A Cashline vezető elemzője szerint a javaslat a jelenlegi formájában korlátozná a tőkepiacot, mert lehetőséget ad 10 százalékon felüli sajátrészvény-vásárlásra és a bebetonozza a társaságok jelenlegi menedzsmentjeit.
Mit is mondana ki a lex MOL?
A javaslatot mindenki csak lex MOL néven emlegeti, mivel az olajtársaság részvényeinek az OMV általi felvásárlásához hasonló eseteknek kíván gátat vetni.
A jogszabálytervezet két új rendelkezéssel indul. Először megnevezi az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű társaságokat. Ezek közé tartozik a többi mellett a MOL, a regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók; a villamos erőművek, köztük például a Paksi Atomerőmű vagy a rendszerirányító MAVIR Zrt.
A törvényjavaslat másik új szabálya, hogy megköti a stratégiai jelentőségű társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevő társaság kezét. Ilyen esetben a felvásárlásra készülő cégnek az ajánlat mellé üzleti tervet kell mellékelni, amelyet jóvá kell hagynia a saját igazgatóságának, mielőtt benyújtaná azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
A jelenleg hatályos tőkepiaci törvény kizárja azt, hogy a megvásárolni kívánt társaság menedzsmentje intézkedéseket hozzon a befolyásszerzés ellen. A törvényjavaslat azonban felhatalmazást ad arra, hogy amennyiben egy felvásárlási célponttá váló társaság alapszabálya lehetővé teszi, akkor annak igazgatótanácsa vagy felügyelő bizottsága vásárolhat saját részvényt, illetve megemelheti az alaptőkét, ha a vételi ajánlat így elhárítható. A javaslat mindezt azzal indokolja, hogy a stratégiai cégeket meg kell védeni a rosszhiszemű ajánlattevőktől.
További módosítást jelentene, hogy a javaslat eltörölné azt a szabályt, amely 10 százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt. A kormány által múlt héten benyújtott javaslatot vélhetően az ellenzék is támogatja majd.
Megnehezítené a felvásárlást
Sarkadi-Szabó Kornél szerint a jogszabály megnehezítené a cégek felvásárlását és konzerválná a vállalatok menedzsmentjét, akár jó az, akár rossz. Ezzel pedig megfojtaná a magyar részvénypiacot, mert a tőzsde fontos szereplői, a stratégiai befektetők létjogosultságát kérdőjelezi meg.
Az elemző kifejtette: lehetséges, hogy az ellenséges felvásárlás egy bizonyos érdekcsoportnak nem kívánatos, de törvényes és bevett gyakorlat a tőzsdén.
A stratégiai befektetők köre tehát a jogszabály elfogadása után jelentősen szűkülhet - tette hozzá Sarkadi-Szabó Kornél.
Hanganyag: Panulin Ildikó