Bár a nagyvállalkozókból és munkaadók szervezeteiből, illetve egykori és a jelenlegi akadémiai elnökökből álló reformszövetség január végére, február elejére ígéri azt a programot, amely mögé szerintük a kormányoldal és az ellenzék is felsorakozhatnak, Csaba László közgazdász szerint kizárt, hogy 2009-ben bárki is jelentős reformokat hajtson végre Magyarországon.

Mint azt a közgazdász elmondta, egy érdeksérelemmel járó, rendszerszintű átalakítást egy olyan vezető tud levezényelni, akinek megvan a tekintélye, "épp úgy, mint egy operáló orvosnak, akinek elhisszük, hogy jót tesz nekünk azzal, ha felvágja a hasunkat". Emellett felhatalmazása is van a reformok véghezvitelére, és mindehhez megvan a szakértelme.

Hozzátette: amíg nincs meg ez az "operáló orvos", addig nehéz bármiféle reformjavaslatokat megfogalmazni, ő maga ezért nem is vesz részt ilyen jellegű munkában.

Hangsúlyozta: a szükséges átalakítások - például az egészségügyi vagy a nyugdíjrendszer átalakítása - öt-tíz évet, vagy akár még hosszabb időt is igénybe vehetnek, ezért csak olyan javaslatok fogadhatók el, amelyeket a szakmai szervezetek és a társadalom is elfogad.

Csaba László hangsúlyozta: a kisebbségben való kormányzás mindezt nem teszi lehetővé. Lehetséges ugyan, hogy egy-egy törvényhez sikerül megszerezni a többséget, de mint mondta, például az adótörvényeket egy olyan párt támogatásával fogadta el a parlament - utalva az MDF igenszavazataira - amely korábban még azt mondta, hogy az egész adórendszerünk úgy rossz, ahogy van. Mindez nemcsak az adott párt hitelességét rontja, hanem az intézkedés megtarthatóságába vetett bizalmat is.

Görgetik

A magyar államháztartás sérülékenysége 2006 óta fennáll, és miközben azt hitte a kormány, hogy tüneti kezeléssel megoldotta azt, valójában csak maga előtt tolta a problémát - fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt tartja az igazi gondnak, és emellett arra is figyelmeztetett, hogy a korábbi "hurráoptimizmus helyett hurrápesszimizmust sugall a kormányzat", noha magyar gazdaságban van elég erő ahhoz, hogy a nulla fölött tartsa a növekedést.

A közgazdász arról is beszélt, hogy annál a családnál, ahol nem kell munkanélküliséggel számolni, elsősorban a javulás elmaradását hozhatja a 2009-es év a gazdasági visszaesés, valamint az infláció csökkenésének együttes hatása következtében.

A kereslet csökkenése következtében a kereskedők nem nagyon tudnak jövőre árat emelni, sőt inkább kénytelenek lesznek csökkenteni azokat.