Folyamatosan nyomon követte a gyerekek iskolai haladását a járvány időszakában a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete. Már az első eredmények is azt mutatják, hogy

a digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését

– mondja Csapó Benő, az intézet egyetemi tanára. „A lemaradások jelentősek lesznek.”

Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az iskolát kezdő gyerekeket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A másik említést érdemlő ok pedig, hogy a kisebbek önálló tanulási készségeik kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, az információhordozókhoz a hozzáférés. „Így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás” – ismételte meg.

A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető kulturális készséget figyel: a szövetértést és a korai matematikát, mert ez a kettő, ami meghatározza a későbbi tanulás sikerességét (is). Tapasztalataik szerint a hazai iskolai működés még normál állapotában is egyre inkább halmozódnak a feszültségek ezek esetében, különösen a szövegértéssel kapcsolatban. Következésképp a digitális oktatás miatt még nagyobbak lesznek a lemaradások – ismételte meg Csapó Benő. Mint fogalmazott, a szövegértéssel kapcsolatban a leggyakrabban idézett és ismert adat az, hogy

nagyjából minden negyedik fiatal 15 éves korában a PISA-mérések szerint funkcionális analfabéta,

ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda–iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.

Az elmúlt időszak alatt több évnyi lemaradás is felhalmozódhatott, főleg a hátrányos helyzetű, a tanulást kevésbé fókuszba helyező családok gyermekeinél – magyarázza a kutató. Csapó Benő szerint

a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a pedagógusokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre.

Kiemelte, hogy nagyon nagy irodalma van már most annak, hogy mit kell tenni, hogyan lehet a járványhatásokat kompenzálni, És minden üzenet abba az irányba mutat, hogy külön kell foglalkozni a lemaradások hatásának a kezelésével. „Nem várhatjuk el a pedagógusoktól, illetve az iskoláktól, hogy haladjanak a tananyaggal, ami elő van írva, és abba az időbe belepréseljék még azt is, hogy a lemaradások hatását is valahogy kiegyenlítsék.” Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket–képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. „Vannak olyan tananyagrészek, amelyek fontosabbak, mint a többi – ezt a súlyozást, ezt kellene elvégezni a következő tanév elején”.

Csapó Benő azt is megjegyezte, miután nagy az egyéni változatosság a gyerekek tekintetében is, és nem mindenkinél lehet majd a lemaradást érzékelni, és nem minden területen, ezért fontos, hogy a pedagógusok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.

„Diagnosztikus eszközöket, ha szabad ezt az orvosi analógiát használni – jegyezte meg az egyetemi tanár –, amelyekkel személyre szólóan ki tudják állítani a diagnózist, és meg tudják határozni a terápiát.”

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanára mások mellett arról is beszélt, hogy mekkora lemaradások halmozódhatnak föl, illetve milyen különbséget jöhetnek létre a nyári szünet során.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!