Mint ismert, az Európai Bizottság egy közelmúltbeli döntése szerint azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn, nem kaphatnak támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Az EB azt állítja, már korábban is jelezte a kormánynak, hogy aggályos a politikus vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban (mint ismert, ezekben jelenlegi minisztereken kívül több volt és jelenlegi kormánypárti polgármester, parlamenti képviselő, államtitkár, miniszteri és kormánybiztos is kuratóriumi tag az üzleti és akadémiai életből érkezők mellett). Sajtóinformációk szerint az európai testület nem tartja megfelelőnek a kormány 2022 novemberi korrekciós intézkedését. Állítólag az érintett 21 oktatási intézmény azért is került bajba, mert ez az új modell nem biztosítja az uniós pénzek átlátható kezelését.

"Ez kettős mérce, és elfogadhatatlan, amivel szembesülünk"

- jelentette ki Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában. A kormány ezzel együtt bízik abban, hogy május-júniusig, ameddig a 2024–es programokra szerződni kell, tisztázni lehet a helyzetet.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára megismételte: a 2023-ban folyamatban lévő, vagy a 2023 tavaszán, őszén tervezett mobilitás csereprogramok rendben folyhatnak, hiszen az ezekre vonatkozó keretszerződéseket az intézmények még 2022-ben megkötötték. (Most a 2024-es programokra lehet pályázni, februárig.)

Mint a szakember kifejtette, Magyarországnak 17 jogállamisági feltételnek kellett megfelelnie, ebből 2 vonatkozott a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, így az egyetemekre is.

1. A közbeszerzési kötelezettségnek az alapítványokra és az egyetemekre is vonatkozniuk kellett (eddig is zajlottak közbeszerzések ezeknél az intézményeknél Hankó szerint), és elfogadták, hogy a modellváltott egyetemek szerepeljenek a közbeszerzési törvényben is - ez megtörtént.
   
   
2. Az alapítványi fenntartású oktatási intézmények kuratóriumainál szabályozni kellett az összeférhetetlenséget. Ez megtörtént 2022. szeptember végével - mutatott rá Hankó Balázs. Azóta ha a kuratóriumi tagoknak egy adott döntésnél gazdasági, pénzügyi vagy egyéb ok miatt összeférhetetlensége van, azt jelzik, és az adott szavazásban nem vesznek részt. A döntés után az intézmények honlapján is megjelenítik, ki, melyik szavazáson, miért nem vett részt. Mindemellett tavaly év végéig minden intézmény alapító okiratába beleírták az összeférhetetlenségi szabályt.

Az államtitkár közölte: az EU által erre vonatkozó hivatalos levelekben nem volt olyan kitétel, hogy például politikus ne szerepeljen a kuratóriumokban.

Ezután váratlanul érte a kormányt az Európai Bizottság tavaly év végi levele, amelyben jelezte, hogy a politikusi összeférhetetlenséget kifogásolja.

"Azért is kettős mérce és diszkriminatív ez a döntés, mert más - európai és nem európai - egyetemen is szerepelnek politikusok az intézmények kuratóriumaiban" - hangsúlyozta Hankó Balázs.

Arra a kérdésre, hogy miként fognak válaszolni az EB aggályaira, az államtitkár elmondta:

a magyar kormány értetlenségét fejezi ki a biztosoknak, hogy ilyen váratlan és szigorú döntést hoztak, amivel magyar hallgatókat akarnak diszkriminatív módon korlátozni.

Kiemelte még Hankó Balázs, hogy az akadémiai szabadságjogok sérelme is folyamatosan megjelenik a brüsszeli kifogásokban. Erre válaszul közölte: a modellváltott egyetemek tudományos teljesítménye (publikációk) 18 százalékkal emelkedett, a legjobb nemzetközi lapokban 26 százalékkal nőtt. A társadalomtudomány-művészet terén 13-16 százalék volt. Az autonómia tehát nem csökkent, hanem nőtt - jelentette ki az államtitkár.

Érvként sorolta még, hogy az egyetemek intézményfejlesztési (és kutatási) tervéről a választott, autonóm szenátusok döntenek. "Innentől a tények mást mutatnak, mint az EB véleményei” - értékelt Hankó Balázs.

A műsorban kiderült:

egyeztetés zajlik az Európai Bizottsággal és meggyőződése, hogy megoldás fog születni,

mivel "a tények bizonyítják, hogy a vállalásokat Magyarország teljesítette, és az akadémiai szabadság biztosított".

Ugyanígy egyeztetnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot érintő kifogásokkal kapcsolatban is.

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának delegációja egyébként 2022 november elején járt Magyarországon. Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő akkori nyilatkozata szerint folytatni kell a strukturális párbeszédet Magyarországgal egymás jobb megértése és a közös európai értékek megerősítése érdekében. Verheyen kitért arra is, hogy tájékozódtak az oktatás helyzetéről, ezen belül is az Erasmus+ és a magyar tehetségeket támogató programokról.