A néhány pozitív gazdasági mutató ellenére is minimum óvatos a hangulat a hazai üdülőhelyek. Az optimizmust és a pesszimizmust elsősorban a mindennapjainkat még mindig jelentősen befolyásoló pénzügyi válság és annak hullámokban ránk törő hatásai befolyásolják, melynek következtében nemcsak átlagos anyagi helyzetünk romlott, de a biztonságérzetünk is jelentősen csökkent.

A görögországi válság is éppen ezt a bizonytalanságot erősítette, amikor az éppen erősödő félben lévő hazai valutánkat egy pillanat alatt gyengítette vissza - a balatoni szállásadók legnagyobb örömére.

Az elmúlt években hullámzó vendégszámokat és vendég éjszakákat produkáló Balaton és környéke az idén az előzetes várakozások szerint belföldről és az eddigi adatok szerint külföldről is több látogatóval számolhat. A növekvő, vagy legalábbis stagnáló látogatószámra elsősorban a válság elhúzódása miatt számíthat a régió, mivel a külföldi utak jóval drágábbak a hazai turistáknak, mint a hazai pihenések, főleg 1-2 hetes távlatban. A külföldieknek pedig legtöbbször jóval olcsóbban jöhetnek ki, akár ha csak egy hosszú hétvégét is töltenek el nálunk.

A balatoni régióra készült helyzetelemzésből kiderül, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is az volt a belföldi utazók legkedveltebb úti célja.

A számok tükrében

A tavalyi év egészét tekintve a régió vendégeinek közel 73 százalékát a magyar vendégek adták, részesedésük a vendégéjszakák számából pedig a két évvel ezelőtti 57,7-ről 60 százalék fölé emelkedett.

Az idei év első negyedében - elsősorban a régiós wellness és gyógyturizmust jelentően - mind a külföldi, mind a belföldi vendégek száma nőtt, és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is, 2009 azonos időszakához képest. A teljes forgalom négy százalékos növekedéséből a belföldi vendégek 2,5, míg a külföldiek kilenc százalékos növekedéssel vették ki a részüket, de mivel a hazai turisták 3,5-szer többen pihentek januártól márciusig a Balaton környékén, így szám szerint jóval nagyobb forgalmat hoztak.

Ami azonban érdekesség, hogy az összesített vendégszámok és a külföldi vendégek erőteljes növekedése mellett, a hazai turisták aránya közel 73 százalékos, vagyis négyből csak egy vendég volt külföldi az év első három hónapjában a Balatonnál.

A vendégek számának növekedése mellett a szobák és a férőhelyek kihasználatlanságának tekintetében is jól áll a régió. A férőhely kapacitás, amely a hónap során kiadott férőhelyek és a kiadható férőhelyek számának hányadosát mutatja, két százalékponttal, 25-ről 23-ra csökkent. A vendégszám és vendégéjszaka növekedése, valamint a szobák kihasználtságának javulása ellenére a bevételek, a rengeteg akció és a nyomott árak miatt csak minimálisan, 0,3százalékal tudtak emelkedni az előző év első negyedévéhez képest.

Az apartmanokkal, panziókkal, kiadó szobákkal vagy éppen kempinggel rendelkező családi vállalkozások és nagy befektetők, az idei szezonra, az előzetes várakozások alapján számíthatnak a tavalyi évhez hasonló, vagy annál valamivel erősebb forgalomra. A kisebb emelkedést azért is kell nagyon megbecsülni, mivel 2007-ben a bázis adatok 60-70 százalékkal növekedtek 2006-hoz képest, így az elmúlt két év szinten tartott adataival egybevetve kimondottan sikernek minősülne bármilyen arányú növekedés.

Egységes árak

A tóparti és tengerparti szállások átlagárait tekintve, az egy éjszakára és egy főre vonatkozó költségek teljesen megegyeznek a Balatonnál és az Adrián. Amíg Magyarországon átlagosan 2-3 ezer forint körül mozognak a kiadó apartmanok árai, addig déli szomszédunk tengerpartjánál sűrűn találkozhatunk 9-10 eurós ajánlatokkal. Mindkét esetben a parthoz közeli legfeljebb 3-400 méterre lévő szálláshelyeket vizsgálta a portfolio.hu.

Az éttermi árak, és az útiköltség tekintetében viszont már jelentősebb különbségeket lehet felfedezni. Míg nálunk 1000-1500 Ft-ért találunk ebédet, addig déli szomszédunknál átlagosan 1500-3000 Ft körül van egy tál étel, az útiköltség pedig a négyszerese egy balatoni nyaralásnak. A hasonló szállásárak, a magasabb ételárak, a bizonytalan árfolyamok a válságos gazdasági helyzet mellett egyértelműen az olcsóbb hazai pihenőhelyek malmára hajtja a vizet.

Egy másik erős ösztönző a hazai idegenforgalom számára az üdülési csekk, mely a szabályok szerint csak belföldön vagy belföldi utakra érvényesíthető. A tavalyi évben országosan a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 25,4 milliárd forintnyi csekket használtak fel a vendégek. A tavalyi évben üdülési csekk beváltásából származott az ország bruttó szállásdíj bevételeinek a 19 százaléka. A korábbi statisztikákból kiindulva, a belföldi turizmus egyötöde, pontosabban 23 százaléka irányult a Balaton régiójába, így hozzávetőleges becslésként öt milliárd forintnyi bevételre számíthatnak azok a környéki üdülők és szálláshelyek, és szolgáltatást nyújtók, melyek elfogadják az üdülési csekket.

A Balaton környékére vonatkozó optimizmust a fent említetteken és a statisztikai adatokon túl a régióban megrendezésre kerülő új és régi-új fesztiválok is erősítik. Az idén negyedszerre is megrendezésre kerül a Balaton Sound, vagy a tavalyi évben anyagi okok miatt elmaradt Művészetek Völgye kapolcsi fesztivál idei feltámadása mind erős lökést jelentenek az azoknak helyet adó településeknek. Zamárdiban és környékén például, tavaly a fesztiválozók a kempingen kívül összesen mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el.

Ezekre az adatokra, a javuló tendenciákra pedig már lehet építkezni. Már csak az eddig hazánkban kritikán aluli időjárást kell valahogy megbűvölni, ami eddig, és a jelek szerint egy ideig még, tönkre vágja a balatoni előszezont.