Belföld

A Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői hétfőn reggel rótták le kegyeletüket a rákoskeresztúri köztemető 301-es és 298-as parcellájánál Nagy Imre miniszterelnök, a névtelen áldozatok és elesettek síremlékénél, valamint az emlékműnél.

A Nádor utcánál mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze hétfőn délelőtt a Kossuth téri ünnepség helyszínét biztosító kordon mögött, a rendőrök lépésről lépésre szorítják őket a József Attila utca irányába - jelentette az MTI helyszínen lévő tudósítója.

Budapest rendőrfőkapitánya, egyetértésben az országos főkapitánnyal döntött úgy, hogy kiürítik hétfőre virradóra a Kossuth teret.

Kétezer rohamrendőr intézkedett néhány száz tüntetővel szemben hétfőre virradó éjjel a Kossuth téren és a környező utcákban. A rendőrség szerint a kormányfő távozását követelők nem tartották be a hatóságokkal kötött megállapodást, nem hagyták, hogy tűzszerészek vizsgálják át a teret a mai ünnepségek előtt.

"Csak egyetlen 56-os forradalom van" - mondta Sólyom László köztársasági elnök az Opareházban az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségen.

Emléktáblát avatott a budapesti szerb nagykövetségnél Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Boris Tadic szerb elnök Nagy Imre és 14 közeli munkatársa illetve családtagjaik emlékére, akik az akkori jugoszláv külképviseleten találtak menedéket 1956. november 4. és 22. között.

Tudományos konferenciát rendezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó Egyetem Budapesten a magyarországi zsidóság és az 1956-os forradalom kapcsolatáról.

Nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad - mondta Sólyom László köztársasági elnök az 1956. október 22-ei műegyetemi forradalmi diákgyűlés 50. évfordulóján a Műegyetemi rakparton.

"Horn Gyula még mindig azzal van elfoglalva, hogy a saját pufajkás múltját próbálja elfogadtatni és magyarázni" - vélekedett a Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azzal összefüggésben, hogy a volt szocialista kormányfő azt mondta: az 1956-os forradalom nem a kommunizmust akarta eltörölni.

Több kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel kitüntetése átvételekor az Országházban. Így tett mások mellett Tertyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese.

A Budapest Airport azt javasolja a mai légijáratokkal utazóknak, hogy a megszokott két óránál jóval hamarabb, három és fél órával az indulás előtt érjenek ki Ferihegyre.

A miniszterelnök szerint a nemzet keresi a forradalomhoz vezető utat, mert az csak kevesek szívében él, milliók számára nem vált személyes ünneppé. Gyurcsány Ferenc ezt a Der Tagesspiegel című berlini újságnak mondta, arra a kérdésre, hogy vajon a forradalom évfordulója egyesíti a magyarokat, vagy szakadást okoz közöttük.

Hangos zenével tiltakoztak a Kossuth téri tüntetők, amikor a közjogi méltóságok megérkeztek a Parlamentbe, az állami kitüntetések átadására.

Szigethy Gábor szerint a Kádár-rendszerben rendkívül tudatos történethamisítás zajlott. Az irodalomtörténész az InfoRádióban elmondta: a hatvanas években a közös értelmiségi élmény a keretek közötti lázadásé volt.

Pallai Péter újságíró 18 éves volt 1956-ban. Miután részt vett a forradalomban, Angliába menekült, ahol nyugdíjba vonulásáig a BBC munkatársa volt. Az október 23-i reményekről és a forradalom leveréséről is beszélt az InfoRádióban.

A Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint nem igaz az, hogy eleve vesztett helyzetből indult volna az 1956-os forradalom. Horváth Miklós hadtörténész az InfoRádióban úgy vélekedett: a régi módszerek kritikája miatt 1956-ra elbizonytalanodtak az erőszakszervezetek.

Csics Gyula, a Tatabányai Városi Könyvtár igazgatója, akinek az 56-os magyar forradalom idején 12 éves korában írt naplóját most adták ki könyv formájában. A napló két, jól elkülöníthető részre oszlik, az egyik október 23-ától november 21-22-ig tart, és utána kezdődik a második rész, aminek azt a címet is adta, hogy "Magyarország a forradalom után."

Kahler Frigyes bíró szerint az 1956-os forradalom bukása után a magyar történelem legnagyobb és legkegyetlenebb politikai megtorlása következett. A jogtörténész az InfoRádióban elmondta: a Kádár-rendszer leszámolása lényegesen felülmúlja mind a kivégzettek számában, mind a bebörtönzöttek számában az 1849 utáni, Haynau-féle megtorlást.

M. Kiss Sándor történész szerint az 1956-os forradalom valójában 1947-ben kezdődött. A történész az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy a Rajk-per után a kommunisták is rájöttek, hogy néhány ember kivételével ők is csak fogaskerekek, akiket ki lehet cserélni.

Bibó István számára november 4-e igazából november 3-án kezdődik, hiszen ezen a napon lesz tagja államminiszterként a Nagy Imre-féle koalíciós kormánynak a Nemzeti Parasztpárt részéről. Az InfoRádió vendége ifjú Bibó István, az 1956-os államminiszter fia, egyben a Szilveszter János Protestáns Gimnázium igazgatója volt.