Infostart.hu
eur:
367.83
usd:
317.17
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

Kiállítási tárgy, étel, Krisztus teste: az új kenyér ünnepe

Kommunista ünnepnek indult 1949-ben, de a ránk erőltetett hagyomány végül gyökeret vert. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe - illetve az is Szent István, az alkotmány, az ország születésnapja, a hosszú hétvége és az ingyenes tűzijáték mellett.

Amilyen sokféle ez az ünnep, olyan sok íze lehet a mai kenyérnek: lehet fehér, félbarna, barna, rozsos, magos, korpás, szójás, burgonyás, kukoricás, Graham és extrudált is. Még múzeuma is van Komáromban, Szentpétervárott és a németországi Ulmban.

De nemcsak "kiállítási tárgy" és alapvető élelmiszer, hanem fogalom is: ezer helyen szolgál jelképként. Akinek munkája van, az kenyérkereső, aki öreg, az már megette a kenyere javát. A tömeg munkát és kenyeret követel, különben kenyértörésre viszi a dolgot. A búza az élet, a belőle készült kenyér Krisztus teste, áhított érték a miatyánkban. Ezeket sorolja Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, aki szerint a világ népei közül talán nálunk, magyaroknál tisztelik legjobban a kenyeret. Ha leejtik, megcsókolják, ha megszegik, előtte keresztet vetnek rá. Legalábbis régen így volt...

A mai pékáruk nagy része azonban már nem kis pékségekben és frissen (pláne nem otthon, kemencében), hanem nagyüzemekben, fagyasztva érkező alapanyagokból készül és hemzsegnek benne az adalékok - a guargumi, a leticin, a maláta és még tízféle másik anyag - , hogy a kenyér jó nagy legyen, és ne érezzük, hogy silány lisztből gyúrták - kezdi az ünneprontást Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője.

Ha igazi a kenyér

Pedig az igazi magyar kenyér hetekig eláll. Nem csoda, hiszen csak liszt, víz, só, élesztő és kovász van benne, nem úgy - olvasható a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálati jelentésében - , mint az itthon kapható kenyerek több mint 90 százalékában.

Mármint, ha igazi kenyérről van szó, amit megbecsülünk - mondja kissé szomorúan Baltás Zsuzsanna sütőasszony, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének vezetője, aki szerint a kenyér a hatvanas években lett olcsó tömegáru - azóta nem tiszteljük úgy, mint eleink.

A Kosár című fogyasztóvédelmi újság tesztje szerint egyébként nem a legdrágább kenyerek a legfinomabbak. Az ünneplés pedig teljesen ingyen van, persze, először inkább enni kellene a kenyeret. A statisztikai hivatal adatai szerint 2002-ben átlagosan 62,7 kilogramm kenyeret ettünk, a legfrissebb, 2007-es adat szerint ez a mennyiség 46 kilogrammra csökkent.

Valószínűleg a csipszek és a müzlik miatt - mondta a Népszabadságnak Dörnyei Otília, a GFK Hungária Piackutató Intézet munkatársa. Sokan pedig otthon sütik a kenyeret: a Media Markt évente több tízezer darabot ad el az erre alkalmas konyhai kisgépekből.

Aki pedig magának süti a kenyeret, talán biztosabban megfogadja a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical Kenyérdalának intését: "Sokszor eldobod, de amikor nincs / Rájössz, milyen nagy kincs."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×