sürgősebben befoltozandó lyukat.

Hamarosan kiderül

A kormány a napokban véglegesíti a 2013-as költségvetés terveit, azt a jövő heti ülésén jóvá is hagyhatják, és június 15-én a parlament elé is terjeszthetik. A korábbi nyilatkozatok szerint a büdzsé fő számait akár már a nyári szünet előtt is elfogadhatja a parlament, ám a végszavazásra nem kerülne sor, azt őszre vagy a szokott decemberi napokra hagyhatják. A kormány a gyors büdzsébeterjesztéssel is deklarálni kívánja, hogy elkötelezett a 2,2 százalékos GDP arányos hiánycél elérésben - ezt szolgálná a fő számok nyári elfogadása is.

Más kérdés, hogy a túl korán elfogadott költségvetés - a bizonytalan makropálya miatt - könnyen elavulhat, ezért annak újratárgyalására lehet szükség az őszi vita során. Ráadásul a kormány a jövő évi adótörvényekkel még sehol nem tart - nem számítva a távközlési-, biztosítási- és tranzakciós adót -, így a most készülő büdzsé bevételi oldalát megalapozó módosítások minden bizonnyal csak ősszel kerülnek a parlament elé.