Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszél a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) keretmegállapodásának ünnepélyes aláírásán a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusi termében 2022. szeptember 22-én. A PTE kezdeményezésére, tizennégy hazai egyetem keretmegállapodása alapján megalakul a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja. A szövetség célja a fenntarthatóság témakörében a jó gyakorlatok egymás közötti megosztása, szorosabb együttműködés kialakítása a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések érdekében.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Hankó Balázs: két lépésben átalakul az egyetemi felvételi eljárás

Az egyetemi autonómia növelése érdekében 2023-tól több ponton is változik a felsőoktatási felvételi. Megszűnik a kötelező emelt szintű érettségi és a központi minimumponthatár is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. 

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe, és idéntől változik a felvételi eljárás. Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás átalakításának célja egy versenyképesebb, rugalmasabb felsőoktatás, és ennek egyik lényege, hogy kibővül az egyetemi autonómia. Eddig a felvételi szabályrendszert az állam határozta meg, mostantól két lépésben rugalmasabbá válik a rendszer.

"Az idén három lényeges változás történt. Az egyik technikai, de fontos, teljes mértékben elektronikus lett a felvételi" – mondta az államtitkár. A második változás, hogy eddig kötelező volt az emelt szintű érettségi, mostantól az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségit kérnek. A harmadik módosítás, hogy eddig az állami szabályozórendszer mondta meg azt, hogy az adott képzési területeken mi a minimumpontszám, az új szabály szerint erről is az egyetemek dönthetnek – magyarázta Hankó Balázs.

"Tavaly év végén szintén az egyetemi autonómia erősítésére olyan szabályozás is életbe lépett, hogy az egyetemek, amelyek megfelelő akkreditációval rendelkeznek, szabadon indíthatnak mesterképzéseket" – emelte ki az államtitkár, és hozzátette, így lehetnek rövidebb mesterképzések is, és a lépéssel sokkal rugalmasabbá, a gazdasági, piaci elvárásokra gyorsabban reagálóvá tették a magyar felsőoktatást.

Hankó Balázs nem tart attól, hogy a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kimeneteli kötelező nyelvvizsga eltörlése visszalépés lesz a minőségi felsőoktatásból is, mert szerinte mindeközben olyan teljesítményszabályozók is vannak a felsőoktatási rendszerben, az úgynevezett teljesítményalapú finanszírozás, amely egyszerre biztosítja a rugalmasságot és a minőség irányába a jelentős előrelépést.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben újabb változások jönnek a felvételi eljárásban, amikor a 500 pontos rendszer megmarad, de az összetétele változik. Az első 100 pont a tanulmányi pontokat foglalja magában, az érettségi átlageredménye adja a következő 100 pontot, majd 200 pontot érnek a felvételi tárgyak. Itt változás, hogy az emelt szintű érettségi eredménye érhet majd 100 pontot, ha valaki egy középszintű érettségiből teljesít száz százalékot, az csak 67 pontot fog jelenteni. A fennmaradó 100 pont odaítélésében pedig teljesen szabad kezet kapnak az egyetemek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×