Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.05
bux:
144986.86
2026. október 16. péntek Gál

Új mutatót vezet be a társadalmi jólét mérésére az OECD

A világ 34 iparilag fejlett országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet új mérőszámot vezet be a társadalmi jólét, illetve a tagállamok lakosai életkörülményeinek mérésére.

A "jobb életért" elnevezéssel bevezetett mérőszám az első konkrét megvalósulása az úgynevezett Stiglitz-jelentésnek, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi szervezeteknek módosítani kellene a társadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyeket jelenleg szinte kizárólag a GDP határoz meg, s nem veszi eléggé figyelembe a társadalmi jólétet.

Nicolas Sarkozy francia elnök 2008 februárjában kérte fel Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászt, hogy 21 világhírű tudóssal együtt vizsgálja meg: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérőszámai mennyire relevánsak és hogyan lehetnek azokat pontosítani. A bizottság másfél évvel később, 2009 szeptemberében Párizsban ismertetette 12 ajánlását.

A Stiglitz-bizottság megfogalmazta, hogy szükség lenne olyan adatokra, amelyek az átlag mögötti szélsőségeket is mutatják a társadalmi jólét tekintetében, s nemcsak a termelést mérik.

Az OECD ennek szellemében egy olyan új mérőszámot vezet be fennállása ötvenedik évfordulóján - amelyet szerdán a tagállamok politikai vezetőinek köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a jelenlétében ünnepelnek a szervezet párizsi székhelyén -, amely pontosabban jelzi azokat az adatokat, amelyek valóban fontosak az emberek számára - jelezte kedden Martine Durand, az OECD-nek a statisztikai jelentésekért felelős igazgatója.

Tájékoztatása szerint a következő 11 témakör adatait is vizsgálni fogják ezentúl: lakáshelyzet, jövedelem, munkahely, társadalmi kapcsolatok, oktatás, környezetvédelem, kormányzás, egészségügy, általános elégedettség, közbiztonság, a családi élet és a munka közötti egyensúly.

Az új mérőszám egyfajta "interaktív eszközként" a 34 tagállam állampolgárainak lehetőséget teremt arra, hogy a saját életük számára fontos kritériumok alapján is összehasonlítsák az országokat. Ezentúl a tagállamok azt is közölhetik majd, hogy minek a mérését tartják elsődlegesnek. Franciaországban például a munkahely és az egészségügy helyzete számít a legfontosabbnak - hangsúlyozta a szakember.

Az újfajta mérések alapján jobban meg lehet majd érteni, hogy az egyes tagállamokban nem vagy életkor szerint mi az, ami a legfontosabb az emberek számára - tette hozzá Anthony Gooch, a szervezet kommunikációs igazgatója.

Véleménye szerint ennek az új mérésnek a segítéségével azt is meg lehet majd állapítani, hogy egyes területeken melyek a legjobb gyakorlatok, valamint az ilyen jellegű statisztikai adatgyűjtések a politikusoknak is segítenek jobban megértetni, hogy mely területeken küzdenek gondokkal.

Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
A cégek már váltanak: lassan, de biztosan nő az elektromos autók aránya

A cégek már váltanak: lassan, de biztosan nő az elektromos autók aránya

Az elektromos autózás Magyarországon még lemaradásban van az európai átlaghoz képest, de a trend egyértelmű: a céges vásárlók húzzák a piacot, miközben a benzines és dízel modellek aránya fokozatosan csökken. A videóban szó esik arról is, hogyan reagálnak az autógyártók a változó igényekre, és miért marad kulcskérdés a többféle hajtáslánc párhuzamos kínálata. A BMW példáján keresztül az is látszik, hogy a klasszikus modellek, az elektromos újdonságok és a jövő technológiái egyszerre formálják az autópiac következő éveit. Debrecen, a Neue Klasse és az új generációs modellek mind azt jelzik: nagy átalakulás előtt áll az iparág. Az MHC Mobility éves rendezvényén jártunk.A cikk és a videó megjelenését az MHC Mobility támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×