eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin

Bukaresti Kilencek: meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán - a nap hírei

Határozott fellépést sürgetett a nukleáris energiát érintő uniós szankciók ellen a külgazdasági és külügyminiszter. Elutasította a választási bizottság a debreceni akkumulátor gyár ügyében tervezett népszavazásról szóló kérdést.

Meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán - áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok elfogadott nyilatkozatában. A dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő legkomolyabb és közvetlen fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői szerint a NATO határozottan, egységesen és felelősségteljes módon reagált Ukrajna orosz megtámadására.

Szentnek és sérthetetlennek nevezte a NATO alapszerződésének 5. cikkét az amerikai elnök Varsóban. Joe Biden a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek találkozóján felidézte: a fórum egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg és most a világ az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledik.

Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben a lengyel kormányfő szerint. Mateusz Morawiecki erről a magyar államfővel tartott találkozóján beszélt Varsóban. A lengyel miniszterelnök kijelentette: az orosz fenyegetés miatt Európa gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. Novák Katalin arról beszélt: a béke megteremtése után hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

Vitatja a dán és svéd vizsgálat eredményeit Oroszország, az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbanása ügyében és továbbra is független nyomozást követel. Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte, hogy Moszkva nem bízik a Dánia, Svédország és Németország által folytatott vizsgálatok hitelességében, de reméli, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár független nemzetközi vizsgálatot rendel el a robbantások kivizsgálására.

Határozott fellépést sürgetett a nukleáris energiát érintő uniós szankciók ellen a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter erről azután beszélt, hogy fogadta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját. A magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben most is zajlanak az egyeztetések a tizedik szankciós csomagról, és fel kellett lépni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés korlátozása ellen. Szerinte az orosz atomenergetikai szektorra kivetett szankciók Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértik és a globális nukleáris biztonságot is fenyegetnék.

Számos korlátozást feloldana a kormány a magyarországi földgázkitermelés felgyorsításáért – írja a Portfolio az energiaügyi tárca tervezete alapján. A javaslat értelmében kiemelt beruházássá nyilvánítanák a gáztermelést fokozó projekteket, így a legtöbb engedélyeztetési eljárás alól felmentenék a beruházásokat. A Portfolio arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország az utolsó az uniós országok között, ahol egyelőre még lehet vezetékes orosz földgázt venni. Az Energiaügyi Minisztérium által megadott társadalmi egyeztetési határidő március 1-ig tart.

A jövőben nem épülhet akkumulátorgyár Budapesten a lakosság egyetértése nélkül – erről állásfoglalást fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A testület a DK, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd frakcióvezetőjének közös javaslatát hagyta jóvá. Az előterjesztés szerint az ilyen üzemek előkészítő eljárásaiban semmilyen tényt és adatot nem lehet eltitkolni a nyilvánosság elől, és a helyben élők érdekeit és a természeti környezet védelmét kell elősorban szem előtt tartani. Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.

Közben elutasította a debreceni választási bizottság a helyi népszavazásról szóló kérdés hitelesítését a debreceni akkumulátor ügyében. A helyi referendumot a Momentum kezdeményezte. A testület két másik, szintén a beruházást gátoló népszavazási kérdést is elutasított. Az egyiket egy magánszemély, míg a másikat a Mi Hazánk kezdeményezte.

Pár héttel később, csak március 6-án zárják le a Népligeti felüljárót, miután a kivitelező akkor kezdi meg az állapotfelmérést - mondta az InfoRádiónak a főpolgármester kabinetfőnöke. Balogh Samu arról beszélt, hogy a felüljáró jövőjének meghatározásához komolyabb teherbírási vizsgálatra van szükség és megvizsgálják, hogy van -e lehetőség a felújításra, vagy más megoldásra lesz szükség. A Nyugati téri felüljáróról azt mondta: hosszú távon ott egy villamosvonalat kellene visszaépíteni. Hozzátette: számos felüljáró vár felújításra és karbantartásra, de jelenleg mintegy 10 milliárd forint hiányzik a büdzséből.

Emelkedik a repülőtéri vonaljegy ára, illetve április 1-től több jegytípust megszünetet a BKK. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a leggyakrabban használt jegyek és bérletek ára ugyanakkor 10 év után idén is változatlan marad. A repülőtéri vonaljegy ára 1500-ról 2200 forintra emelkedik április 1-től. A BKK közleménye szerint ez a jegytípus a növekvő infláció, illetve a gyenge euró-forint árfolyam miatt drágul. A BudapestGO applikáció tavalyi bevezetése óta csökkent a kereslet az átszállójegyre, a metrószakaszjegyre, illetve a hetijegyekre és a kiegészítő heti bérletre is. A felsorolt termékeket kivezeti a kínálatából a fővárosi közlekedési társaság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×