eur:
399.04
usd:
365.86
bux:
87297.9
2025. március 14. péntek Matild
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszél a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) keretmegállapodásának ünnepélyes aláírásán a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusi termében 2022. szeptember 22-én. A PTE kezdeményezésére, tizennégy hazai egyetem keretmegállapodása alapján megalakul a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja. A szövetség célja a fenntarthatóság témakörében a jó gyakorlatok egymás közötti megosztása, szorosabb együttműködés kialakítása a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések érdekében.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Hankó Balázs: két lépésben átalakul az egyetemi felvételi eljárás

Az egyetemi autonómia növelése érdekében 2023-tól több ponton is változik a felsőoktatási felvételi. Megszűnik a kötelező emelt szintű érettségi és a központi minimumponthatár is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. 

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, és idéntől változik a felvételi eljárás. Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás átalakításának célja egy versenyképesebb, rugalmasabb felsőoktatás, és ennek egyik lényege, hogy kibővül az egyetemi autonómia. Eddig a felvételi szabályrendszert az állam határozta meg, mostantól két lépésben rugalmasabbá válik a rendszer.

"Az idén három lényeges változás történt. Az egyik technikai, de fontos, teljes mértékben elektronikus lett a felvételi" – mondta az államtitkár. A második változás, hogy eddig kötelező volt az emelt szintű érettségi, mostantól az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségit kérnek. A harmadik módosítás, hogy eddig az állami szabályozórendszer mondta meg azt, hogy az adott képzési területeken mi a minimumpontszám, az új szabály szerint erről is az egyetemek dönthetnek – magyarázta Hankó Balázs.

"Tavaly év végén szintén az egyetemi autonómia erősítésére olyan szabályozás is életbe lépett, hogy az egyetemek, amelyek megfelelő akkreditációval rendelkeznek, szabadon indíthatnak mesterképzéseket" – emelte ki az államtitkár, és hozzátette, így lehetnek rövidebb mesterképzések is, és a lépéssel sokkal rugalmasabbá, a gazdasági, piaci elvárásokra gyorsabban reagálóvá tették a magyar felsőoktatást.

Hankó Balázs nem tart attól, hogy a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kimeneteli kötelező nyelvvizsga eltörlése visszalépés lesz a minőségi felsőoktatásból is, mert szerinte mindeközben olyan teljesítményszabályozók is vannak a felsőoktatási rendszerben, az úgynevezett teljesítményalapú finanszírozás, amely egyszerre biztosítja a rugalmasságot és a minőség irányába a jelentős előrelépést.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben újabb változások jönnek a felvételi eljárásban, amikor a 500 pontos rendszer megmarad, de az összetétele változik. Az első 100 pont a tanulmányi pontokat foglalja magában, az érettségi átlageredménye adja a következő 100 pontot, majd 200 pontot érnek a felvételi tárgyak. Itt változás, hogy az emelt szintű érettségi eredménye érhet majd 100 pontot, ha valaki egy középszintű érettségiből teljesít száz százalékot, az csak 67 pontot fog jelenteni. A fennmaradó 100 pont odaítélésében pedig teljesen szabad kezet kapnak az egyetemek.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Iraola szerint Kerkezt vissza kell fogni az edzések végén

Iraola szerint Kerkezt vissza kell fogni az edzések végén

Andoni Iraola, a Bournemouth menedzsere azt mondja, az edzéseken az edzőknek kell visszafogni Kerkez Milost, olyan sokat gyakorolja a beadásokat. A magyar válogatott játékos után továbbra is érdeklődik a Liverpool, a Manchester United és hallani a Real Madrid puhatolózásáról is.

Petr Fiala: A NATO európai tagjainak fel kell zárkózniuk az USA védelmi kiadásaihoz

A cseh miniszterelnök megerősítette, hogy országa a következő öt évben fokozatosan növelni kívánja védelmi kiadásait, és 2030-ra szeretné elérni a GDP három százalékát az előírt kettő helyett. Andrej Babis szerint a védelmi minisztérium működésével komoly problémák vannak, más ellenzékiek a védelmi pénzek elköltésének módját kifogásolják.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Lakástakarékok 2025-ben: pénzkidobás vagy aranybánya?

Lakástakarékok 2025-ben: pénzkidobás vagy aranybánya?

Immár két éve annak, hogy a kamatszintek megnövekedésének hatására két korábbi szereplő, az OTP és az Erste is ismét belépett a lakástakarék-piacra, így a Fundamentával együtt három szereplőssé bővült ki a piac. Az állami támogatás hiánya miatt a termékek már kisebb hozamot kínálnak, mint fénykorukban, de még mindig van lehetőség szabad szemmel is jól látható hozamot elérni, mégpedig 4-10 évre befixálva. Mostani körképünkben bemutatjuk az LTP-piac aktuális kínálatát, legyen szó akár megtakarítási, akár hitel-fókuszú konstrukciókról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×