eur:
393.96
usd:
363.65
bux:
66169.03
2024. március 1. péntek Albin
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke megérkezik 16. évértékelő beszédének megtartására Budapesten, a Sofitel Hotelben 2020. február 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Elemzők az Arénában: Gyurcsány Ferenc egyszer s mindenkorra megüzente, ki az úr a házban

A Fidesz számára az önkormányzati választási rendszer esetleges megváltoztatása csökkentené az esetleges budapesti vereséget, míg az ellenzék tiltakozása visszás, mert többen élvezték a korábbi listás választási rendszer előnyeit – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője.

„Amennyire én követni tudtam, Fodor Gábor vetette fel ezt a javaslatot, aztán néhány alkotmányjogász, például Lomnici Zoltán is támogatólag írt róla elemzést, és utána tette saját javaslatává a Mi Hazánk" – mondta a választási törvény módosításáról az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint teljesen érthető az, hogy a párt felvállalta ezt a javaslatot, mert ez a garanciája annak, hogy bekerüljön a budapesti képviselő-testületbe. (A javaslat lényege, hogy a Fővárosi Közgyűlést a jövő június 9-i önkormányzati választás után már ne a kerületi polgármesterek alkossák, mint jelenleg, hanem a képviselőket a listás rendszer alapján válasszák meg a budapestiek, mint 2014-ig történt.)

Arra a felvetésre, hogy miért jó ez a Fidesz szempontjából, a Nézőpont Intézet vezetője úgy fogalmazott: egy sokszínűbb Fővárosi Közgyűlés lehet az eredménye. Az politikai vita tárgya, hogy legitim-e a kezdeményezés. „Erre fontos érv a kormánypárt kezében, hogy azok, akik tiltakoznak ellene, korábban a mostani választási rendszer kialakítása ellen is tiltakoztak, nemcsak Fodor Gábor, hanem a teljes baloldal minden képviselője felháborodott 2014-ben” – emlékeztetett az elemző, hozzátéve: ezzel kapcsolatban a Fidesz legalábbis azt el tudja mondani, hogy nem konzekvens.

Vannak ráadásul érintettek is – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel –, példaként említve a zuglói polgármestert, Horváth Csabát, illetve Szaniszló Sándort, ők ott ültek a korábbi Fővárosi Közgyűlésben, amit listás alapon választottak meg. „Ez a Fidesznek természetesen érdeke, mert minél sokszínűbb a budapesti közgyűlés, annál inkább lehet majd látni, hogy milyen nehéz a főváros kormányzása, de természetesen tud azzal is érvelni, hogy minden kritika, ami az átalakítása ellen megfogalmazódik, hiteltelen.”

Závecz Tibor – mint fogalmazott – „kicsit meghatódott” azon, hogy a kormánypárt érdeke egy sokszínű Fővárosi Közgyűlés lenne. „Nagyot csalódnék a Fideszről kialakított képemben, ha ez bármilyen szempont lenne ennek a döntésnek a meghozatalakor.” Szerinte ez egy primer politikai érdek.

A problémát abban látja, ha egy hatalom mindig a saját érdekeinek megfelelően változtatja a választójogi törvényeket;

átírva mondjuk a választókerületi határokat, összetolva a pártokat, megváltoztatva a listához szükséges jelöltek számát. „Sok mindenen túl vagyunk az elmúlt időszakban” – emlékeztetett.

A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője szerint a mostani helyzetben a Fidesz – a közvélemény-kutatások alapján – egyszerűen arra jutott, hogy a fővárosban úgy lehet több képviselője, ha listás szavazást vezet be, merthogy az ellenzéki inkumbens polgármestereknek nagy esélyük van arra, hogy újraválasszák őket. Az elemző úgy véli, az ellenzék lendületben van Budapesten, és ha a polgármesterek – Karácsony Gergely stábjával együtt – képesek jó kampányt csinálni, amihez még esetleg a budapesti szavazók dacreakciója is társul, mint pszichológiai tényező – válaszul arra, hogy a kormány sokszor keresztbe tesz a főpolgármester törekvéseinek –, akkor a 2019-esnél is nagyobbat nyerhet az ellenzék a fővárosban.

A kormányzópárt vélhetően arra jutott, hogy nem tudja legyőzni az ellenzéki polgármestereket, és akár még további kerületeket is veszíthet, ezért megpróbálja „kimaxolni” a helyzetet. A parlamenti választások alapján 40 százalék körüli támogatottságuk lehet Budapesten, amit ha arányosan meg tudnak szerezni, ráadásul úgy, hogy az esetleg külön induló ellenzéki pártok egyik-másika kipotyog, az jelentős nagyságrend, és több mandátumot hozhat a közgyűlésben, ami nagyobb befolyásoló hatással bírhat – mutatott rá Závecz Tibor.

Ki az úr az ellenzéki oldalon?

Baja momentumos polgármestere egy szerdai rendezvényen úgy fogalmazott, hogy Donáth Anna hülyeségeket csinál – gondolva itt a DK-val szembeni frontnyitására. Závecz Tibor ezzel kapcsolatban egyetértett azzal, hogy egy politikusnak nem szokás így beszélnie a saját pártjának vezetőjéről, bár korábban nagyon erőseket mondott Donáth Anna is az egykori együttműködő partnerről.

"Az, hogy fennáll egy politikai vita, rendben van. Hogy ez a nyilvánosság előtt zajlik, az ellenzéki térfélen megszokott. Az viszont, hogy olyan megfogalmazások, szavak hangzanak el, amiből az ember elemzőként azt érzi, hogy innen már nagyon nehéz lesz visszajönni a megállapodás irányába, az nincs rendben" – mondta a Závecz Research ügyvezetője, aki szerint kezd annyira eszkalálódik a konfliktus – Donáth Anna szavai miatt –, hogy nagyon nehezen teremtődhet meg az az egység, ami egyébként egészen biztos szükségszerű az ellenzéknek a fővárosban.

Az elemző megjegyezte, a mostani egy belső konfliktushelyzet a Momentumnál, amit házon belül kell rendezniük. Önmagában szerinte az is egy érdekes és szokatlan dolog, hogy három név is kering a Momentum vezetését illetően: informálisan a legtöbbet Donáth Anna beszél a párt politikájáról, ott van a tényleges pártelnök, Gelencsér Ferenc – aki számos akcióval vetette észre magát –, a harmadik pedig Fekete-Győr András, egykori pártelnök, aki valószínűleg nem életre szólóan döntötte el, hogy a háttérbe vonul – sorolta Závecz Tibor. „Ezek a nevek csak arra adnak példát, hogy nem teljesen lehet egyértelműsíteni, hogy mi lesz a következő időszak Momentum-politikája, ki fogja azt megalkotni, milyen egység alakul ki bármelyik politikus mögött" – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy nyilván vannak az ellenzéki szavazók körében olyanok, akik nem feltétlen hívei a Demokratikus Koalíciónak vagy Gyurcsány Ferencnek, Donáth Anna pedig rájuk próbálhat meg fókuszálni, ami legitim elképzelés, de az időzítés rossz.

"Donáth Anna egy politikai akciót indított, amiben Gyurcsány Ferenctől elhatárolódott, és a politikai kompromisszumkötés szándékát nem kalkulálta bele a szavaiba, de rossz emberbe kötött bele, mert Gyurcsány Ferenc a hatalmi taktikázás nagymestere" – ezt már Mráz Ágoston Sámuel tette hozzá az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte a DK vezetője pontosan elemezte, hogy a Momentum – ahogy fentebb Závecz Tibor is jelezte – belső feszültségektől szaggatott, több részből álló párt, amihez „sok sikert” kívánt.

Ennél is izgalmasabb – folytatta a Nézőpont Intézet vezetője –, hogy Gyurcsány Ferenc kötött egy megállapodást a főpolgármesterrel, miszerint az ő jelöltje Karácsony Gergely, ami a Fidesznek egy kommunikációs ajándék, Karácsony Gergelynek pedig a túlélés egyetlen lehetősége lehet.

Az elemző szerint ennél is lényegesebb, hogy a DK támogatásáról biztosította többek között a momentumos Soproni Tamást és Kerpel-Fronius Gábort, akit Karácsony Gergely „kiejtőernyőztetne” a Főpolgármesteri Hivatalból az V. kerületbe, Donáth Anna és Gelencsér Ferenc neve viszont sehol sem szerepel a megállapodásban.

„Egy szó, mint száz: Gyurcsány Ferenc egy Donáth Anna-ellenes koalíciót hozott létre”,

hiszen a megállapodásban mindenki szerepel, aki nem Donáth Anna táborához tartozik, amivel a DK vezetője egyszer s mindenkorra megüzente Donáth Annának, hogy ki az úr a házban: Gyurcsány Ferenc diktálja a baloldalon a megállapodások formáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baán László: nagyon-nagyon meggyőző Demeter Szilárd érvelése
Aréna

Baán László: nagyon-nagyon meggyőző Demeter Szilárd érvelése

Az integrációnak lehetnek előnyei – így kommentálta a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét az InfoRádió Aréna című műsorában Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója azt mondta, az új kulturális holdingon belül az egyes intézmények megtartják az önállóságukat, de a központ – ami minisztériumi hatásköröket vesz át – számos téren összhangot teremt majd köztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×